Eger - napilap, 1929/2

1929-08-17 / 136. szám

2 EGER 1929. augusztus 17. A városi vízvezeték vegyvizsgálata és a vízmüvek leszámolása Eger, augusztus 16. II. rész. Lapunk legutóbbi szájában, hogy az egri polgárság jogos kívánalmának eleget tegyünk, Kálnoky István városi tanácsos­tól hivatalos úton nyert infor­mációink alapján nyilvánosságra hoztuk a városi vízvezeték vi­zének a fűrácok idején eszközölt vegyvizsgálatáit. Mai cikkünkben folytatólagosan közöljük a víz­vezeték vegyelemzésére vonat­kozó adataink közül azokat, ame­lyeket az artézi kút megfúrása után szerkesztettek az illetéke­sek. Ezek a szakvélemények a kővetkezők: — Az artézi kút megfúrása után a 49 méter mélységből fel­tört vizet chémiai szempontból több ízben megvizsgáltattuk. — A vizsgálatok eredményei, annak hozzáadásával, hogy a vizsgálat még az artézi kút készítése köz­ben, tehát annak teljes befejezése előtt történt, a következők : 1926. március hó 5-én, a Műegyetem Szerves Chémiai tanszékétől. Fizikai tulajdonságai: igen finom agyag és ásvány törmelékektől zavaros. Három napi ülepedés után teljesen tiszta, színtelen, Szagtalan, kellemes izű. Az 50 m. mélységből felfakadő víz hőmér­séklete 32.5 C.° Bakteriológiai szempontból a víz a m. királyi népjóléti és munkaügyi minisz­térium központi vizsgáló állo­másának mellékelt megállapítása szerint nem kifogásolható, kór­okozó baktériumokat nem tar­talmaz. A fenti vizsgálatok ered­ménye alapján, a víz chémiai és bakteriológiai szempontból tel­jesen kifogástalan, 12—15C. fokra való lehűtés és szűrés után, kristálytiszta állapotban ivóvíz gyanánt felhasználható. Dr. Braun Géza s. k. műegyetemi adjunktus. Láttam: dr. Zempléni Fidél s. k. műegyetemi tanár. 1926. március 16-án. a Műegyetemi Szerves Chémiai tanszék vizsgálata: bakteriológiai szempontból a víz »a m. kir. népjóléti és mun­kaügyi minisztérium központi vizsgáló állomás<-ának megálla­pítása szerint nem kifogásolható. Kórokozó baktériumokat nem tartalmaz. A fenti vizsgálatok eredmé nye alapján szakvéleményemet a következőkben fejtem ki: a viz chémiai szempontból telje­sen kifogástalan ivó és háztar­tási viz, a közép-kemény vizek közé tartozik, amelyek a leg­jobb ivóvizek. Száraz maradéka, szulfát, és chlort&rtalma jóval a megengedett határon alul van. Szerves anyagtartalma csekély; nitrát, nitrait és ammóniát, ame­lyek a jő ivóvíznek legkáro­sabb alkatrészei, egyáltalán nem tartalmaz. Jelenlegi állapotában azonban (1926. március havában fúrás közben) kedvezőtlen fizi­kai tulajdonságai miatt fel nem használható, csakis kristálytisz­tán alkalmas ivásra és háztar­tási célokra. Mint ivóvíznek hát ránya még magas hőmérséklete és erre a célra csakis megfelelő hűtés után alkalmazható; ha azonban figyelembe vesszük azt, hogy a lehűtés nem okoz na­gyobb nehézségeket, s hogy az ivóvíz az összes elhasznált víz­mennyiségnek csak jelentéktelen hányada és a melegvíz minden más tekintetben : főzés, mosás, fürdés céljaira sokkal alkalma­sabb és gazdaságosabb, úgy et­től a hibájától nyugodtan el­tekinthetünk. Mint vízvezetéki viz is alkalmas: vasat csak rend­kívül kis mennyiségben, mangánt pedig egyáltalán nem tartalmaz. Ezek az alkatrészek ugyan egy­általán nem ártalmasak, de mi­után egyes algefijok elszaporo­dását nagymértékben elősegítik, technikai szempontból bizonyos körülmények között jelenlétük rendkívül kellemetlen. Az emlí­tett mikroorganizmusok életmű­ködése következtében a vizve- zető csövekben felhalmozódó vas és magántarialmu iszap a csö­vek hasznos keresztmetszetét nagymértékben elszükiti, miáltal a vízszolgáltatásban komoly za­varok fordulhatnak elő. Igen előnyös tulajdonsága, hogy oxi­gént viszonylag csak igen keve­set, aggressziv szénsavat (a viz• ben oldott szabad szénsavnak az a része, amely a fémtárgyakra és építőanyagokra oldó hatást fejt ki) nem tartalmaz. Eanek következtében a csövek csak igen kis mértékben rozsdásodnak, a viz pedig a vas és ólomcsöveket nem oldja. A viz teháí az emlí­tettek figyelembevétele mellett, ivó és vízvezetéki viz gyanánt egyaránt felhasználható. Dr. Braun Géza s. k. műegye­temi adjunktus. Láttam: Dr. Zempléni Géza s. k. Budapest Székesfőváros Ve­gyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézete 4619/1926. szakvélemény Eger város tisztifőorvosa által be­küldött artézi víz vizéről. Véle­mény éi javaslat: A vizsgált víz a korhadás és a rothadás ter­mékeitől mentes. Chémiai ezem- pontból ivóvízül felhasználható. Hogy az üledékben lévő vas eredetileg oldatban volt-e az csak egy üledákmentesen merített min­tából volna megállapítható. Bu­dapest, 1926. március hó 22-őn. Névaláírás s. k. igazgató. Műegyetemi Szerves Chémiai Tanszék. Helyszíni vizsgálat az I. sz. artézi kűtnál (Eger, 1926. április 11-éc). Észlelés: a víz teljesen tiszta, 50 cm-es rétegben töké­letesen átlátszó, üledékmentes, szagtalan. 48 órai levegőn való állás után is változatlanul tiszta, látható üledéket nem képez. Két óra hosszáig oxigénnel telített víz változás: nem mutat, teljesen tiszta marad, 48 óra alatt üledéke nincs. A forrásból elfolyó víz medrét képező kövek vörősbarna színűek. A víz vastartalma : a vas mennyisége 1 liter friss vízben 0.00004 gr., a vas mennyisége 1 liter 48 óráig ülepített vízben 0.00002 gr., a vas mennyisége 1 liter oxigénnel telített szűrt vízben 0.00002 gr. Egyéb vizs­gálatok : oxigén 1 liter vízben 0.5 ccm. Aggressziv szénsav nincs. A köveken és a vízben található fatárgyakon lévő vörösbarna le­rakodásban a vés határozottan kimutatható. A víz vastartalma rendkívül csekély, a jó ivóvíznél megengedett mennyiségnek kb, tizedrésze. Ivóvíz szempontjából nem kifogásolható, mert a víz­ben zavarodást nem okoz. Leve­gővel való érintkezés folytán egyrásze kicsapódik ; ez a meny- nyiség azonban, amely a zárt. levegőmentes vízvezetéki csőrend­szerben még kevesebb, — oly csekély, hogy felhalmozódása ál­tal keletkezhető zavaroktól nem kell tartanunk. Az utóbbi körül­ményre vonatkozó végleges vé­leményt a jelen vizsgálat alap­ján még nem lehet adni, hanem csakis a fúrás befejezése után nyert tiszta víz teljes elemzése után dönthető el a vízben oldott vas viselkedése. A kövek meg- barnulását a vízlefolyásban va­lószínűleg szintén a levegő ha­tására kicsapódó vas okozzs. Végleges magyarázat azonban egyelőre erre sem adható. Buda­pest, 1926. április 10-én. Dr. Braun Géza e. b. műegyetemi adjunktus. Műegyetemi Szerves Chémiai Tanszék. (A fenti helyszíni vizsgálatot ki­sérő jelentéi). A víz vastartalma literenkint 0.00004 gr., amely vi­szonylag iá igen kis mennyiség. Tájékoztatásul közlöm, hogy a jő ivóvíznél megengedett vas- mennyiség felső határa 0 0003 gr. literenkint, tehát az artézi viz körülbelül Vio-ed részét tartal­mazza ennek a mennyiségnek. A vas hygrocarbonát tartalmú vizekbe», mint ferrobydrocsrbo- nát fordul elő, amely vegyület a levegő oxigénjének hatására, vashydrooxiddá alakul át, s mint ilyen oldhatatlanul kiválik. Ép­pen ezért oxigéntartalom vizek­ben, amilyen az artézi viz is, je­lentősebb vasmennyiiég el sem képzelhető. Nagyobb vasmeny- nyiség jelenléte esetén ez a fo­lyamat már szemmel is észlel­hető : a viz megzavarodik, a vas pelyhes csapadék alakjában kicsapódik és az edény fenekén sárgásbarna üledék gyűlik ősz- sze. Ez utóbbi körülmény a vizs­gált víznél nem következett be: a friss állapotban teljesen tiszta viz, a levegőn való állás közben észrevehetően nem változik, 48 óra múltán is tiszta marad és üledéket nem képez. Csak érzé­keny chémi&i módszerekkel mu­tatható ki, hogy az ülepített víz­ben kevesebb a vas : literenkint 0,00002-0,00003 gr., tehát 1—2 százezred grammal kevesebb, mint a friss vízben. Ez az igen kis mennyiség állás közben ki­csapódott. A vas kicsapódása, amint már említettem, a levegő oxigénjének hatására megy vég­be. Miután ez a folyamat tiszta oxigén hatására sokkal gyor­sabban és tökéletesebben megy végbe, azért egy nagyobb víz­mintát oxigénnel telítettem, ami­kor az esetleg jelenlevő vasnak föltétlenül ki kell csapódnia. A viznél azonban semmiféle lát­ható változás nem mutatkozott: még 48 óra múltán is 50 cot-es rétegben teljesen tiszta, üledék- mentes maradt.Vastartalma azon­ban szintén lecsökkent, 0,00002 gr-ra. A vízben eredetileg jelen­levő vasmennyiség is igen kevés : ezt sem az ivóvízben, sem a víz­vezetéki vízben nem lehet kifo - gátolható. Ellenőrzésképen új­ból megállapítottam a viz oxi­gén és aggressziv szénsav tar­talmát. Oxigént 0.5 ccm.-et tar­talmaz literenkint, ami miatt vas ciak igen kis mennyiségben le­het oldott állapotban. Aggressziv szénsav nincs, a viz tehát nem oldhatja a kutbamélyesztett vascsö­vet és ezen az utón vas nem ke­rülhetett a vízbe 1 Budapest, 1926. április 19 én. Dr. Braun Gáza s. k. műegyetemi adjunktus. Országos Magyar Királyi Chémiai Intézet és Központi Vegykisérleti Állomás. Vegyelemzési bizonylit. Véle­mény : vés 1 liter vízben 0.56 mgr.; 1 liter viz üledékbon 3.5 mgr. ; Mangán 1 liter vízben 0.29 mgr ; Mangán 1 liter vhüledék- Iben 132mgr. Vélemény: a bekül­dött vízminta a chémiai vizsgá­lat eredménye szerint jó ivóvíz. A viz üledékében lévő vaa és mangáről nem lehet megállapí­tani, hogy az eredetileg a víz­ben oldva volt-e, vagy benne ebege». Budapest, 1926. április 20. A főigazgató helyett : Dr. Fohl» Arthur s. k. igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents