Eger - napilap, 1929/2
1929-09-14 / 159. szám
2 E G E H 1929. szeptember 14. Tiz évi fogházra ítélték a kéjgyilkos csányi cigányt A tettes pár perccel a gyilkosság elkövetése után, . a hulla mellett ülve, jóízűen elfogyasztotta az áldozat kosarában talált sárgadinnyéket Nagy nyugalommal ismerte be véres tettét a fiatalkorú cigány, akit a tíz évi fegyháznál jobban érdekelt a börtönőr cipője. a lefegyverzés szent kötelesség, mint ahogy hiába mondták egykor azt is, hogy a kisebbségi jogok szentek és sérthetetlenek. Hiszen Franciaország csak nem- régen emelte hadi költségvetését 400 millió dollárral, amennyit augusztus 1-én kellett volna az amerikai Egyesült Államoknak fizetnie, ha utolsó pillanatban moratóriumot nem kapott volna. Nem érdemelnek hitelt ezek a szavak. Ezek csak szavak, tettek nélkül! Békét hirdetni, konferenciákon prédikálni az európai béke szükségességét, ezt értik, de ugyanakkor titkos katonai egyezményeket kötni, ezt cselekszik; ez pedig sehogy sem nevezhető becsületes és emberséges politikának. Népjogokat és népizabad Ságot hirdetni s ugyanakkor állati sorba taszítani azokat a népkisebbségeket, amelyeket a gyűlölet békeparanciai kultúrálatlan népek fennhatósága alá parancsoltak, ez lehet ámítás és mulattató fondorkodás, de nem lehet alapja a népek nyugalmának s a nemzetek kölcsönös megbecsülésének. Ha komolyan lehetne szankciókat alkalmazni a békebontók és emberkinzők ellen, akkor elsősorban a hatalom pólóén ülő és beszélő indítványozók ellen kellene alkalmazni a büntető peragrafusokat, hogy a tettek emberei annál nagyobb eredménnyel dolgozhassanak az emberiség jólétén és boldogulásán. Szabadon bocsátották Csizmás Oktáviánt. Csizmás Oktávián belügyminisztériumi segédhivatali igazgatót, mint ismeretes, sikkasztás gyanúja miatt letartóztatta a rendőrség. Ma délelőtt a vizsgálóbíró szabadonbocsátotta — Csizmást, mert a bizonyítékok, amelyeket a rendőrség felhozott ellene, nem elegendők a vád alátámasztására. Az ügyészség a szabadlábrahelyezés ellen felfo- lyamodástnyujtott be aTáblához. Teljes vasárnapi munkaszünetet akarnak a kereskedők. A vasárnapi munkaszünet kérdésében a kormány bizonyos mértékig szabad kezet adott a kereskedőknek és a törvény megállapítása szerint egyes községekben a kereskedők többségének állásfoglalása alapján kell határozni a teljes munkaszünet, illetve a részleges, -délelőtti tíz óráig nyilvántartással járó mun- kaszünet kérdésében. Az utóbbi években azonbsn mindjobban erősbödik az a mozgalom, amelynek célja a teljes vasárnapi mua- baszünet országos bevezetése és úgy tudjuk, hogy a kereskedelmi érdekképviseletek együttesen fog nak előterjesztést tenni a kereskedelmi miniszternek a vasárnapi munkaszünet új törvényes szabályozására. Eger, szeptember 13. Annak idején részletesen tudósítottuk olvasóinkat arról a bestiális gyilkosságról, amelyet Csány határában julius 26 án követett el egy fiatalkorú cigány s amelynek áldozata Ferenci József hatvani kováosmes- ter leánya, a 9 esztendős Ferenci Ilona volt. A csendőri nyomozás folyamán pár nap múlva sikerült a gyilkos elfogatása aki beismerő vallomása után az egri kir. ügyészség fogházában várta méltó büntetését. Az előzeteseljárás bifejezéseután tegnap került a gyilkosság Pret- tenhoffer Ödön büntetőtanácsa elé. Reggel 9 órára idézték meg a tanukat, mintegy tizenötöt, a fogházból pedig elővezették a fiatalkorú gyilkost. Alacsony termetű, sunyi nézésű, setét cigány. Egykedvűen pislog a fegyőr mellett, apatikus magahagyással. Látszik rajta, hogy avval sincsen tisztában : mit követett el. Egész tárgyalás alatt megmaradt ez az egykedvűsége. A kérdésekre bamba egyformasággal felel. A vádat Lehoczky Márton dr. kir. ügyész képviseli, a védő Kalo Miklós dr. Egyrendbeli gyilkosság, rablás és erőszakos nemi közösülés miatt emel vádat az ügyész a fiatal cigány ellen. Megkezdődik a vádlott kihallgatása. Elmondja, hogy július 26 án reggel a Csányból Hatvan felé vezető úton haladt, mikor hátranézve megpillantotta az utána haladó kislányt. Megvárta, míg utőlőri. Akkor megragadta, tenyerével befogta a száját, hogy ne kiálthasson és a kapálózó leányt behurcolta egyik dűlőuton a kukoricába. Ott letépte derekáról a ruha- övet, a nyakára csavarta. Miután bestiális tettét elkövette, addig szorította a leány nyakán a hurkot mig félórái kínlódás után meg nem halt. Akkor a holttestet beljebb hurcolta vállánál fogva a kukoricásba. A kislánynál, aki a horti állomásra igyekezett, egy gyékény- kosárban ruhái, egy pár cipő, két sárgadinnye és babarongyok voltak. Ezt a kosarat magához vette a gyilkos és a közel lévő kukoricásban leülve, kiszedegette belőle a holmit. A két sárgadinnyét kivette a kosárból és leülve a kukorica közé, pár perccel az elkövetett gyilkosság után nyugodtan meg ette. Azután magához vette a ruhát, cipőt és a kosarat. Elindult Hatvan felé. Először arra gondolt, hogy a holmit eladja. Később azonban eldobta, mert úgy gondolta, hogy könnyebben rájönnek a gyilkosságra, ha megtalálják nála a kislány tárgyait. A gyilkos részletes beismerő vallomása után a tanúk kihallgatására került a sor. Ezek közül ciak a meggyilkolt kislány apját, azonkívül vitéz Partényi János csányi főjegyzőt, Hangodi István csendőrőrmestert, Nagy Istvánnét és a vádlott anyját hallgatta ki a bíróság. Partényi elmondotta, hogy az egész falu nagy izgalommal várta a rejtélyes eltűnés megvilágítását. Ette fáklyás emberek indultak a határba, hogy megtalálják a leányt. Az egyik kukoricásban leltek rá, nyakán ősz- szehurkolt szalaggal feküdt a földön, holtan. A fáklyások ösz- szefutottak és beszállították a hullát Csányba. Hangodi István csendőrőrmes- ter a gyilkos kézrekeritősét és a ctendőrörsön lefolytatott vallatás részleteit, valaminit a nyomozás lefolyását mondotta el. A tanuk előadása mindenben megegyezett a vádlott beismerő vallomásával s a helyszíni nyomozás adatai is bizonyították a vádlott által feltárt részleteket. A bíróság ítélethozatalra vonult vissza. A terembe betűzött az őszi nap. A déli álmosítő unalom ráfeküdt az emberekre is. A vádlott eleresztett tekintettel bámult a bírói emelvényre, majd a mellette ülő fogházör cipőjét vizsgálgatta kíváncsian. Nem volt az arcán csöppnyi megbánás, félelem a jövőtől, csak buta elesettség. Az emberállat őserdői nyugalma. Fojtogató kezét végigfektatte a két térdén és bámulta a tiz ujját. A háttérben riadt arccal az anyja ült. Tizenkét óra elmúlt, mikor hosszas tanácskozás után bevo- núlt a bíróság. Feláll a vádlott és elhangzik a »magyar állam nevében.« A királyi törvényszék szándékos emberölés vétsége, erőszakos nemi közösülés és lopás vétségében bűnösnek mondja ki a cigányt és fiatal borára való tekintettel tíz esztendei fogházra Ítéli. Az ítélet megokolása elmondja, hogy nem látja bebizonyítottnak a bíróság az előre megfontolt szándékot és ezért nem minősítette az ügyész által emelt vádat gyilkossággá, ugyancsak ezért nem lehetett rablásért elítélni a vádlottat. A vádlott beismerése és egyéb bizonyítékok elegendők voltak az ítélet meghozatalára. Az ügyész a vádbeli cselekmények minősítése miatt és súlyosbításért fellebbez. A cigány egykedvűen, szemrebbenés nélkül hallgatja az ítéletet, Mikor Prettenhofter tanácselnök megkérdezi, hogy fellebbez-e, vagy megnyugszik, gyengén vonja a vállát ős kiböki: — Nem tüdőm! Az anyja is megkérdeződik. A ragyásképű cigányasszony előbb megtudakolja, kevesebb lesz e a büntetés? Mikor meghallja, hogy nem bizonyos, rá- bóllongat: — Akkor hadd tőccse mán ki. Később azonban űgylátszik mást gondol, mert az ajtóból visszasompolyog és bejelenti, hogy felebbez. A fogházőr int az elítéltnek. A cigány megindul. Az anyja sírva utána. Mikor ajtóhoz ér, megfordul az őr előtt és elsírja magát. Biztos, hogy maga sem tudja, miért. Ndm igen a bűnbánat mi itt. Szabolcs megyében is felütötte fejét a gy ermekparalízis. Nyíregyháza, szept. 13. Szabolcs megyében az utóbbi pár nap alatt 6 gyermekparali- zist jelentettek ba a hatóságoknak. Minden beteget a nyíregyházai Erzsébet kórházba szállítottak, ahol elkülönítve ápolják őket. A járvány megakadályozására, amelyet valószínűleg Oiáh- országból hurcoltak be. megtették a szükséges intézkedéseket.
