Eger - napilap, 1929/2

1929-08-28 / 144. szám

Ar» 10 FILLßH ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS SÁL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 7 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIEAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT, BALRA. — TE­LEFONSZÁM: 11. — :: HIRDETÉSEK :: MILIMÉTERES DÍJ­SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. XL. évfolyam 144. szám # Szerda ♦ Eger, 1929. augusztus 28. Trak Géza polgármester egy erélyes intézkedéssel végre rendet teremtett a minaret környékén A Cifratéren lesz ezentúl Eger, augusztus 27. Lapunk panaszkönyvében kö­zöltük azokat a leveleket, me­lyekben a Knézich utoai tűrhe­tetlen állapotokra mutattak reá a levélírók. A Klebelsberg térről kiszorult dinnye és káposztaárusok ugya­nis a város közepén, Eger egyik legérdekesebb műemléke, a mi­naret tövében ütötték fel sátor­fájukat. Naponként 50—80 falusi sze­kér állomásozott a Knézich Ká­roly utcában. A káposztaazezon idején rothadó hegyek tornyol- lottak a gyalogjárók mentán, dinnyeéréskor pedig a dinnye­őstermelők tanyáztak az utcában, addig míg csak el nem fogyott a kocsin lévő árú. Hogy azuián a lovaik mit hagytak ott maguk után, arról az iitállőbeli képről jobb, ha hallgat a krónika. A helyzet tarthatatlan volt. Közegészségügyi és idegen­forgalmi szempontokból egy­aránt. A felhalmozódó szemét, állati hulladék megfertőzte a le­vegőt, kínossá tette a környék­beliek életét és sürgős menekü­a dinnye és káposztavásár. lésre késztette az arra vetődő idegent. Nem hangoztathattuk eléggé a hatósági intézkedés múlhatatlan sürgősségét. Most pedig örömmel regisz­tráljuk, hogy lapunk akciója nem maradt eredménytelen. Trak Géza polgármester a híradások nyomán azonnal kivizsgáltatta a helyzetet, arról sürgős jelen­tést tétetett s kellő megfontolás után ma már nyilvánosságra került az Ide vo­natkozó új rendelet, amely egy csapással rendet te­remt a minaret-környéki tartha­tatlan állapotok közt. Az intéz­kedés szövege következően hang­zik : — Hirdetmény. A Knézich Ká- roly-utcáról a dinnye kocsiról való árusítását, valamint ősszel a ká­poszta nagyban való árúsítását el­tiltom s azt csakis a Cifratéren engedem meg. A vásárló közönség tehát ezen árukat nagyobb mennyiségben ott szerezheti be. Trak Géza polgármester.« TJjabb megbetegedés romlott hentesárutól A beruházási programúi teljes egészében igénybe vette már a népszövet­ségi kölcsönt. A pénzügyminiszter legutóbbi jelentése szerint junius havában 70 6 millió volt a költségvetési bevétel, ami tavalyhoz mérten 9.8 millió pengős csökkenést mutat. A júniusi bevételek 3.5 millióval kevesebbet tesznek az előirányzott bevételeknél. Junius havával véget ért a költségve­tési év, amelyben összesen 864.4 millió pengő bevétel folyt be. Ez az összeg 28.7 millió pengő­vel több az előirányzott bevé­teleknél, miután azonban a költ­ségvetésben a kiadások 28.4 millió pengővel meghaladták az előirányzott kiadásokat, a tény­leges bevételi többlet mindössze 0.3 millió pengőt tett. A népszö­vetségi kölcsön utolsó maradva- nyát 700 e. er pengő összegben az elmúlt h& folyamán beruhá­zások céljaira igénybe vették. Ezzel a 250 millió koronás köl­csön teljes összegében elfogyott. Gyilkosság vagy szerencsétlenség? Leesett a kocsiról — másnap reggelre fojtogatás nyomaival holtan találták. Aszaló, augusztus 27. Gyilkosság, vagy pedig csak szerencsétlenségnek a következ­ménye a halál? — ez a kérdés tartja most izgalomban a tisza- menti Aszaló népét. Vasárnap ugyanis meghalt az egyik falu­beli asszony, Szűcs Károlyné. Előző napon lessett a kocsiról és súlyos sérüléseket szenvedett, úgy, hogy ágynak dőlt, vasár­napra pedig meghalt. Megállapították a halált, a fa­luban azonban itt-ott terjedni kezdett a mende-monda, hogy Szűcs Károlyné nem rendes halállal halt meg. Ezt a gyanút igazolta az or­vosi vizsgálat ir, amelyik a ha­lotton külsőrelmi jeleket, fojto- gatást vélt felfedezni. A csendőrség rögtön megindí­totta a nyomozást az előzmények és a halál okának megállapítá­sára. Eger, augusztus 27. Nemrégiben kritika tárgyává tettük a hőstyai hentesek nem­törődömségét, vagy rosszakaratú nyereségvágyát, amellyel való­ságos merányletet követnek el a tőlük vásárlók egészsége ellen. Most újból fel kell hívnunk a tisztiorvosi hivatal figyelmét az egyik Mahlári-uccai hentes, Stajlai üzletére, ahonnan rom­lott füstölt sertéshúst vásárolt tegnap este Bodor Anna 24 éves háztartásbeli leány. A következ­mény az, hogy az Irgalmasok kórházában fek­szik, húsmérgezéssel. Az eset éppen olyan obiigát, mint az előbbiek. Lakásáról egy kislányt küldött el estefelé bú­sért. 8 óra felé evett a főtt füs­tölt húsból, amelyet már előbb is gyanúsnak talált, mert mikor felszeletelte a főtt húst, látta, hogy sárgászöld színe van. Egy darabkát megevett belőle, de kilenc óra tájban már súlyos gyomorgörcsei voltak tőle. Az Irgalmasok kórházába vitette magát, ahol ápolás alá vették ai eléggé súlyos állapotban levő leányt. Most már ismételten és nyo­matékosan felhívjuk a tisztior­vosi hivatal figyelmét ezekre a jóhiszeműségeken kalőzkodőkra. Tar>hatatlan az a helyzet, hogy egyes emberek felelőtlen módon újból és újból kísérletezzenek a maguk pár filléres hasznáért a mások egészségével, l ! Az ú] konferencia küszöbén. Alig zárult a hágai konferen­cia, iaár újabb harangkongás jelzi az új konferencia megnyíl­tát. Az európai konferenciák úgy kergetik egymást, mint az ördög kereke, vagy a lidőrcfőny. Egy­más elöl es egymás nyomába rohannak, anélkül, hogy megál­lásuk volna. Nincs pihenés a kon­ferenciákon, mert nincs megér­tés, nincs eredmény, amely pihe­nőre maga köré gyüjthetné a megelégsdett emberiséget. Most a genfi konferenciára harangoz­nak s hirdetik, hogy azon a Kon­ferencián az óriáskígyóvá nőtt kisebbségi kérdést fogják meg­oldani. Anglia javaslatot dolgo­zott ki, amellyel nyugvópontra szeretné juttatni a kisebbségi kérdést; a kisebbségi kérdésben érdekelt államok pedig már jő előre azon törik a fejüket, ho­gyan lehetne meddővé tenni az újból összeülő konferenciát. Azok az államok, amelyeknek jelentős számú kisebbségeik van­nak, elsősorban tehát az utód­államok erős ellenállásra készül­nek az angol kormány tervével szemben, amely a kisebbségi szerződéseket be nem tartó ál­lamokat nemcsak rá akarja szo­rítani kötelességeik betartására, hanem a szerződéseket szigorú záradékkal szándékozik ellátni s ez a záradék minden félreértést kizáróan precizirozná az általá­nos keretek közölt mozgó ki­sebbségi jogokat. Tíz év alatt alkalmunk lehetett megszokni, hogy a békeszerződések kisebb­ségi klauzulái csak arra valók, hogy a váltakozó kormányok ne vegyenek tudomást róluk. Meg kellett szoknunk azt, hogy a kisebbségi szerződéseket nem­csak az utódállamok nem veszik komolyan, hanem a Népszövet­ség sem, amely még egyetlen hozzáérkezettkisebbségi panaszt sem intézett el a méltányosság és az igazságosság szellemében. Ilyen körülmények között ért­hető a felháborodás, ha akad egy kormány Európában, amely nemcsak számon akarja kérni a vállalt kötelezettségek teljesíté­sét, hanem új garanciákkal pró­bálja megalapozni a nemzetközi jognak ezt az eddigi gyakorlat szerint ugyancsak rosszul sike­rült fejezetét. Természetesen túlzott optimiz­mussal, sem az állítólagos an­gol kezdeményezést nem néz­hetjük, sem azt nem remélhet­jük, hogy az utódállamok rá­eszmélnek arra, hogy a nemzeti önérzeten nem akkor esik csor­ba, ha valamelyik állam végre­hajt egy szerződést, hanem ha

Next

/
Thumbnails
Contents