Eger - napilap, 1929/2

1929-08-15 / 135. szám

2 1929. augusztus 15. Eger, augusztus 14. I. rész. Az 1929. évi juliu# hő 27 iki közgyölé»en a polgármester Ígé­retet tett arra, hogy a vízveze­ték vizének vegyvizsgálatára és a vízmű leszámolására vonat­kozó adatokat, a helyi sajtó út­ján a nyilvánossággal közölni fogja. Bár a közgyűlésen elhangzott kifogásokkal szemben, az illeté­kes tényezők tárgyilagos vála­szukat megadták, ismételten mégis olyan vádak hangzottak el a város vezetőségével szem­ben, amelyeket válasz nélkül hagyni, egyenlő volna a han­goztatott vádak jogosságának a beismerésével. Ezek a vádak három csoportba sorozhatok: 1. a város vezetősége nem járt el kellő körültekintéssel akkor, amidőn a vízművek táplálására, a langyos vizek felhasználását javasolta: 2. bár szakértők figyelmeztet­ték a város közönségét arra, hogy az egri langyos vizek, a vízvezeték táplálására nem al­kalmasak, a város vezetősége, a figyelmeztetés ellenére is, az utóbbi megoldást javasolta a képviselőtestületben ; 3. bár a leszámolásra vonat­kozó ügyiratokat a julius hő 27.-én tartott képviselőtestületi ülésben ismertettél*, az augusztus 13.-án tartott törvényhatósági bizottsági ülésen az egyik bizott­sági tag azt hangoztatta, hogy a vízművek létesítése 1500.000 pengőbe került. A fentebbi vádpontokra és a közönség tájékoztatására a tény­állást dr. Kálnoky István városi tanácsos a vízvezetéki ügyek referense a következőkben közli: Mielőtt a képviselőtestület ab­ban a kérdésben döntött volna, hogy az egyhangú határozattal létesíteni szándékolt vízmű táp­lálására milyen vizet használjon fel, véleményadás céljáből dr. Schréter Zoltán m. kir. osz- tálygeologust, mint Eger és környéke geoló­giai viszonyainak legjobb isme­rőjét hallgatta meg, aki geoló­giai szakvéleményének benyúj­tása előtt, úgy az egri hévforrás csoportokat, mint a felnémeti u. n. artézi vizet, a tárkányi völgyi alluviális hordaléknak vizét, s végül a felsötárkányi malomtó forrásait megvizsgálta s vélemé­nyét 1925. évi juiiua hő 18 án kelt beadványában, a követke­zőkben összegezte: »Elsősorban ajánlanám tehát az egri langyosvizü forráscso­portnak a felhasználását a víz­vezeték céljaira, jha azonban ez bármely oknál fogva lehetetlen volna, akkor másodsorban Fel­némettől északra artézi kutak fúrását, s ezek vizének felhasz­nálását ajánlom a vízvezeték céljaira. Az esetben, ha a döntés úgy szőlana, hogy a vízvezeték részére az egri hévforrás cso­port vize használtassák fel, azt vélem, legjobb volna, a meglevő forrás felfakadáea mellőzésével, egy nagyobb átmérővel birő fór­A városi vízvezeték vizének vegyvizsgálata és a vízmüvek leszámolása rást lemélyiteni, a hévforrás cso­port közelében és pádig azok­tól kissé nyugat felé s ennek segélyével nyerni a vízvezeték részére a vizet. A fúrás mélyí­tését a következő okokból tar­tom kívánatosabbnak, mint a meglévő forrás felhasználását: 1. a hévvizet teljesen tisztán, talajvíz hozzákeveredése nélkül, tehát mindenféle fertőzés lehető­ségének kizárásával közvetlenül kaphatnék, ami valamelyik für­dő forrásának foglalásával többé kevésbbé bizonytalanul volna keresztülvihető ; 2. a fúrás fölé közvetlenül építhető volna a szivattyútelep; 3. a fúrásból a víz nagyobb nyomással jönne fel, s magasabbra emelkednék a víz színe. A fúrás helyéül, te­kintettel a fürdő továbbfejlesz­tési programmjára, s a város- rendezési tervekre, legalkalma­sabbnak vélném a jelenlegi ér­seki mosőház telkét, a férfiuszo­dától kissé nyugat felé. Ameny- nyiben itt a futrás végezhető nem volna, fúrni lehetne a férfiuszoda és az Erzsébet fürdő közzé eső szikvizgyár telkén, vagy az ér­seki moióház telkével északfelé közvetlen határos telken, végső esetben az uszoda előtt elterülő városi köztéren, amely parknak van szánva.« Amint tehát dr. Schréter Zol tán idézett szakvéleménye mutat­ja, nem a város vezetősége, ha­nem a szakértő geológus ajánlotta a langyos forráscsoportok vizének a felhasználását, s az artézi kút helyét sem az ügy közigazgatási részével fog­lalkozó egyének tűzték ki ha­nem szakértő geológus, akinek véleménye szerint a fúrásnak nem is a mai helyén, hanem azon jó­val belül, a férfiuszodához sok­kal közelébb kellett volna tör­ténnie. Mielőtt a langyos vizek fel- használása tárgyában a közgyű­lés érdemben határozott volna, vegyelemeztette úgy a meglévő Erzsébet kútnak, mint a férfi és női uszodáknak a vizét is. A vizsgálatot a királyi Jőzsef műegyetem chemiai technológiai tanszékének professzora dr. Varga József műegyetemi ny. r. tanár végezte. 1925. augusztus hó 13-án kelt véleményében a következő­ket mondja: »Az Erzsébet fürdő artézi vize és a férfiuszoda vize, a technikai elemzés alapján csak­nem azonos összetételű. Mindkét víz kristálytiszta, üledékmente», jóizü, szagtalan. Keménységüket illetőleg a bözépkeménységü vi­zek közé sorolandók, mert ősz- szes keménységük 10—20 német keménységi fok közé eső. Egy liter víz elpárologtatósánál vi*z- szamaradé u. n. »szilárd mara­dék« mennyisége mindkét eset­ben az ivásra használandó víz követelményeinek megfelelő. Az alumínium és vasoxid mennyi­sége együttesen is csekély, vasat mindkét vízben csak nyomokban sikerül megállapítani. Különösen fontos ez a megállapítás az Erzsébet-fürdő vasvezetékéből kifolyó vízre vonatkozóan, mert amellett teiz bizonyságot, hogy a csőanyagából a víz nem old ki kifogásolható vasmennyiséget. Mangán vegyület nincs a vizek­ben, tehát a vizekben élő egyes mikroorganizmusok a mangán- vegyülatek teljes hiánya és ele­gendő vasvegyület hiánya miatt nem szaporodhatnak el annyira, hogy helyenként eltömjék a ve zeték hálózatot. A vizek chlor és szulfáttartalma szintén csekély, meg sem közelíti azt a felső határ­értékét, amelynél a víznek ivásra velő felhasználóját aggályosnak lehetne minősíteni. Ammóniát, nitrátot és nitritet nyomokban sem mutathatunk ki. Mivel a vizekben nincien agresszív szén­sav, megállapítható, hogy a vizs­gált vizek megkeményedett ha­barcsokra, betonokra nem gya­korolnak oldó hatást, úgyszintén nem fogják tartósan oldani az őlom-vezetékeket sem. A hasonló sajátságu vizek az ólomvezeté­kekre csak az üzembehelyezés idejében gyakorolnak a egész­ségre többnyire még nem ártal­mas oldóhatást. A vasvezetékek a vízben oldott széndioxid és oxigén együttes hatására rozs­dásodnak. A rozsdásodéi külö­nösen akkor gyors, amikor a víz »agresszív« széndioxidot és na­gyobb mennyiségű oldott oxigént tartalmaz. Mivel a vízben oldott széndioxid a helyszíni vizsgálat alapján sem agresszív, ezenkívül az elnyelt oxigén mennyisége sem sok, a vasvezetékek nem fognak gyorsan rozsdásodni. A megejtett vizsgálat alapján a beküldött vizek élvezeti célok­ra való felhasználásra alkalma sak, a vezetékekből nem fognak az egészségre káros anyagokat kioldani, sem a vezetékek hama ri, rohamos rongálását nem mozdítják elő. A bakteorologiai vizsgálat mel­lékelt bizonylata szerint, a víz ivásra való felhasználása bak­teorologiai szempontból nem kifo - gázolható.« A kir. Jőzsef Műegyetem ché- miai technológiai tanszékén kí­vül, további óvatosságból, a szóbanforgő vizek még a kir. Jőzsef Műegyetem szerves ché- miai intézete által is megvizs­gáltattak. A vizsgálatot dr. Varga Jó­zsef műegyetemi tanár szigná lása mellett dr. Braun Géza műegyetemi ad­junktus teljesítette. Szakvéleményéből idézzük a következőket: >a hév­forrás csoport vizei közül a női uszoda forrásainak vizét vizs­gáltam, amelynek elemzési ada­tait, az I. számú mellékletben adom meg. Ezek szerint a víz chémiai szempontból teljesen ki­fogástalan ivóvíz. A víz chémiai összetétele a vízvezeték ciöbe- rendezései szempontjából aggo­dalomra nem ad okot; a benne lévő oldott anyagokat teljesen lehűtött állapotban is képes ol­datban tartani. Többek között a már meglévő u. n. tárkányi vízvezeték vizét is megvizsgáltam és ennek ered­ményeit a III. számú melléklet­ben foglaltam össze. E szerint a tárkányi víz teljesen kifogás­talan ivóvíz. Összetételére nézve azonbaD, az 1899-iki állapottól meglehetősen eltérő és ez egész természetes is akkor, amikor a forrásai által szállított vízmennyi­ség, óriási ingadozásoknak van alávetve. Nagyon érdekes példa erre ép az idei év (1925. aug. 5), amikor a tárkányi vízvezeték a nyári esőzés beállta előtt csak 580 liter vizet szolgáltatott a normális 15 000 liter helyett. Hogy ennek a körülménynek milyen jelentősége van, hogy mit jelent az, ha a vízszolgáltatást éppen akkor kell legjobban re­dukálni, amikor a legnagyobb a vízszükséglet, azt nem kell bővebben magyarázni. Az előzőek alapján a vízveze­ték céljaira legalkalmasabbnak tartom az egri hévforrás csoport vizeit.« Braun Géza ugyanezen alka­lommal : a tárkányi vizet, a Cziglédi kút vizét, az érsekkúti­ét a Káptalan-utcai 80. sz. alatti ház kútjának a vizét is vegy-. elemezte, a női uszoda ét a fel- németi artézi kút vizén kívül. Csak ezeknek a vizsgálatok­nak a birtokában vittük az ügyet döntés végett a képviselőtestület elé, ahol a fentebbi adatuk alap­ján a langyosvizek csoportjának a felhasználása mellett történt a döntés. Téves az a beállítás és nem fedi a tényeket, mintha az Or­szágos Közegészségügyi Intézet is tiltakozott volna a langyos vizek felhasználása ellen. Ez már csak azért sem történhetett meg, mert az Országos Közegészség- ügyi Intézet abban az időben (1925) még nem is volt s az csak később a Rokefeller féle alapít­ványból létesült. Az Országos Közegészségügyi Tanács, a m. kir. Népjóléti és Munkaügyi minisztérium kíván­ságára foglalkozott a kérdéssel és ki is küldötte Andriska Vilmos dr. egyetemi magántanárt, aki a helyszínen megjelent s a vízvezetéki bizottság és Hoff- mann Káro y min. tanácsos be­vonásával tartott ülésben, msga is hozzájárult a langyoavizek felhasználásához. (A vízvezetéki kút megfúrása után eszközölt vegyvizsgálatok adatait la­punk legközelebbi számában közöljük. Szerk.) Egy öregasszony fürdés közben belefult a vizes hordóba. Nyíregyháza, augusztus 14, Özv. Kandel Hermáimé 67 éves nyíregyházi öregasszony az ud­varon lévő vizes hordóba fürdés közben belefulladt. Az öreg asszony korán reggel kiment az udvarra, hogy meg- fürödjék. Hozzátartozóinak fel­tűnt hosszas távolmaradása és keresésére indultak. Az udvaron fejjel a vízzel telt hordóba buk­va, megbicsaklott lábakkal, élet­telenül találták a szerencsétlen asszonyt. Az orvosi vizsgálat során az a feltevés alakult ki, hogy az öregasszony hirtelen rosszul lett, eszméletét vesztette és meg­fulladt.

Next

/
Thumbnails
Contents