Eger - napilap, 1929/2

1929-09-18 / 162. szám

m 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 7 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT, BALRA. — TE­LEFONSZÁM: 11. — :: HIRDETÉSEK :: MILIMÉTERES DÍJ­SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :: XL. évfolyam 162. szám ♦ Szerda ♦ Eger, 1929. szeptember 18. Magyarország készül a párisi konferenciára. Budapest, szeptember 17. Mint ismeretes, a közeljövőben ül öaaze Páriában az úgyneve­zett keleti jővátételi konferencia, amely hivatva van a keleteurő- pbí államok háborua adóaaágait liquidálni. Tegnap Budapeaten a pénzügy- éa külügymini«ztérium ■zakreferenaei együtt«« ülést tar tottbk, amelyen Wekerle Sán­dor pénzügvminiazter elnökölt éa réazt vett Walkő Lajoa külügy- miniazter ia. Részleteién tanul­mányozták a konferencia egéaz anyagát éa a szakreferensek elő­készítik a Magyarországra vo­natkozó részeket. Ha Magyarországot i« meg­hívják a konferenciára, Wekerle pénzügyminiszter utazik ki Pá­riába. Pénzügyi körökben lehe­tetlennek tartják, hogy ismerve Magyarország helyzetét, újabb gazdasági megterhelésnek te­gyék ki. Mezőkövesdet is meglátogatta az indorei maharadzsa. Eger, szeptember 17. Megirtuk tegnap, hogy Jesche- van Ras Holker iudor^i maha­radzsa három órát töltöttel Eger­ben. Most arról értesülüuk, hogy keleti fejedelem Mezőkövesdet ia meglátogatta. A főurat annyira elragadta a pompás matyónép, hogy jókedvében egy menyecskével csárdást táncolt, az ifjú hercegnők pedig matyó­legényekkel perdültek nehányat. Az egzotikus urak derűs jókedv­vel éa kitűnő impressziókkal tér­tek viaaza Budapestre este 11 órakor. Időjárás. Budapest, szeptember 17. A Meteorologiai Intézet jelenti ma, 17-én, délben 12 órakor: Hazánkban keleti légáramlás mellett részben felhős és mérsé­kelten meleg az idő. Budapesten ma délben 18 G. fok a hőmér­séklet. Prognózis: Túlnyomóan derült, éj­jel igen hűvös idő. * Eger, szeptember 17. A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben teg­nap 217 C. fok volt a maxi­mális hőmérséklet, a minimum pedig 8-2 C fok. Ma reggel 7 órakor 116 0 fokot mértek. — Ugyanekkor barométer állás 0 fokra és tengerszínre redukálva 7683 mm. Gyenge északnyugati szél fújt. Egy hónap múlva már az Idegenforgalmi Hivatal vezeti az egri menetjegyirodát Eger, szeptember 17. Az egri Idegenforgalmi Hiva­tal, mely Bárány Géza igazgató helyes vezetéae mellett egyre fokozódó iramban irányítja vá­rosunk örvendetesen növekvő idegenforgalmát, rövidesen kibő­víti munkakörét éa átveszi az egri menetjegy irodát. A menetjegyiroda, amely kü­lönben az Ibuaz kötelékébe tar­tozik, a kötött szerződések ér­telmében 1930 december 31 ig a Hevesmegyei Takarékpénztár ke­zelésében áll. Az Ibuvz-szal le­folytatandó tárgyalásokat tehát egy helyi megállapodásnak kel­lett megelőznie, amely a napok­ban végül sikerre vezetett. A Hevesmegyei Tobarékp'nztér igazgatója, dr. íriedl Károly minden ellenszolgáltatás nélkül, néhány lényegtelenebb kikötés mellett, hajlandó volt ez év október 31-ével átengedni a menetjegyirodát az Idegenforgalmi Hivatalnak. Ezzel a menetjegyiroda ügye «(intézettnek tekinthető. Trak Géza polgármester az Ibusz ve­zetőlégével lefolytatandó további tárgyalásokkal s a végleges szer­ződés megszövegezésével Bárány Gézát bízta meg, aki vasárnap utazik ez ügyben a fővárosba és perfektuálja az átvételt, mely ha anyagi szempontból az Idegen- forgalmi Hivatalnak nem is je­lent sokat, egy új munkaerőt biztosít, azonkívül propagandisz- tikus szempontokból felbecsül- heteden. Még teremnék hálavirágok az emberi szivekben Zsúfolásig megtelt a Városháza nagyterme, ahol a polgármester búcsúztatta a kínai missiókba induló P. Apollinárt. Eger, szeptember 17. Ezreknek szíve gondolatát ta­lálta el Trak Géza polgármester, amikor úgy érezte, hogy az egri ferences rendház két messzi út­ra induló szerzetesét nem lehet csak úgy hidegen, egy ünnepé­lyes Iitenhozzád nélsül elbocsá­tani, hiszen ezek hosszú éveken keresztül a lelkűk kincseinek legjavát adták oda embertársaik­nak. S ahogy időközben tetté érlelődött a gondolat « kitűzték a búcsúzás időpontját, a most elmúlt vasárnap délutánjára, ta­lán még senki sem gondolt arra, hogy a könnyek felzokogő him­nusza fogja a hála manifesztá- ciőjává tenni ezt az alkalmat. Meghívót nem bocsátottak ki erre a búcsúztatásra, csak la­punkban volt a terve egykétszer közzétéve, de a hű szívek rá­diója mindennél jobban műkö­dött s mire a polgármester meg­jelent vasárnap délután 5 óra­kor a Városháza nagytermének elnöki emelvényén, hogy bú­csúztató beszédét elkezdje, egy talpdattnyi hely nem volt a te­remben s százakra ment azok- | nak a száma, akik a lépcsőkre, sőt az utcára szorultak. Együtt volt ott a város előkelőségétől kezdve a legegyszerűbb nap- számosaiBzonyig mindenki, aki Apollinár atyának, a »kis atyá­nak« becézett szerzetesnek Krisz­tust szerető leikéből valaha is kincseket kapott. — Minden magyar ferences kolostor — kezdte beszédét a polgármester — a kínai missiők ügyéért lángolmostanában. Nyolc ferences indul most útnak, hogy a kereszténység tűzét felgyújt­sák a pogány szívekben. Sok- ezer mártír vére hullott, amíg Kína 400 millió lakosából 2 mil­lió lett katolikus. S most mégis újak mennek lelkesen és nyújt­ják kezüket a vőrtanűiág pál­mája felé. — P. Apollinár annyira hozzá- nótt Eger szívéhez, hogy szo­morúság fog el, ha távozására gondolunk. De ha az ő boldog­ságtól sugárzó arcára tekintünk s arra a nagy szolgálatra, amire vállalkozott, akkor egy magasz­toaabb érzés támad fel bennünk: a hódolat érzése. — Hódoljunk mindnyájan en­nek a szerzetesi léleknek s bú­csúzzunk tőle azzal az erős hit­tel, hogy apostoli munkája nyo­mán áldás fog fakadni. A polgármester beszéde után Kriston Endre felszentelt püspök, dr. Kovács József p. ü. titkár az egri Urak Mária Kongregációja részéről, végül a hivatalos elfog­laltsága miatt távollevő vitéz Subik Károly érseki irodaigaz­gató helyettesítésében dr. Vizy Miklós érseki titkár búcsúztatták a távozókat elérzékenyült lélek­kel s ihletett szavakkal. A búcsúzáénak amúgyis komor hangulata egy nagy zokogásba csufelott össze, amikor P. Apol­linár alakja jelent meg az emel­vényen, hogy ő is búcsút vegyen a maga és Fr. Sabin nevében Eger közönségétől. — Amikor a nap elmegy, jön az árnyék utána. Én is elvonuló árnyék vagyok az Isten napja után. És ha az Isten engedi, ez az árnyék fényleni fog a pogány világban, ha ö méltatni fog a világosságra. — Meg fogom tartani emlé­keimben mindig Eger kedves közönségét. Imádkozni fogok érettük s gondoljanak rám ia imáikban. Ha valaki ellen vé­tettem, itt kérek tőle nyilvánosan bocsánatot. — Talizmánt viszek magam­mal, ami mindig Egerre fog emlékeztetni: egy kis zacskóban földet viszek áldott emlékű első házfőnököm, Ágoston atyának sírjáról és egy kevés földet vi­szek magammal az egri szegény­gondozó nővérek házának udva­ráról, hogy mindig az ezek által képviselt szent eszmék útjain járjak. Véget nem érő síró lelkese­déssel kisérte végül a hömpölygő tömeg a két búcsúzó szerzetest rendházukba vissza. Sőt még az esti gyorshoz is nagy sereg kisérte ki őket s már messze járt a vonat, még mindig forró könnyek a szemekben mutatták, hogy olyanok távoztak el, akik nagyon, de nagyon jó emberek voltak s akik ezért tudták kivi- rágoztatni az oly ritka virágot az emberek lelkében: a hála vi­rágát . . .

Next

/
Thumbnails
Contents