Eger - napilap, 1929/2
1929-08-15 / 135. szám
2 1929. augusztus 15. Eger, augusztus 14. I. rész. Az 1929. évi juliu# hő 27 iki közgyölé»en a polgármester Ígéretet tett arra, hogy a vízvezeték vizének vegyvizsgálatára és a vízmű leszámolására vonatkozó adatokat, a helyi sajtó útján a nyilvánossággal közölni fogja. Bár a közgyűlésen elhangzott kifogásokkal szemben, az illetékes tényezők tárgyilagos válaszukat megadták, ismételten mégis olyan vádak hangzottak el a város vezetőségével szemben, amelyeket válasz nélkül hagyni, egyenlő volna a hangoztatott vádak jogosságának a beismerésével. Ezek a vádak három csoportba sorozhatok: 1. a város vezetősége nem járt el kellő körültekintéssel akkor, amidőn a vízművek táplálására, a langyos vizek felhasználását javasolta: 2. bár szakértők figyelmeztették a város közönségét arra, hogy az egri langyos vizek, a vízvezeték táplálására nem alkalmasak, a város vezetősége, a figyelmeztetés ellenére is, az utóbbi megoldást javasolta a képviselőtestületben ; 3. bár a leszámolásra vonatkozó ügyiratokat a julius hő 27.-én tartott képviselőtestületi ülésben ismertettél*, az augusztus 13.-án tartott törvényhatósági bizottsági ülésen az egyik bizottsági tag azt hangoztatta, hogy a vízművek létesítése 1500.000 pengőbe került. A fentebbi vádpontokra és a közönség tájékoztatására a tényállást dr. Kálnoky István városi tanácsos a vízvezetéki ügyek referense a következőkben közli: Mielőtt a képviselőtestület abban a kérdésben döntött volna, hogy az egyhangú határozattal létesíteni szándékolt vízmű táplálására milyen vizet használjon fel, véleményadás céljáből dr. Schréter Zoltán m. kir. osz- tálygeologust, mint Eger és környéke geológiai viszonyainak legjobb ismerőjét hallgatta meg, aki geológiai szakvéleményének benyújtása előtt, úgy az egri hévforrás csoportokat, mint a felnémeti u. n. artézi vizet, a tárkányi völgyi alluviális hordaléknak vizét, s végül a felsötárkányi malomtó forrásait megvizsgálta s véleményét 1925. évi juiiua hő 18 án kelt beadványában, a következőkben összegezte: »Elsősorban ajánlanám tehát az egri langyosvizü forráscsoportnak a felhasználását a vízvezeték céljaira, jha azonban ez bármely oknál fogva lehetetlen volna, akkor másodsorban Felnémettől északra artézi kutak fúrását, s ezek vizének felhasználását ajánlom a vízvezeték céljaira. Az esetben, ha a döntés úgy szőlana, hogy a vízvezeték részére az egri hévforrás csoport vize használtassák fel, azt vélem, legjobb volna, a meglevő forrás felfakadáea mellőzésével, egy nagyobb átmérővel birő fórA városi vízvezeték vizének vegyvizsgálata és a vízmüvek leszámolása rást lemélyiteni, a hévforrás csoport közelében és pádig azoktól kissé nyugat felé s ennek segélyével nyerni a vízvezeték részére a vizet. A fúrás mélyítését a következő okokból tartom kívánatosabbnak, mint a meglévő forrás felhasználását: 1. a hévvizet teljesen tisztán, talajvíz hozzákeveredése nélkül, tehát mindenféle fertőzés lehetőségének kizárásával közvetlenül kaphatnék, ami valamelyik fürdő forrásának foglalásával többé kevésbbé bizonytalanul volna keresztülvihető ; 2. a fúrás fölé közvetlenül építhető volna a szivattyútelep; 3. a fúrásból a víz nagyobb nyomással jönne fel, s magasabbra emelkednék a víz színe. A fúrás helyéül, tekintettel a fürdő továbbfejlesztési programmjára, s a város- rendezési tervekre, legalkalmasabbnak vélném a jelenlegi érseki mosőház telkét, a férfiuszodától kissé nyugat felé. Ameny- nyiben itt a futrás végezhető nem volna, fúrni lehetne a férfiuszoda és az Erzsébet fürdő közzé eső szikvizgyár telkén, vagy az érseki moióház telkével északfelé közvetlen határos telken, végső esetben az uszoda előtt elterülő városi köztéren, amely parknak van szánva.« Amint tehát dr. Schréter Zol tán idézett szakvéleménye mutatja, nem a város vezetősége, hanem a szakértő geológus ajánlotta a langyos forráscsoportok vizének a felhasználását, s az artézi kút helyét sem az ügy közigazgatási részével foglalkozó egyének tűzték ki hanem szakértő geológus, akinek véleménye szerint a fúrásnak nem is a mai helyén, hanem azon jóval belül, a férfiuszodához sokkal közelébb kellett volna történnie. Mielőtt a langyos vizek fel- használása tárgyában a közgyűlés érdemben határozott volna, vegyelemeztette úgy a meglévő Erzsébet kútnak, mint a férfi és női uszodáknak a vizét is. A vizsgálatot a királyi Jőzsef műegyetem chemiai technológiai tanszékének professzora dr. Varga József műegyetemi ny. r. tanár végezte. 1925. augusztus hó 13-án kelt véleményében a következőket mondja: »Az Erzsébet fürdő artézi vize és a férfiuszoda vize, a technikai elemzés alapján csaknem azonos összetételű. Mindkét víz kristálytiszta, üledékmente», jóizü, szagtalan. Keménységüket illetőleg a bözépkeménységü vizek közé sorolandók, mert ősz- szes keménységük 10—20 német keménységi fok közé eső. Egy liter víz elpárologtatósánál vi*z- szamaradé u. n. »szilárd maradék« mennyisége mindkét esetben az ivásra használandó víz követelményeinek megfelelő. Az alumínium és vasoxid mennyisége együttesen is csekély, vasat mindkét vízben csak nyomokban sikerül megállapítani. Különösen fontos ez a megállapítás az Erzsébet-fürdő vasvezetékéből kifolyó vízre vonatkozóan, mert amellett teiz bizonyságot, hogy a csőanyagából a víz nem old ki kifogásolható vasmennyiséget. Mangán vegyület nincs a vizekben, tehát a vizekben élő egyes mikroorganizmusok a mangán- vegyülatek teljes hiánya és elegendő vasvegyület hiánya miatt nem szaporodhatnak el annyira, hogy helyenként eltömjék a ve zeték hálózatot. A vizek chlor és szulfáttartalma szintén csekély, meg sem közelíti azt a felső határértékét, amelynél a víznek ivásra velő felhasználóját aggályosnak lehetne minősíteni. Ammóniát, nitrátot és nitritet nyomokban sem mutathatunk ki. Mivel a vizekben nincien agresszív szénsav, megállapítható, hogy a vizsgált vizek megkeményedett habarcsokra, betonokra nem gyakorolnak oldó hatást, úgyszintén nem fogják tartósan oldani az őlom-vezetékeket sem. A hasonló sajátságu vizek az ólomvezetékekre csak az üzembehelyezés idejében gyakorolnak a egészségre többnyire még nem ártalmas oldóhatást. A vasvezetékek a vízben oldott széndioxid és oxigén együttes hatására rozsdásodnak. A rozsdásodéi különösen akkor gyors, amikor a víz »agresszív« széndioxidot és nagyobb mennyiségű oldott oxigént tartalmaz. Mivel a vízben oldott széndioxid a helyszíni vizsgálat alapján sem agresszív, ezenkívül az elnyelt oxigén mennyisége sem sok, a vasvezetékek nem fognak gyorsan rozsdásodni. A megejtett vizsgálat alapján a beküldött vizek élvezeti célokra való felhasználásra alkalma sak, a vezetékekből nem fognak az egészségre káros anyagokat kioldani, sem a vezetékek hama ri, rohamos rongálását nem mozdítják elő. A bakteorologiai vizsgálat mellékelt bizonylata szerint, a víz ivásra való felhasználása bakteorologiai szempontból nem kifo - gázolható.« A kir. Jőzsef Műegyetem ché- miai technológiai tanszékén kívül, további óvatosságból, a szóbanforgő vizek még a kir. Jőzsef Műegyetem szerves ché- miai intézete által is megvizsgáltattak. A vizsgálatot dr. Varga József műegyetemi tanár szigná lása mellett dr. Braun Géza műegyetemi adjunktus teljesítette. Szakvéleményéből idézzük a következőket: >a hévforrás csoport vizei közül a női uszoda forrásainak vizét vizsgáltam, amelynek elemzési adatait, az I. számú mellékletben adom meg. Ezek szerint a víz chémiai szempontból teljesen kifogástalan ivóvíz. A víz chémiai összetétele a vízvezeték ciöbe- rendezései szempontjából aggodalomra nem ad okot; a benne lévő oldott anyagokat teljesen lehűtött állapotban is képes oldatban tartani. Többek között a már meglévő u. n. tárkányi vízvezeték vizét is megvizsgáltam és ennek eredményeit a III. számú mellékletben foglaltam össze. E szerint a tárkányi víz teljesen kifogástalan ivóvíz. Összetételére nézve azonbaD, az 1899-iki állapottól meglehetősen eltérő és ez egész természetes is akkor, amikor a forrásai által szállított vízmennyiség, óriási ingadozásoknak van alávetve. Nagyon érdekes példa erre ép az idei év (1925. aug. 5), amikor a tárkányi vízvezeték a nyári esőzés beállta előtt csak 580 liter vizet szolgáltatott a normális 15 000 liter helyett. Hogy ennek a körülménynek milyen jelentősége van, hogy mit jelent az, ha a vízszolgáltatást éppen akkor kell legjobban redukálni, amikor a legnagyobb a vízszükséglet, azt nem kell bővebben magyarázni. Az előzőek alapján a vízvezeték céljaira legalkalmasabbnak tartom az egri hévforrás csoport vizeit.« Braun Géza ugyanezen alkalommal : a tárkányi vizet, a Cziglédi kút vizét, az érsekkútiét a Káptalan-utcai 80. sz. alatti ház kútjának a vizét is vegy-. elemezte, a női uszoda ét a fel- németi artézi kút vizén kívül. Csak ezeknek a vizsgálatoknak a birtokában vittük az ügyet döntés végett a képviselőtestület elé, ahol a fentebbi adatuk alapján a langyosvizek csoportjának a felhasználása mellett történt a döntés. Téves az a beállítás és nem fedi a tényeket, mintha az Országos Közegészségügyi Intézet is tiltakozott volna a langyos vizek felhasználása ellen. Ez már csak azért sem történhetett meg, mert az Országos Közegészség- ügyi Intézet abban az időben (1925) még nem is volt s az csak később a Rokefeller féle alapítványból létesült. Az Országos Közegészségügyi Tanács, a m. kir. Népjóléti és Munkaügyi minisztérium kívánságára foglalkozott a kérdéssel és ki is küldötte Andriska Vilmos dr. egyetemi magántanárt, aki a helyszínen megjelent s a vízvezetéki bizottság és Hoff- mann Káro y min. tanácsos bevonásával tartott ülésben, msga is hozzájárult a langyoavizek felhasználásához. (A vízvezetéki kút megfúrása után eszközölt vegyvizsgálatok adatait lapunk legközelebbi számában közöljük. Szerk.) Egy öregasszony fürdés közben belefult a vizes hordóba. Nyíregyháza, augusztus 14, Özv. Kandel Hermáimé 67 éves nyíregyházi öregasszony az udvaron lévő vizes hordóba fürdés közben belefulladt. Az öreg asszony korán reggel kiment az udvarra, hogy meg- fürödjék. Hozzátartozóinak feltűnt hosszas távolmaradása és keresésére indultak. Az udvaron fejjel a vízzel telt hordóba bukva, megbicsaklott lábakkal, élettelenül találták a szerencsétlen asszonyt. Az orvosi vizsgálat során az a feltevés alakult ki, hogy az öregasszony hirtelen rosszul lett, eszméletét vesztette és megfulladt.