Eger - napilap, 1929/2
1929-08-17 / 136. szám
2 EGER 1929. augusztus 17. A városi vízvezeték vegyvizsgálata és a vízmüvek leszámolása Eger, augusztus 16. II. rész. Lapunk legutóbbi szájában, hogy az egri polgárság jogos kívánalmának eleget tegyünk, Kálnoky István városi tanácsostól hivatalos úton nyert információink alapján nyilvánosságra hoztuk a városi vízvezeték vizének a fűrácok idején eszközölt vegyvizsgálatáit. Mai cikkünkben folytatólagosan közöljük a vízvezeték vegyelemzésére vonatkozó adataink közül azokat, amelyeket az artézi kút megfúrása után szerkesztettek az illetékesek. Ezek a szakvélemények a kővetkezők: — Az artézi kút megfúrása után a 49 méter mélységből feltört vizet chémiai szempontból több ízben megvizsgáltattuk. — A vizsgálatok eredményei, annak hozzáadásával, hogy a vizsgálat még az artézi kút készítése közben, tehát annak teljes befejezése előtt történt, a következők : 1926. március hó 5-én, a Műegyetem Szerves Chémiai tanszékétől. Fizikai tulajdonságai: igen finom agyag és ásvány törmelékektől zavaros. Három napi ülepedés után teljesen tiszta, színtelen, Szagtalan, kellemes izű. Az 50 m. mélységből felfakadő víz hőmérséklete 32.5 C.° Bakteriológiai szempontból a víz a m. királyi népjóléti és munkaügyi minisztérium központi vizsgáló állomásának mellékelt megállapítása szerint nem kifogásolható, kórokozó baktériumokat nem tartalmaz. A fenti vizsgálatok eredménye alapján, a víz chémiai és bakteriológiai szempontból teljesen kifogástalan, 12—15C. fokra való lehűtés és szűrés után, kristálytiszta állapotban ivóvíz gyanánt felhasználható. Dr. Braun Géza s. k. műegyetemi adjunktus. Láttam: dr. Zempléni Fidél s. k. műegyetemi tanár. 1926. március 16-án. a Műegyetemi Szerves Chémiai tanszék vizsgálata: bakteriológiai szempontból a víz »a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztérium központi vizsgáló állomás<-ának megállapítása szerint nem kifogásolható. Kórokozó baktériumokat nem tartalmaz. A fenti vizsgálatok eredmé nye alapján szakvéleményemet a következőkben fejtem ki: a viz chémiai szempontból teljesen kifogástalan ivó és háztartási viz, a közép-kemény vizek közé tartozik, amelyek a legjobb ivóvizek. Száraz maradéka, szulfát, és chlort&rtalma jóval a megengedett határon alul van. Szerves anyagtartalma csekély; nitrát, nitrait és ammóniát, amelyek a jő ivóvíznek legkárosabb alkatrészei, egyáltalán nem tartalmaz. Jelenlegi állapotában azonban (1926. március havában fúrás közben) kedvezőtlen fizikai tulajdonságai miatt fel nem használható, csakis kristálytisztán alkalmas ivásra és háztartási célokra. Mint ivóvíznek hát ránya még magas hőmérséklete és erre a célra csakis megfelelő hűtés után alkalmazható; ha azonban figyelembe vesszük azt, hogy a lehűtés nem okoz nagyobb nehézségeket, s hogy az ivóvíz az összes elhasznált vízmennyiségnek csak jelentéktelen hányada és a melegvíz minden más tekintetben : főzés, mosás, fürdés céljaira sokkal alkalmasabb és gazdaságosabb, úgy ettől a hibájától nyugodtan eltekinthetünk. Mint vízvezetéki viz is alkalmas: vasat csak rendkívül kis mennyiségben, mangánt pedig egyáltalán nem tartalmaz. Ezek az alkatrészek ugyan egyáltalán nem ártalmasak, de miután egyes algefijok elszaporodását nagymértékben elősegítik, technikai szempontból bizonyos körülmények között jelenlétük rendkívül kellemetlen. Az említett mikroorganizmusok életműködése következtében a vizve- zető csövekben felhalmozódó vas és magántarialmu iszap a csövek hasznos keresztmetszetét nagymértékben elszükiti, miáltal a vízszolgáltatásban komoly zavarok fordulhatnak elő. Igen előnyös tulajdonsága, hogy oxigént viszonylag csak igen keveset, aggressziv szénsavat (a viz• ben oldott szabad szénsavnak az a része, amely a fémtárgyakra és építőanyagokra oldó hatást fejt ki) nem tartalmaz. Eanek következtében a csövek csak igen kis mértékben rozsdásodnak, a viz pedig a vas és ólomcsöveket nem oldja. A viz teháí az említettek figyelembevétele mellett, ivó és vízvezetéki viz gyanánt egyaránt felhasználható. Dr. Braun Géza s. k. műegyetemi adjunktus. Láttam: Dr. Zempléni Géza s. k. Budapest Székesfőváros Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézete 4619/1926. szakvélemény Eger város tisztifőorvosa által beküldött artézi víz vizéről. Vélemény éi javaslat: A vizsgált víz a korhadás és a rothadás termékeitől mentes. Chémiai ezem- pontból ivóvízül felhasználható. Hogy az üledékben lévő vas eredetileg oldatban volt-e az csak egy üledákmentesen merített mintából volna megállapítható. Budapest, 1926. március hó 22-őn. Névaláírás s. k. igazgató. Műegyetemi Szerves Chémiai Tanszék. Helyszíni vizsgálat az I. sz. artézi kűtnál (Eger, 1926. április 11-éc). Észlelés: a víz teljesen tiszta, 50 cm-es rétegben tökéletesen átlátszó, üledékmentes, szagtalan. 48 órai levegőn való állás után is változatlanul tiszta, látható üledéket nem képez. Két óra hosszáig oxigénnel telített víz változás: nem mutat, teljesen tiszta marad, 48 óra alatt üledéke nincs. A forrásból elfolyó víz medrét képező kövek vörősbarna színűek. A víz vastartalma : a vas mennyisége 1 liter friss vízben 0.00004 gr., a vas mennyisége 1 liter 48 óráig ülepített vízben 0.00002 gr., a vas mennyisége 1 liter oxigénnel telített szűrt vízben 0.00002 gr. Egyéb vizsgálatok : oxigén 1 liter vízben 0.5 ccm. Aggressziv szénsav nincs. A köveken és a vízben található fatárgyakon lévő vörösbarna lerakodásban a vés határozottan kimutatható. A víz vastartalma rendkívül csekély, a jó ivóvíznél megengedett mennyiségnek kb, tizedrésze. Ivóvíz szempontjából nem kifogásolható, mert a vízben zavarodást nem okoz. Levegővel való érintkezés folytán egyrásze kicsapódik ; ez a meny- nyiség azonban, amely a zárt. levegőmentes vízvezetéki csőrendszerben még kevesebb, — oly csekély, hogy felhalmozódása által keletkezhető zavaroktól nem kell tartanunk. Az utóbbi körülményre vonatkozó végleges véleményt a jelen vizsgálat alapján még nem lehet adni, hanem csakis a fúrás befejezése után nyert tiszta víz teljes elemzése után dönthető el a vízben oldott vas viselkedése. A kövek meg- barnulását a vízlefolyásban valószínűleg szintén a levegő hatására kicsapódó vas okozzs. Végleges magyarázat azonban egyelőre erre sem adható. Budapest, 1926. április 10-én. Dr. Braun Géza e. b. műegyetemi adjunktus. Műegyetemi Szerves Chémiai Tanszék. (A fenti helyszíni vizsgálatot kisérő jelentéi). A víz vastartalma literenkint 0.00004 gr., amely viszonylag iá igen kis mennyiség. Tájékoztatásul közlöm, hogy a jő ivóvíznél megengedett vas- mennyiség felső határa 0 0003 gr. literenkint, tehát az artézi viz körülbelül Vio-ed részét tartalmazza ennek a mennyiségnek. A vas hygrocarbonát tartalmú vizekbe», mint ferrobydrocsrbo- nát fordul elő, amely vegyület a levegő oxigénjének hatására, vashydrooxiddá alakul át, s mint ilyen oldhatatlanul kiválik. Éppen ezért oxigéntartalom vizekben, amilyen az artézi viz is, jelentősebb vasmennyiiég el sem képzelhető. Nagyobb vasmeny- nyiség jelenléte esetén ez a folyamat már szemmel is észlelhető : a viz megzavarodik, a vas pelyhes csapadék alakjában kicsapódik és az edény fenekén sárgásbarna üledék gyűlik ősz- sze. Ez utóbbi körülmény a vizsgált víznél nem következett be: a friss állapotban teljesen tiszta viz, a levegőn való állás közben észrevehetően nem változik, 48 óra múltán is tiszta marad és üledéket nem képez. Csak érzékeny chémi&i módszerekkel mutatható ki, hogy az ülepített vízben kevesebb a vas : literenkint 0,00002-0,00003 gr., tehát 1—2 százezred grammal kevesebb, mint a friss vízben. Ez az igen kis mennyiség állás közben kicsapódott. A vas kicsapódása, amint már említettem, a levegő oxigénjének hatására megy végbe. Miután ez a folyamat tiszta oxigén hatására sokkal gyorsabban és tökéletesebben megy végbe, azért egy nagyobb vízmintát oxigénnel telítettem, amikor az esetleg jelenlevő vasnak föltétlenül ki kell csapódnia. A viznél azonban semmiféle látható változás nem mutatkozott: még 48 óra múltán is 50 cot-es rétegben teljesen tiszta, üledék- mentes maradt.Vastartalma azonban szintén lecsökkent, 0,00002 gr-ra. A vízben eredetileg jelenlevő vasmennyiség is igen kevés : ezt sem az ivóvízben, sem a vízvezetéki vízben nem lehet kifo - gátolható. Ellenőrzésképen újból megállapítottam a viz oxigén és aggressziv szénsav tartalmát. Oxigént 0.5 ccm.-et tartalmaz literenkint, ami miatt vas ciak igen kis mennyiségben lehet oldott állapotban. Aggressziv szénsav nincs, a viz tehát nem oldhatja a kutbamélyesztett vascsövet és ezen az utón vas nem kerülhetett a vízbe 1 Budapest, 1926. április 19 én. Dr. Braun Gáza s. k. műegyetemi adjunktus. Országos Magyar Királyi Chémiai Intézet és Központi Vegykisérleti Állomás. Vegyelemzési bizonylit. Vélemény : vés 1 liter vízben 0.56 mgr.; 1 liter viz üledékbon 3.5 mgr. ; Mangán 1 liter vízben 0.29 mgr ; Mangán 1 liter vhüledék- Iben 132mgr. Vélemény: a beküldött vízminta a chémiai vizsgálat eredménye szerint jó ivóvíz. A viz üledékében lévő vaa és mangáről nem lehet megállapítani, hogy az eredetileg a vízben oldva volt-e, vagy benne ebege». Budapest, 1926. április 20. A főigazgató helyett : Dr. Fohl» Arthur s. k. igazgató.
