Eger - napilap, 1929/2

1929-09-17 / 161. szám

1929. szeptember 17. 1 EGER Egzotikus Idegenek Egerben. Eger, szeptember 16. Eger egyre fejlődő idegenfor­galma újabb állomáshoz érkezett tegnap. Egzotikui idegenek, akik­ről eddig csak fővárosi lapokban olvastunk, a világvárosok kóbor járói már Egerbe is eljutottak. Tegnap délután egy vslódi in­diai maharadzsa, a vendégkönyv tanúsága szerint: «Maharaja JeshwantRao Aolkar of Indore« érkezett a Korona szállóba, két felesége, egy angol úr és a Dunapalota titkára kísé­retében. Az egzotikus fejedelem a Du­napalota autóján jött, három órakor. Mindössze három őrá hosszáig tartózkodott a Koro­nában, ám az aránylag rövid idő alatt 160 pengős ebédszámlát fizetett ki és hat óra tájban kissé spicce­sen ült autőba. A maharadzsa Egerbe-rándu- lásának története rövidesen az, hogy a Dunapalota igazgatója Marencsics Ottó az elmúlt héten Lillafüredre utaztában kétszer is megfordúlt a Koronában s meg­ígérte Unterreiner bérlőnek, hogy a Dunapalota minden elő­kelő vendégét rábeszéli egy egri hirándúlásra, * a vidék szépsé­geinek megtekintésére. Ugyancsak tegnap tartózkodott Egerben nyolc hollandus, Popper Károly kormányfőtaná­csos kíséretében. Az idegenek a Korona portásának ügyes kalau­zolása mellett tekintették meg a várost. A Párádon nyaraló Dréhr Imre államtitkár is átrándúlt család­jával Egerbe, ugyancsak itt tar­tózkodott Hültl Hümér dr. az európai hírű sebész és Pajor Ferenc dr. a Pajor szanatórium ignzea tő-főorvosa. I Törökszentmiklósi liszt világmárka! Képviselet: Eger, Jókai ucca. Telefon: 228 Henk kemény vizel mimika esővíz, volna ’cjlácjijitjc Kemény víz a mosást snegdrágitja. Keményvíz meggátolja a habképző­dést és a tisztítóhatást. Tegyen a mosóvízbe használat előtt egy pár marék Henko háztartási és mosó­szódát* akkor lágy vízzel fog mosni. Henko /háztartási és m osós % ikscr Gyártják, a Persilmüvek. lakosztályába vonult vissza. Rövid pihenő után a ruacius az érsek ő. vitéz Subik Károly apát érseki irodaigazgatő kísére­tében az Angolkisasszonyok in­tézetének meglátogatására in­dult, ahol a növendékek gyö­nyörű fehérszekfücsokorral és Somogyi Éva gimn. Vili. o. ta­nuló latin nyelvű beszéddel lepte meg a nunciust. Innen a Szórni náriumba hajtatott, ahol a kis- papokhoz rövid beszédet inté­zett ■ áldást adott. Este 8 órakor az érseki palota erkélye előtt a Bornemisiza- cierkéizciapat zenekara, a Ko­szorús Dalkör és a Polgári Dal­kör lampionos szerenádot adott. A szerenád végén a nuncius megjelent az erkélyen s a má­morosán éljenző tömegnek mesz- BzecieDgő hangon kiáltotta: Él­jen Eger! Másnap, vasárnap reggel 9 órakor a főszékesegyházban csen­des miiét mondott a nuncius, melynek keretében kifejezett kí­vánsága szerint megáldoztatta Eger középiskolás diákságát. A misén megjelentek a katonai és polgári előkelőségek, a hitbuz galmi egyesületek s az egri kö­zépiskolák növendékei. A nagy tömegben a rendet a cserkészek és leventék tartották fsnn. Áldoztatás előtt a nuncius ma­gyar nyelvű szentbeszédet inté­zett a diákokhoz, melyben arra kérte az ifjúságot, hogy marad­jon meg az euchariszlia szellemé ben s hűségesen ragaszkodjék az Egyház tanításához, ó hirül fogja vinni a Szentatyának,hogy mily buzgó, vallásos életnek volt tanúja Egerben. Délelőtt 11 órakor folytak le az érseki palotában a tisztelgé­sek. Az egri papság hódola­tát Dutkay Pál érseki helynök klasszikus veretű latia beszéd­ben tolmácsolta a nuncius előtt. — Meghatódott lélekkel kö­szöntőm Krisztus földi helytar­tójának követét s az egri főkdp- talan és papság hódolatát feje­zem ki a Szentatya képviselő­jének kedves személyiségével szemben. — Szent Péter utódai minden kor apostoli gondoskodással te­kintettek erre az országra. Az Egyház egyik nagy pápája hitet és koronát adott ennek az or­szágnak s a hitben a lelki erőt, a Szent Koronában az egy­ség magasztos szimbólumát nyúj­totta. — Most uralkodó Szentatyánk XI. Piui is mindenkor atyai jósággal figyeli ezernyi bajjal knzködő hazánk sorsát. Követe pedig mindnyáju lelkét meg­kapó melegséggel eugároztatja szét közöttünk a Rómából felénk dobogó szív szeretetét ■ arány­lag rövid köztünk időzése alatt im már nyelvünkön szólhat a nemzet szivéhez. — Kérve-kéri, hogy tolmácsolja a Szentatya előtt az egri főkáp­talan « a papság fiúi hűséges ragaszkodását. A nuncius szintén ékes kun­sággal válaszolt az érseki hely- nők üdvözlő szavaira. Tudomása van arról az érdemes lslkipáez- tori munkáról, amit az egri egy­házmegye papsága végez hit- buzgelmi és karitativ téren s az ifjúság nevelésében. Kérte a papságot, hogy Krisztus nevé­ben dolgozzék továbbra is azzal a lelke« hittel és kitartással, mint eddig. Végül megígérte, hogy jelenteni fogja a Szentatyának az egri egyházmegyei papság mélységes hódolatát. Most következett a nuncius látogatásának fénypontja. A nun­cius átvette kamarásától az érsek kitüntetését tartalmazó pápai okmányt s a következő köszöntő szavak kíséretében adta át dr. Szmrecsányi Lajos érseknek : — »Lelkemből örülök, hogy köszönthetem az egész ország tiszteletétől övezett egri érseket, aki az egri egyházmegye lelki életének fokozását, az ifjúság nevelésének nagy feladatát oly fényesen munkálja.« Boldog, hogy saját szemeivel gyönyörködhe­tett ebben a munkában. A foga­dósnál, a templomban oly jeleit látta az egri egyházmegye bivei ragaszkodásának és szeretőié­nek az Egyház iránt, hogy ez mély megilletódést keltett benne. Ennek a szeretetnek a fénye a hívek ^pásztorára sugárzik vissza s ehhez a fényhez kívánt hozzájárulni a Szentatya, amikor a pápai trónállő címmel tűn­tette ki. A kitüntetésről szőlő pápti okmányt vitéz Subik Károly ér­seki irodaigazgatő olvasta fel teljes terjedelmében. Stmrecsányi Lajos érsek meg- hatottén köszönte meg a pápa képviselőjének a kitüntetést, azt hálával fogadja s minden vele­járó kötelezettléget örömmel tel­jesít, Dutkay Pál érseki helynök ezután a főkáptalan és az egy­házmegyei papság őszinte jókí­vánságait tolmácsolta érsebfő- pásztorának, amit a kitüntetett néhány szíves szóval köszönt meg. Ezután az ünnepélyes aktus után sor került a többi küldött­ségek tisztelgésére. Az egri tiszti­kar küldöttségét Kehi Rezső ez­redes vezette a nuncius elé s katonás rövidségű beszédben üdvözölte a päp» követét. A polgári hatóságok vezetői­nek küldöttségét dr, Hedry Lő­rinc főispán vezette. — Annak az örömnek, amely- lyel Nagyméltőságod elé jövünk, kettős a forrása. Az egyik az, hogy Nagyméltóságodban a pápa követét üdvözölhetjük. A ma­gyar lélek mélyén elevenen ég évezredes tradíciókból táplálkoz­va a ragaszkodás érzése a ró­mai pápához. Örömünk másik forrása abből táplálkozik, hogy Nagyméltőságodban a magyar­ságnak egy igazán kedves ba­rátját üdvözölhetjük és a világ­háború sorsúldözöttje előtt két­szeresen kedves az, aki a szívé­vel közeledik hozzá. Végül Matuszka Mihály kano- nokplebáuos a kath. hitköztég, az iskolaszék, a hitbuzgalma és karitativ egyesületek küldöttsége nevében üdvözölte a nunciust: — A Szentatya képviselője előtt állva, lelkünket ezer év történeténes emlékei sugározzák be, mely emlékek középpontjá­ban szent Péter Sziklája all. Er­ről a szikláról hangzott felénk viszontagságos időkben a báto­rítás, elnyomatásunkra törő szom­szédaink felé pedig a tiltakozó*, amikor nemzeti függetlenségün­ket egyfelől a német császári hatalom, másfelől Bizánc fenye­gette. — Erről a szikláról serkentett bennünket kitartásra XI. Ince pápa, amikor a törökkel élet­halál harcot vívtunk s innen kaptuk a sok hathatós segítsé­get, amikor mindenki részvétle­nül magunkra hagyott. — És most, amikor egy nagy katasztrófa által lesújtva és meg­csonkítva vérzünk, a megértés s a részvét igéi megint Róma felől hangzanak felénk. — A magyar törvényhozás 1751 ben törvénybe iktatta XI. Ince pápa jótéteményeinek em­lékét. Mi szivünk'tábiáira véssük az ő utódainak jótéteményeit, épp oly kitörölhetetlen betűkkel, mint amilyen kitörölhetetlenek történelmünkből a magyar tör­vényhozás betűi. A nuncius mindegyik küldött­ség üdvözlő beszédére nagyon kedvesen válaszolt magyar nyel­ven és barátságosan elbeszélge­tett a küldöttségek tagjaival. Délben az érseki palotában diizebád volt a pápai követ tisz­teletére, melyen dr. Szmrecsinyi Lajos egri érsek mondott pohár- köszöntőt magas vendégére. A nuncius a délután folyamán meglátogatta az egri szerzetes házakat és kórházakat, majd az esti gyorssal elutazott Buda­pestre. Az állomáson iimét meg­jelentek az egyházi, katonai ős polgári előkelőségek s a katonai dí*zszázad. Tengernyi nép bú ctúzott el itt a nuociuitól élje­nezve és kendölobogtatva. A magyar himnusz s a pápai him­nusz hangjai közepette futott ki a nuncius vonaté, itt hagyva ünnepi látogatásának és tiszte­letet parancsoló egyéniségének el nem múló emlékét. Bárány István Európa legjobb hátúszója! Rz egriek nyerték meg a magyar-osztrák nemzetközi úszóversenyt. Szombaton és vasárnap ren­dazték meg a bécsi Dianabadban a magyar—osztrák nemzeiközi úszőmérkőzést, amely az egriek gyönyörű sikereivel Magyar- ország javára dőlt el. A szombati verseny nagy eseménye: Bárány István, aki az elmúlt két esztendő alatt megszerezte Európa legjobb sprinterének címét, a 100 méteres hátúszáabau rekorddal győzött s rekordja Európa hátúszóinak élére állítja az egri bajnokot. Bárány 1 p 12 mp-es idővel győ­zött s az utolsó hosszban meg­lehetősen kényelmesen úszott. A két űszőciapat felvonu'ása után a 100 méteres hátúszással kezdődött a verseny. A Dianabad 33.33-as uszodájában Bárány már az első hosszban elhúzott a mezőnytől, Rödiger, az osztrá­kok legjobb hátűszója már az első hosszban mögötte maradt. Bitskey és az osztrák Koller kü­lön versenyt úszott. A második hosszban Bárány már biztos győztes volt s mikor a harmadik hosszba fordult, itt már kényel­mesebben ment, figyelte Rödi-

Next

/
Thumbnails
Contents