Eger - napilap, 1929/2

1929-07-07 / 102. szám

2 EGER 1929. július 7. Ripka Ferenc dr. főpolgármester levele az Egri Dalkörhöz. Eger, július 5. Jellemző az Egri Dalkör nagy sikerére, hogy az ország minden részéből érkeznek üdvözlő leve­lek, részint hivatalos, részint ba­ráti fonmában a Dalkör karna­gyához, Huszthy Zoltánhoz. E levelek közül kimagaslik Ripka Ferenc dr., Budapest főpolgár­mesterének üdvözlése, mely ma érkezett a Dalkör elnökségének. »Igen tisztelt Elnökség ! őszinte örömmel üdvözlöm az Egri Dal­kört diadala alkalmából. Az, a ■iker, hogy a Kormányzó Űr vándordíját nyerté el, kiváló teljesítményével, a magyar dal művelői között olyan előkelő helyre emelte, hogy művészi és hazafias munkájáért mindnyá­junk elismerése illeti meg, akik a magyar dal művelését szivün­kön viseljük. Az a több téren elért siker, mely Eger nevét kü- lömböző versenyeken a győzte­sek közé emelte, azt mutatja, hogy ott igen értékes fejlesztő munka folyik mely a magyar nemzeti értékeket gyönyörűen ki tudja termelni. Ezzel Eger régi nagy hagyományait foly­tatja és a múlt nagyságára épí­tett jelennel biztosítja a jövőt. Köszönetét mondok azoknak, akik vezető munkájukkal ezt a sikert elérték, de nem kevésbbé kell köszönetét mondanom azok­nak a lelkes dalosoknak, akik szorgalmas munkájukkal ezt a kiképzést lehetővé tették. Mara­dok szives dalostestvéri üdvöz­lettel kész hívük dr. Ripka. Lesz-e végre Egerben nyilvános illemhely? Eger, július 6. Eger polgárságának egy igen régi kívánságát teljesítette a képviselőtestület akkor, amikor elhatározta, hogy a város külön­böző részeiben nyilvános illem­helyeket állíttat fel. Egyet a Kossuth téren, egyet a Líceum, vagy a színház környékén és végül egyet az érsekkertben. A mérnöki hivatal a képviselő- testületi határozat nyomán azon­nal pályázatot hirdetett az illem­helyek megépítésére. A pályázat nemrégiben járt le a mint értesülünk, számos aján­lat érkezett. Egerből a Nagy Testvérek cég pályázott modern, földalatti rendszerű tervezetével. A mérnöki hivatal most bí­rálja el az ajánlatokat s a kivi­telre vonatkozó előterjesztését a legközelebbi városi közgyűlés elé viszi amely dönteni fog. Reméljük, hogy az oly ége­tően sürgős és fontos kérdés mielőbb teljes megoldást illetve elintézést nyer. Mindenütt kapható-! Termeli Orsz. Magy. Tejszövetkezeti Központ BUDAPEST, I., Horthy Miklós út 119—121. Viszontagságok egy számla körűi Szemétdomb alá bujt a vendég a fizetés elöl. Eger, július 6. Megírtuk, hogy az elmúlt este Szekeres Ferenc foglalkozásnél- kűli kereekedősegéd a »Törökfő« vendéglőben összeakaszkodott az ott mulató honvédekkel. Most kiderült, hogy nem volt olyan ártatlan, mint amilyenül sze­reke volna magát mutatni. Sze­rényen csak fizetési differenciát emlegetett, elhallgatván azt az ötletes módot, amiből ez a »fi­zetési differencia« adódott. Az eset úgy történt, hogy Szekeres 6 őrá tájban beállított a Török- főbe és elmondotta, hogy az »igazgató úr« autójának ten­gelye eltörött a baktai utón. ót előre küldte, hogy három személy részére ételt és italt bő­séggel rendeljen. Merthogy itt akarják elkölteni a vacsorát. Azután bőven ivott söröket, majd francia olajos halat paran­csolt. Erre már bort illik inni, hát azt is rendelt. Később egy kilő sertéshúsból pecsenyét süt- tetett. Ezt is avval a nyilván­való szándékkal, hogy kóstol­gatni fogja addig, míg megér­kezik az igazgató űr. A vendéglősnek és a katonák­nak gyanússá vált a dolog, különösen, hogy nyolc őrá körűi még mindég nem érkeztek meg az előkelő vendégek. Figyelni kezdték Szekerest, aki egyszer csak meggondolta magát, kiment az uccára. Avval, hogy megnézi, jönnek-e már az igaz­gató úrók. Közben elballagott a Béke kávéházba, ahol ugyancsak italt parancsolt magának. A katonák, akik utána mentek, a kávéház előtt vártak rá, s mikor onnan kijött, kérdőre akarták vonni. Szekeres, megelőzve a kérdező«- kődéaf, kijelentette, hogy most pedig visszamegy a Törökfőbe. Úgy is volt. Kilenc felé beállí­tott a »Béke« tulajdonosától fjgy küldönc, hogy Szekeres űr fizesse ki a 4 pengő 70 fillért. Megnyug­tatta a cselédet, sőt a Tórökfő gazdájához is volt néhány ositító szava. Kiballagott azonban a sötét udvarra. Pár perc múlva utána mentek, de akkor sehol sem látták. Az udvar sarkában levő szal­más trágyadombban talált me­nedéket. Később aztán kibújt onnan, átmászott két kerítésen, össze­törte magát, sőt, hogy, hogy nem akkorra már egy csinos szúrás is volt a hátán. Az eljárás Sze­keres ellen is megindult. Az Eger és Vidéke Hitelszövetkezet, közgyűléséből üdvözölte Mayer Jánost. Eger, július 6. Eger és Vidéke Hitelszövet­kezete évi rendes közgyűlését a városháza nagytermében tar­totta. Az elnök üdvözölte a szövet­kezet tagjait és elnöki megnyi­tójában kiterjeszkedett arra a vizsgálatra, melyet a Központ (O.K.H) az Eger és Vidéke Hi­telszövetkezeténél f. évi június havában lefolytatott. Örömének ad kifejezést azon rendszerért, melyet a Központ ez alkalommal követett és amely rendszer min­den egyes szövetkezetnél úgy az igazgatóság és felügyelőbizott- ság összes tagjaiban, valamint az ügyfelek nagy tömegében megnyugtató érzést kelthet. Ez a rendszer abból áll, hogy a Köz- pvnt az általa szabadon válasz­tott időpontban kimerítő vizs­gálatot tart a szövetkezetnél, mely vizsgálat nemcsak a szö­vetkezet adminisztrációjának, könyvvezetésének és értékkeze­lésének szabályszerűségére ter­jed ki, hanem a központi kikül­dött által kijelölt ügyfeleknek behívása útján nemcsak a ki­küldöttek, hanem maguk az ügy­felek az általuk behozott jegy­zékek és könyvecskék adatai­nak a szövetkezet könyveivel való egybevetéséből is meggyő­ződhetnek a szövetkezet ügyve­zetésének és vagyonkezelésének helyességéről. Ezenkívül óhajtá­saikat a központi kiküldött előtt is előadhatják. Ez a rendszer alkalmas arra, hogy a nagykö­zönségnek az ilyen erős ellen­őrzés alatt állő szövetkezetbe helyezett bizalmát növelje, de alkalmas arra is, hogy a szövet­kezet üzletrészbe tagjainak a Központtal való összeköttetését közvetlenné és barátságossá te­gye. Örömét fejezi ki afölött isi hogy ezen vizsgálat alkalmából a központi kiküldöttek a szö­vetkezet ügyvezetését, könyve­lését és értékkezelését, valamint a behívott ügyfelek által rendel­kezésre bocsátott adatokat a szövetkezet könyveivel minden­ben egyezőknek találták. Az O.K.H. szigorú vizsgálata a megelőzést célozza és kizárja azt, hogy a vidéki szövetkeze­teknél akár a betéteseket, akár pedig az üzletrészeseket bármi­féle kellemetlenség érhesse. így tehát úgy a betétesek, mint az üzletrészesek tőkéjük kezelését' a legteljesebb bizalommal bíz­hatják az Eger és Vidéke Hitel- szövetkezetére. Az elnök indítványt tett Mayer János földmivelésügyi miniszter üdvözlése iránt, abból az alka­lomból, hogy őt egy nem aktív politikus részéről támadás érte. Kiterjeszkedett a földmívelés- ügyi miniszter érdemeire, és a sikerdűs eredményekre, melyet ügy a közgazdaság előbbre vi­tele érdekében, valamint a nem­zet jóvoltára, folytonos és ered­ményes munkálkodása által el­ért. Örülhetünk —mondotta többek között —, hogy a mai súlyos gazdasági viszonyok közepette olyan földmivelésügyi miniszte­rünk van, mint Mayer János. Fölsorolta továbbá az elnök a hitelszövetkezet azon eredmé­nyes munkálkodását, melyet Eger város és különösen az Eger és Vidéke szőlősgazdáinak érdeké­ben kifejtett. A földrengési hitel kontingá- lása után, ezen hitelt erélyes föllépésével 500 millióval emel­tette. Elhozta a dollárkölciönt, mely a szőlősgazdák kétségbe­ejtő helyzetén segített. Kieszkö­zölte ezen kölcsönhöz az állami 4°/o-os kamat hozzájárűlást, me­lyet az állam egy összegben és pedig minden év december ha­vában ad és ez által a dollár- kölcsönt 5%-os olcsó kölcsönné alakította át. A szőlősgazdákkal gyűléseket tartott, ebből kifolyólag memo­randumot nyújtott át úgy a földmivelésügyi miniszternek, a pénzügyminiszternek, valamint a miniszterelnöknek is. Ezen memorandumokban harcolt a borfogyasztási adó eltörlése,vagy legalább is tetemes leszállítása mellett. Fölvetette a pinceszövet­kezet eszméjét. Üzletrésze« tagjainak több íz­ben, olcsón rézgfiíicot osztott ki. A hitelnyújtásnál arra töre­kedett, hogy különösen a kis emberek súlyos anyagi helyzetén segítsen és arra törekszik ma is. Az Eger és Vidéke Hitelszö­vetkezete mindent megtett, ami a nagyközönség, a vármegye és a város bizalmának megerősí­tésére szolgál. Ilyen ténykedések után joggal el is várhatja, hogy úgy a nagy közönség, mint a hatóságok nagybecsű támogatásukban fog­ják részesíteni. Eredményes működését kimu­tatja az 1923. évi és 1928. évi mérlegek összehasonlítása, me­lyet bárki megtehet és akkor bárki meggyőződhetik azon fé­nyes eredményről, melyet a hi­telszövetkezet éppen a legsúlyo­sabb pénzügyi- és közgazdasági viszonyok között ért el. Mutatja ezt a fényes eredményt ez is, hogy az 1923. évi bruttó forga­lomnak ezerhatszázszorosa az 1928. évi bruttó forgalom. Ezek után következett az igaz­gatóság és felügyelőbizottság évi jelentése, melyet a közgyűlés egész terjedelmében egyhangú­lag elfogadott. A kilépő igazgatósági tagokat a közgyűlés egyhangúlag újra megválasztotta. Ezután Vajda Mihály és dr. Dallos Iván értékes felszólalásai után a közgyűlést az elnök be­zárta. A közgyűlés tagjai lelkes han- gűlatban tá voztak azon tudattal, hogy a hitelszövetkezet felada­tának magBiSlatán áll és mindent megtesz, amit csak tud, hogy el­következzék a magyar egyakarás és összefogás munkájának ered­ménye : a Nagymagyarország feltámadása!

Next

/
Thumbnails
Contents