Eger - napilap, 1929/2

1929-09-14 / 159. szám

2 E G E H 1929. szeptember 14. Tiz évi fogházra ítélték a kéjgyilkos csányi cigányt A tettes pár perccel a gyilkosság elkövetése után, . a hulla mellett ülve, jóízűen elfogyasztotta az áldozat kosarában talált sárgadinnyéket Nagy nyugalommal ismerte be véres tettét a fiatalkorú cigány, akit a tíz évi fegyháznál jobban érdekelt a börtönőr cipője. a lefegyverzés szent kötelesség, mint ahogy hiába mondták egy­kor azt is, hogy a kisebbségi jogok szentek és sérthetetlenek. Hiszen Franciaország csak nem- régen emelte hadi költségvetését 400 millió dollárral, amennyit augusztus 1-én kellett volna az amerikai Egyesült Államoknak fizetnie, ha utolsó pillanatban moratóriumot nem kapott volna. Nem érdemelnek hitelt ezek a szavak. Ezek csak szavak, tettek nélkül! Békét hirdetni, konferenciákon prédikálni az európai béke szük­ségességét, ezt értik, de ugyan­akkor titkos katonai egyezmé­nyeket kötni, ezt cselekszik; ez pedig sehogy sem nevezhető becsületes és emberséges politi­kának. Népjogokat és népizabad Ságot hirdetni s ugyanakkor állati sorba taszítani azokat a nép­kisebbségeket, amelyeket a gyű­lölet békeparanciai kultúrálatlan népek fennhatósága alá paran­csoltak, ez lehet ámítás és mu­lattató fondorkodás, de nem lehet alapja a népek nyugalmának s a nemzetek kölcsönös megbecsü­lésének. Ha komolyan lehetne szankciókat alkalmazni a béke­bontók és emberkinzők ellen, akkor elsősorban a hatalom pól­óén ülő és beszélő indítványozók ellen kellene alkalmazni a bün­tető peragrafusokat, hogy a tet­tek emberei annál nagyobb ered­ménnyel dolgozhassanak az em­beriség jólétén és boldogulásán. Szabadon bocsátották Csizmás Oktáviánt. Csizmás Oktávián belügymi­nisztériumi segédhivatali igaz­gatót, mint ismeretes, sikkasztás gyanúja miatt letartóztatta a rendőrség. Ma délelőtt a vizs­gálóbíró szabadonbocsátotta — Csizmást, mert a bizonyítékok, amelyeket a rendőrség felhozott ellene, nem elegendők a vád alá­támasztására. Az ügyészség a szabadlábrahelyezés ellen felfo- lyamodástnyujtott be aTáblához. Teljes vasárnapi munka­szünetet akarnak a kereskedők. A vasárnapi munkaszünet kér­désében a kormány bizonyos mértékig szabad kezet adott a kereskedőknek és a törvény meg­állapítása szerint egyes közsé­gekben a kereskedők többségé­nek állásfoglalása alapján kell határozni a teljes munkaszünet, illetve a részleges, -délelőtti tíz óráig nyilvántartással járó mun- kaszünet kérdésében. Az utóbbi években azonbsn mindjobban erősbödik az a mozgalom, amely­nek célja a teljes vasárnapi mua- baszünet országos bevezetése és úgy tudjuk, hogy a kereskedelmi érdekképviseletek együttesen fog nak előterjesztést tenni a keres­kedelmi miniszternek a vasár­napi munkaszünet új törvényes szabályozására. Eger, szeptember 13. Annak idején részletesen tu­dósítottuk olvasóinkat arról a bestiális gyilkosságról, amelyet Csány határában julius 26 án követett el egy fiatalkorú cigány s amelynek áldozata Fe­renci József hatvani kováosmes- ter leánya, a 9 esztendős Fe­renci Ilona volt. A csendőri nyomozás folyamán pár nap múlva sikerült a gyilkos elfogatása aki beismerő vallomása után az egri kir. ügyészség fog­házában várta méltó büntetését. Az előzeteseljárás bifejezéseután tegnap került a gyilkosság Pret- tenhoffer Ödön büntetőtanácsa elé. Reggel 9 órára idézték meg a tanukat, mintegy tizenötöt, a fogházból pedig elővezették a fiatalkorú gyilkost. Alacsony termetű, sunyi nézésű, setét cigány. Egykedvűen pislog a fegyőr mellett, apatikus magahagyással. Látszik rajta, hogy avval sin­csen tisztában : mit követett el. Egész tárgyalás alatt megma­radt ez az egykedvűsége. A kér­désekre bamba egyformasággal felel. A vádat Lehoczky Márton dr. kir. ügyész képviseli, a védő Kalo Miklós dr. Egyrendbeli gyilkosság, rablás és erőszakos nemi közösülés miatt emel vádat az ügyész a fiatal cigány ellen. Megkezdődik a vádlott kihall­gatása. Elmondja, hogy július 26 án reggel a Csányból Hatvan felé vezető úton haladt, mikor hátranézve megpillantotta az utána haladó kislányt. Megvárta, míg utőlőri. Akkor megragadta, tenyerével befogta a száját, hogy ne kiálthasson és a kapálózó leányt behurcolta egyik dűlőuton a kukoricába. Ott letépte derekáról a ruha- övet, a nyakára csavarta. Miután bestiális tettét elkövette, addig szorította a leány nyakán a hurkot mig félórái kínlódás után meg nem halt. Akkor a holttestet beljebb hur­colta vállánál fogva a kukori­cásba. A kislánynál, aki a horti ál­lomásra igyekezett, egy gyékény- kosárban ruhái, egy pár cipő, két sárgadinnye és babarongyok voltak. Ezt a kosarat magához vette a gyilkos és a közel lévő kukoricásban leülve, kiszedegette belőle a holmit. A két sárgadinnyét kivette a kosárból és leülve a kukorica közé, pár perccel az elkövetett gyilkosság után nyugodtan meg ette. Azután magához vette a ru­hát, cipőt és a kosarat. Elindult Hatvan felé. Először arra gon­dolt, hogy a holmit eladja. Ké­sőbb azonban eldobta, mert úgy gondolta, hogy könnyebben rá­jönnek a gyilkosságra, ha meg­találják nála a kislány tárgyait. A gyilkos részletes beismerő vallomása után a tanúk kihall­gatására került a sor. Ezek kö­zül ciak a meggyilkolt kislány apját, azonkívül vitéz Partényi János csányi főjegyzőt, Hangodi István csendőrőrmestert, Nagy Istvánnét és a vádlott anyját hallgatta ki a bíróság. Partényi elmondotta, hogy az egész falu nagy izgalommal várta a rejtélyes eltűnés megvilágítá­sát. Ette fáklyás emberek in­dultak a határba, hogy megta­lálják a leányt. Az egyik kuko­ricásban leltek rá, nyakán ősz- szehurkolt szalaggal feküdt a földön, holtan. A fáklyások ösz- szefutottak és beszállították a hullát Csányba. Hangodi István csendőrőrmes- ter a gyilkos kézrekeritősét és a ctendőrörsön lefolytatott valla­tás részleteit, valaminit a nyo­mozás lefolyását mondotta el. A tanuk előadása mindenben megegyezett a vádlott beismerő vallomásával s a helyszíni nyomozás adatai is bizonyították a vádlott által feltárt részleteket. A bíróság ítélethozatalra vo­nult vissza. A terembe betűzött az őszi nap. A déli álmosítő unalom ráfeküdt az emberekre is. A vádlott eleresztett tekintet­tel bámult a bírói emelvényre, majd a mellette ülő fogházör cipőjét vizsgálgatta kíváncsian. Nem volt az arcán csöppnyi megbánás, félelem a jövőtől, csak buta elesettség. Az ember­állat őserdői nyugalma. Fojto­gató kezét végigfektatte a két térdén és bámulta a tiz ujját. A háttérben riadt arccal az anyja ült. Tizenkét óra elmúlt, mikor hosszas tanácskozás után bevo- núlt a bíróság. Feláll a vádlott és elhangzik a »magyar állam nevében.« A királyi törvényszék szándékos emberölés vétsége, erőszakos nemi közösülés és lopás vétsé­gében bűnösnek mondja ki a cigányt és fiatal borára való tekintettel tíz esztendei fogházra Ítéli. Az ítélet megokolása elmondja, hogy nem látja bebizonyítottnak a bí­róság az előre megfontolt szán­dékot és ezért nem minősítette az ügyész által emelt vádat gyil­kossággá, ugyancsak ezért nem lehetett rablásért elítélni a vád­lottat. A vádlott beismerése és egyéb bizonyítékok elegendők voltak az ítélet meghozatalára. Az ügyész a vádbeli cselek­mények minősítése miatt és sú­lyosbításért fellebbez. A cigány egykedvűen, szem­rebbenés nélkül hallgatja az íté­letet, Mikor Prettenhofter tanács­elnök megkérdezi, hogy felleb­bez-e, vagy megnyugszik, gyen­gén vonja a vállát ős kiböki: — Nem tüdőm! Az anyja is megkérdeződik. A ragyásképű cigányasszony előbb megtudakolja, kevesebb lesz e a büntetés? Mikor meg­hallja, hogy nem bizonyos, rá- bóllongat: — Akkor hadd tőccse mán ki. Később azonban űgylátszik mást gondol, mert az ajtóból visszasompolyog és bejelenti, hogy felebbez. A fogházőr int az elítéltnek. A cigány megindul. Az anyja sírva utána. Mikor ajtóhoz ér, megfordul az őr előtt és elsírja magát. Biztos, hogy maga sem tudja, miért. Ndm igen a bűnbánat mi itt. Szabolcs megyében is felütötte fejét a gy ermekparalízis. Nyíregyháza, szept. 13. Szabolcs megyében az utóbbi pár nap alatt 6 gyermekparali- zist jelentettek ba a hatóságok­nak. Minden beteget a nyíregy­házai Erzsébet kórházba szállí­tottak, ahol elkülönítve ápolják őket. A járvány megakadályozá­sára, amelyet valószínűleg Oiáh- országból hurcoltak be. megtet­ték a szükséges intézkedéseket.

Next

/
Thumbnails
Contents