Eger - napilap, 1929/2

1929-08-20 / 138. szám

EGER 1929. augusztus 20. i^iiaflwriniiiff^^gijiwvwHW m i ifloax>mnwj«i. >, A vízvezeték leszámolása és felülvizsgálata Mibe került az egri vízvezeték? 9 & SZÍNHÁZ. Hétfőn, 19.-én Antónia (Kardos« Géza felléptével). Kedden, 20.-án Mersz-e Märy? (operett). Szerdán, 21.-én Tábornok (Kar­don Géza felléptével). Mersz-e Märy. Már régebben megállapítot­tuk, hogy az ilyen rövü-félék a disznótorhoz hasonlítanak. Van bennük minden, amit a zenés színház csak adni tud. Bő la­koma a kosztümökből, táncok­ból és egyéb nevetős elemekből, — csak egy hibája van: néha elrontja az ember gyomrát. Ez a Mersz-e Märy is ilyen volt. Rosszul sikerült disznótor. Mert a rövü olyan követelményekkel lép fel, amelyeket itt, az egri színpadon nem lehet kiteljesi- teni. Tömegeket mozgatni itt le­hetetlen. És most a rendezés terhére is kínos zökkenők je­gyezhetők fel. A táncok, a gőr- lökéi, bizonytalanok és itt-ott elvétettek, pedig itt a precizitás­sal lehetett volna csak hatni. A világositő mester a vasárnap esti előedáson elaludt. És igen szomorú látvány volt a pazar kosztümök mögött az az ágrúl- szakadt négy inas. Szóval a rendezés is gyöngí­tette a magában-véve is ostoba és szánalmasan vergődő, erősza­kolt szellemtelenségekkel bőven fűszerezett mesécskét. Csak a főbb szereplők lendülete és buz- gósága mentette a tökéletes si­kertelenségtől, bár egyáltalán nem színészi feladatot kellett megoldaniok. Tamás Benő és Kovács Terus, meg Antők Fe­renc a kivételek, akik jobb ügy­höz méltó igyekvéssel játszották meg a sikert. A többiek csak úgy jártak-keltek a szerzők jó­voltából a színpadon, mint a szélben kavargó falevelek. A kosztümök szépek és muta­tósak voltak, Kovács Terű», Fa- renczy Marian, Tamás B3nő, Barna Anci és Sugár táncai ar- tisztikusak, finomak. A második felvonás, amely még a legegysé­gesebb képet adja, módot nyúj­tott a szereplőknek annak a megmutatására, hogy mit tudná­nak adni, ha a szerzők nem let­tek volna olyan szánalmasan sekélyesek. A dalbetétek, melo­dikus muzsikájukkal, sok min­dent megbocsáttattak. Ferenczy Marian és Sugár má­sodik felvonásbeli nehéz tánc­produkciója, Kovács Terus és Sugár duettje az egész előadás iegszebb éleménye volt. A görlöknek is voltak jő per­ceik, ugyancsak a második fel­vonásban. Az előadást mérsékelt soka­ságú közönség nézte végig. (nyilas.) Eger, augusztus 19. Mai cikkünkben, mely a víz­müvekről írt cikksorozat befe­jező része, Kálnoky István ta­nácsos a vízmüvek költségeiről és a felülvizsgálatról tájékoztatja városunk polgárságát. — A f. évi julius hő 27-iki köz­gyűlésen került szőnyegre a víz­vezeték felülvizsgálata és leszá­molása. Úgy a felülvizsgálatot, mint a leszámolást a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisz­térium kiküldöttje Makó Kiéger Sándor miniszteri tanácsos tel­jesítette. A leszámolást és a felülvizs­gálatot az építési bizottság tár­gyalta le, majd az a különböző bizottságok (pénzügyi szakosz­tály és állandó választmány) retortáin ment keresztül. Bár a közgyűlésen a vízveze­ték beruházási költségeit teljes részletességgel ismertették, az augusztus hő 13-iki törvényha­tósági bizottsági ülésen, az egyik képviselőtestületi tag hangoz­tatta, hogy a vízmű építése 1.500,000 pengőbe került. Ezen állítással szemben állja­nak itt a következő adatok : 1. telekvásárlásra fordittatott . . . 37,396 05 P 2. szakértői dijakra és az épitésveze- zetés költségeire felhasználtatott . 39,065 62 P 3. az artézi kút fú­rására és felszere­lésére kifizettetett 56 676 81 P 4. a csőhálózat épí­tési költsége . . 791 70106 P 5. gépház és medence építésé .... 82 594 94 P 6. gépberendezés költsége .... 45 240 32 P 7. jelző és telefon be­rendezés . . . 48 000 — P 8. vízmérő őrák a gépházban . . 8,860 — P A vízvezeték összes építési költsége . 1,109.534 80 P Még ha hozzávesszük a házi csatlakozások költségeit is, ami nem a város, hanem a háztulaj­donosok terhe, s amiből, aknán- kint mindössze 32 pengőt, va­gyis 593 drb vízmérő óra-aknák­nál, árkülönbözet gyanánt 18.976 pengőt vállalt át a város, az összes beruházási költségek, még akkor is, jóval alatta maradnak az 1.500.000 pengőnek. Az összes munkálatokra, bele­értve a házi csatlakozásokat is, amik a háztulajdonosokat terhe­lik, s aminek a költségeit a vá­ros csak előlegezte, a képviselő- testület különböző határozatok­kal 1.303 380 pengő 33 fillért sza­vazott meg. A leszámolt munka értéke, 1,385.992 P 63 fillér. A két összeg közötti különbö-. zet 82.612 P 30 f, amely összeg mint tényleges hitellullépés mu tatkozik, s amelyet a képviselő­testület tudomásul vett. Az előirányzattal, illetve vál­lalati összeggel szemben, a többletkiadást részben az a körülmény okozta, hogy az eredetileg lefektetni szándékolt 18 km. csővezetékkel szemben, a különböző utcabeli háztulajdonoiok kérelmére cca 26 km. csővezeték építését ha­tározta el a képviselőtestület, részben pedig abban találja ma­gyarázatát, hogy az eredeti terv­től ertérőleg, a kivitel tekinte­tében a népjóléti, illetve m. kir. belügyminisztérium és a m. kir. Államvasutak üzletvezetösége, drágább megoldási módozatot rendelt el, illetve kötött ki. így is megállapítható azon­ban, hogy azon városok között, amelyek vízvezetékeiket a há­ború után építették meg, Eger városáé igényelt a legki sebb befektetési Összeget, ami magyarázatát legfőképpen abban találj8, hogy a vízveze­ték táplálására a vizet, nem nagy távolságról, hanem a vá­ros középpontjából sikerült meg­szerezni. Köztudomású, hogy a tárká- nyi Tómalom-forrás vize mellő­zésének legfőbb indoka az volt, hogy cca 12 km. hosszúságú 300 m/m. főnyomócsövet kellett volna lefektetni ■ a háború előtti tapasztalat — amidőn éveken keresztül mérték a Tőmalom- forrás vízhozamát, — igazolni látszott már akkor azt a felte­vést, illetve aggályt, hogy a Tómaiom forrás vízhozama oly csekély, hogy az Eger város lakosságának mai szükségletét sem elégíti ki. Fényesen igazolja ezt a falte­vést éppen az idei nyár, amidőn a szivattyuházban eszközölt mé­rések alapján megállapítást nyert hogy a legerősebb kánikula nap jaiban, a vízfogyasztás napi 80.000 hektoliter volt s az artézi kút teljesítő képessége majdnem 100 százalékig igénybe vétetett. Ennek, a nagymennyiségben elfogyasztott víznek, a Tőmalmi- forrás csak elenyésző csekély hányadát lett volna képes szol­gáltatni. Eltekintve a vízszegénységtől, a 12 km. hosszúságú 300 m/m-es főnyomőciőnek lefektetés! és más költsége pedig oly horribilis megterhelését jelentette volna a víz és csatornadíjakkal amúgy is erősen terhelt lakosságnak, aminek fizetésére képtelen lett volna. A főnyomőcső fektetési költségeiből előálló különbözet annyit jelentett volna, hogy a ma helységrészenkint 13 pengő­ben megállapított alapdijat, a legjobb esetben is legalább 20 pengőre kellett volna emelni. Ezt pedig a mai súlyos pénz ügyi és gazdasági viszonyok mellett Eger közönsége nem bírná el. A mutatkozó bajok ellenére is még mindig helyesebbnek és cél­szerűbbnek mutatkozott tehál a képviselőtestületnek a langyos­vizek felhasználása melletti dön­tése s ha a savtalanitő berende­zés elkészül, — amitől joggal várhatjuk az összes mizériák és panaszok megszűnését — úgy Eger lakossága beláthatatlan időkre elegendő és jő vizet kap. HORTOBÁGYI JUHTURÓ Mindenütt kapható! 0r,‘ J$í Termeli Magy. Tejszövetkezeti Központ BUDAPEST, I., Horthy Miklós út 119—121. HÍREK 1929. augusztus 19. Ne utazzunk cseh területre és ne vegyünk cseh árúti 1 — Ünnepi körmenet Szent István napján. A plébániai hivataltól nyert értesülésünk szerint a szokásos Szent István napi körmenetet Eger­ben az idén is megtarják. A menet délután 4 órakor indul a székes- egyházból a várba. * Szarvaskői Margitforráshoz rendezi a Kath. Legényegylet f. hó 25-én vasárnap ez évi máso­dik kirándulását. — Szebbnél-szebb felvételeket kö­zölt Egerről az egyik fővárosi napi­lap vasárnapi szama. Egyik elter­jedtebb fővárosi napilap, a Pesti Napló, vasárnapi számához csatolt képes műmellékletében három ol­dalon keresztül számos szebbnél- szebb felvételt közöl Égerről. A valóban művészies kivitelű mély­nyomású képek három csoportban — «Eger a történelem, u művé­szet és a fürdők városa» hang­zatos címek alatt — ismertetik vá­rosunkat, amelyből mindent meg­mutatnak, ami egy fényképpel rep­rodukálható. A lap ezenkívül egy teljes hasábot szentel Eger vázla­tos ismertetésének. A cikk és a képsorozat megjelentetése az egri Idegenforgalmi Hivatal érdeme. * Morgan eredeti angol cycle- car (kisautó) két vagy négyüléses, 4 fillér kilométerenkénti üzemkölt­ség. Próbauton készséggel bemu­tatja Illés Béla. — Szent István napi munkaszünet A miskolci Kereskedelmi és Ipar­kamara közli, hogy az árusítás és ipari munka Szent István napi szünetelésére nézve általánosság­ban a vasárnapra vonatkozó rendelkezések a mérvadók. A borbély- ős fodrászipar, valamint rokonszakmái, a női fodrászat és manikür ipar körébe vágó munka — Budapesten kívül — az ország egész területén reggel hét órától déli 12 óráig végezhető. * Mária uccai Földműves Ol­vasókör folyó hó 25 én vasárnap d. u. 4 órától éjjel 12 óráig tánc- mulatságot tart. Eger város föld­műves fiatalságát ezen az úton tisztelettel meghívja az Elnökség. * Uránia. Kedden két sláger egy műsorban: »NÁSZUTASOK SZÁLLODÁJA« tanulságok egy házasság mélyéből 7 felvonásban. A főszerepekben Dorothy Guliver és George Lewis. »WILD-WEST CIRKUSZ« Hoot Gibson 6 felvo- násos bravurfilmje. — Csütörtökön csak 16 éven felülieknek : »AZ ASSZONY ÉS A CÉDA« dráma 8 felvonásban, melybán a főszerepe' két George Bancroft, Evelyn Brent és Neil Hamilton alakítják. — »A RIELMONDI RÉM* hat felvonásos dráma. — Pénteken és szombaton a filmtechnika csodájának, a be­szélő-filmnek bemutató előadása. — Előadások kezdete 6 és egyne­gyed 9 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents