Eger - napilap, 1929/2

1929-08-14 / 134. szám

»SÄ 10 PILLÉK ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 7 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT, BALRA. — TE­LEFONSZÁM : 11. — :: HIRDETÉSEK :: MILIMÉTERES DÍJ­SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :: XL. évfolyam 134. szám ❖ Szerda * Eger, 1929. augusztus 14. Újabb ásatások a feldebrői Árpád-korabeli templomban Veszedelmes szélhámost fogtak Miskolcon. Miskolc, augusztus 13. Pár nappal ezelőtt a miskolci rendőrségre került Szilágyi Jó­zsef, aki hosszú mesét mondott arról, hogy most érkezett haza a szibériai hadifogságból, ahol még 2000 magyar várja a szabadd- lást, a szén és őlombányák gyöt­relmei között. A rendőrséget is megtévesz­tette az a nagyművészeíű ha­zugság, amellyel a volt «hadi- fogoly« előadta kalandjait és csupán kötelességérzetből infor­mációkat kért az országos bűn­ügyi nyilvántartótól. Pár nap múlva megérkezik a válasz, amelyből kitűnik, hogy Szilágyi József ugyan volt hadi­fogságban, 1917-ig, akkor azon­ban hazajött. Az időt mostanáig szintén fogságban töltötte, azon­ban csak a hazai börtönökben és fegyházakban. Szóval Szilágyi arra az álláspontra helyezkedett, hogy fogság fogság. Csupán a minéműiéget tévesztette össze. A rendőrség természetesen most már még nagyobb szere­tettel gondoskodik a hadifogoly­ról és igyekszik világosságot de­ríteni egynémely homályos tény­kedésére a modern Háry Já­nosnak. Időjárás. Budapest, augusztus 13. A Meteorologiai Intézet jelenti ma, 13-án, délben 12 órakor: Hazánkban a nyugati részeken általánosságban a maximális hő­mérséklet meghaladta a 30 fokot, több helyen 35 C fokot is elért. Kecskeméten 38, Túrkevén 37 C volt a legmagasabb hőmérséklet. A Dunántúl északnyugati részein több helyen zivatar dühöngött. Budapesten ma délben 12 óra­kor 30 C fok a hőmérséklet. Prognózis: Nyugaton a meleg nö' vekedvése várható, helyi zivatarokkal. * Eger, augusztus 13. A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben teg­nap 313 C. fok volt a maxi­mális hőmérséklet, a minimum pedig 14 6 C fok. Ma reggel 7 órakor 22 0 C fokot mértek. — Ugyanekkor barométer állás 0 C. fokra és tengerszínra redukálva 762 2 mm. Szélcsend volt. Gyönge északnyugati szél fújt. Feldebrő, augusztus 13. A XI. századból származó, al­templommal épített és falaiban egy XII. századbeli köríves stí­lusú, egyhajős templom marad­ványait mutató feldebrői tem­plom körül a múlt héten ázatott Szőnyi Ottó dr., a Műemlékek Országos Bizottságának előadója Munkatársunk beszélgetett az ásatás vezetőjével, ki a követ­kezőket mondotta: — Feldebrő nsgymüvelttégű lelkipásztorának, Schick Emil esperesnek szives meghívása alapján részesültem abban a szerencsében, hogy a külföldi tudósok figyelmét is nagymér­tékben felkeltő feldebrői tem­plom körül a második ásatást végrehajtathattam. Először 1925-ben dr. Lux Kál­mán műépítész társaságában ásattam itt a Műemlékek Orszá­gos Bizottságának megbízásából és költségére. Az akkori ásatás nagyszerű eredményekkel járt. Feltárta egy talán a XI. században, vagy még ré­gebben épült nagyszabású tem­plom hajőválasztó oszlopait, továbbá a XII. században az oszlopok közé épített falat szépen fara­gott, körives, konzolos párká­nyával együtt és megtalálta a híres, falfestményekkel ékes fel­debrői altemplomba eredetileg levezető két lépciőzetet. Amennyire szenzációs volt az akkori ásatás eredménye, annyi problémát vetett fel, amelyeket akkor az anyagi eszközök hiá­Eger, augusztus 13. Az Országos Testnevelési Ta­nács selejtes katonai lovakat oszt szét az országban a gazdák között, hogy a lovas levente sportot kifejleszthesse. A lovakat az O. T. T. társelnöke bocsájtja ingyenesen a gazdák rendelkezésére. A lovat a következő feltételek mellett kapják meg a gazdák: nyában nem oldhattunk meg. A múlt héten végzett ásatásom­nak az volt a célja, hogy ezekre a talányos problémákra világos­ságot derítsen. Ha nem is dicsekedhetem az­zal, hogy az ásatás minden fel­világosítást meghozott, de azt bízvást mondhatom, hogy a feldebrői műtörténeti rébusz kibogozásában lényegesen előbbre jutottam. Nevezetesen sikerült a kiásott falmaradványok szerkezete, irá­nya, technikája alapján meg­állapítani, hogy e helyen legalább is öt építkezés volt különböző korokban, a XI. szá­zadtól kezdve 1750 ig, a mostani templom megépítéséig. Nagyon fontos eredménye az ásatásnak annak végleges meg­állapítása, hogy a XI. századbeli templom három hajós volt és nem öt hajős, mint ahogyan jő ideig gondoltuk. Konstatáltam, hogy a templom körül valamelyik korban, és pe­dig még 1750 előtt, temetkeztek. Sok emberi csontot találtam, többek között egy női koponyát, amelyen még a főkötőnek maradványai is megvoltak. A templomot úgy déli, mint északi oldalán megásattam,vagyis a templom közelében levő, egész területet átkutattam. Egy eset­leges későbbi ásatásnak a távo­labbi környezet felkutatása lesz a feladata. Nagy hálára kötelezte le a ma­gyar tudományosságot Schik Emil esperesnek az ásatás ügye iránt való áldozatkész érdeklődése.« A gazda a lovat tartozik három évig eltartani és hetenként há- romizor 3 órára átadni a leven­téknek. A lovak átvétele a vármegye székhelyén, Egerben történik, ahonnan minden gazda a saját költségén hozatja haza a lovat. Jelentkezni lehet augusztus 31-ig az egyes falvakban a községházánál. Nagy kaszával arat nálunk a halál. Szomorú elsőségünk a tüdővészben: tize­del és sodor bennünket, amúgyis pusztűló népet újabb és újabb sírok felé. Gyermekek és felnőt­tek bukdácsolnak az egyforma úton. Mi pedig állunk, kétségbe­esve, tanácstalanúl és segítségért jajgatunk az állam-mama felé. Egész kulíúrmivoltunknak nagy szégyene, hogy ebben a szörnyű emberritkításban a világ minden nemzete között mi vezetünk. Sokan a szegények betegségé­nek tartják ezt a romboló kört s az bizonyos^», hogy megfelelő táplálkozás, higiénikus lakás és munkahelyek, normális életrend a legjobb leküzdői ennek a ve­szedelemnek. Azonban mégsem lehetkizárőlag a szegénység kór­jának tartani, mert hiszen ra- gályszerűom terjed a jobb élet­körülmények között élők sorai­ban is, ami azt a követelményt támasztja, hogy az egész társa­dalomnak, mint egy embernek kell fellépnie a baj ellen. A társadalom nem várhat mindent e téren sem az állam­tól, mert elsősorban az ő fel­adata a jól megszervezett tuber­kulózis elleni hadjárat győze­lemre juttatása. Az igazi faj­védelmi politika nem a politikai pártok izolált programmpontja kell, hogy legyen, hanem mind­nyájunk közös törekvése, mert a máskülönben oly életerős ma­gyar fajnak ezt a szörnyű gond­ját csak közös erővel lehet megoldani. Mindenekelőtt meg kell gyúj­tani a tudatlan nép felé a felvi­lágosítás szövétnekét, figyelmez­tetve őket a veszedelemre s en­nek érdekében az állam tehet a legtöbbet, ha üdvös törvényal­kotással megjelöli a tüdővész elleni társadalmi hadjárat köve­telményeit. A társadalomra leginkább a felvilágosító munka, a gyógyí­tás s a betegek izolálásának munkája vár. Ebben a munká­ban részt kell vennie a ható­ságoknak, az iskoláknak, a pap­ságnak, az orvosi karnak, egy­általában mindenkinek, akinek szívén-lelkén vérző sebet üt a magyarság nagy szégyene az ezernyi tüdővészes halott. Ingyen kapnak selejtes lovakat a hevesmegyei gazdák

Next

/
Thumbnails
Contents