Eger - napilap, 1929/2

1929-08-08 / 129. szám

2 EGER 1929. augusztus 8-iOMHHHIKBPmMMPTORKHSinMnAMNSttSflHaaaiilVfi^^ Borzalmas apagyilkosság Erdőtelken Doronggal verte aggon a fia Víg Ggörggöt. Már hosszú idő óta civakodott a család. Felboncolták az áldozatot. Erdőtelek, augusztus 7. Megdöbbentő gyilkosság ját­szódott le Erdőtelek községben egyik elmúlt napon : Víg György 45 éves gazdálkodót saját fia doronggal agyonverte. A gyilkosságnak esztendőkre visszamenő előzményei vannak. Víg György, aki a falu egyik legmődosabb gazdája, igen erő­szakos ember volt, családjával állandóan civakodott és zsarnokoskodásaival megkeserítette felesége és három fia, a 22 éves Sándor, a 18 éves János és a 10 éves Ferenc életét. Az utolsó veszekedés. A gyilkosság napján valami csekélységen ismét összeveszett a családjával és a hosszú pór- patvar után, mint rendesen tör­ténni szokott, nekiesett a felesé­gének. A gyönge asszonyt, aki védekezni se mert a brutális férfi ütései ellen, kékre verte. A három fiú meghúzódva, tehe­tetlenül várta a veszekedés vé­gét, a legidősebb Sándor azon­ban, aki hatalmas termetű le­gény, s a falu legerősebb embere, nem tudta tétlenül nézni apjá­nak erőszakoskodását és védelmére kelt a szerencsétlen asszonynak. Először csak szóval csitította a felbőszült, káromkodó apát, aztán elébe állt és - megfogta a kezét. Szemben az apa és fiú. Ekkor kezdődött az apa és fiú között az utolsó összeütközés. Víg most már a fiának esett és az anyját védő legényen meg­ragadva a ruhát, a főidre akarta teperni. Nem volt azonban annyi ereje, hogy meg tudott volna birkózni a nagyerejű Sándorral, aki rö­vid dulakodás után kifejtette magát apja kezei közül, az öre­get eltaszította magától és kiro­hant az udvarra. A gyilkosság. Pár pillanatig csend volt a szobában. Az asszony halkan ■írdogált, a kőt kisebb fiú szót­lanul húzódott meg a sarokban, csak az öreg Víg György jár­kált indulatosan. Odakinn pedig ezalatt lejátszódott a cialádi drá­ma utolsó jelenete. Víg Sándor már nem gondolkozott, nem fon­tolgatott, csak az járt eszében, hogy anyját és testvéreit megszaba­dítja az örökös családi perpat­vartól. A legelső, keze ügyébe eső 80 centiméter hosszú és 5 centi vas­tag akácdorongot felkapta, visz- szarohnnt vele a szobába. Sar­kig kivágta az ajtót és szemben álló apjának egyetlen ütéssel össze­törte a fejét. Víg György hang nélkül öiz- szerogyott, fejét elborította a vér, elvesztette eszméletét és pár pillanat múlva meghalt. A fiú csak most ébredt tettének tudatára, azonban már késő volt. Néhány percig ott állott a halott Eger, augusztus 7. Különös szenzációja akadt tegnap, a kora délutáni órákban az egri Érsekkertnek. A zuhogó záporban a kert egyik néptelen sétányán zsebkendőjével akarta megfojtani magát egy fiatal leány. A nem éppen mindennapi ön­gyilkossági kísérletnek természe­tesen előzménye is akad. Kovács János egri fiatalem­ber, aki jelenleg a sintértelep alkalmazottja, 9 év óta együtt el Mihota Máriával. A két ember egy ideig rsndesen megfért egy­más mellett. Az utóbbi időben azonban szinte programmszerüen veszekedtek. A leány igen sokat panaszkodott, hogy szenved s minduntalan haza akart köl­tözni a tamesmegyei Lippára. A két fiatal tegnap az Érsek kertben találkozott. A kora dél­utáni órákban amúgy is népte­len kert az esőzés miatt úgy­szólván teljesen üres volt. Nem háborította őket senki, hát nyu­godtan veszekedtek. Hogy miket mondogattak egymásnak, az nincs kiderítve. Az egyetlen szemtanú, Politikai párttá alakult a Nyugdíjasok Országos Eggesülete. Szeged, augusztus 7. A Nyugdíjasok Országos Egye­sülete kedden tartotta utolsó közgyűlését. A vezetőség beje­lentette, hogy a belügyminiszter nem hagyta jóvá az egyesület alapszabályait, amely ennélfogva megszűnik. Helmberger György nyugalmazott zeutai polgármes­ter ekkor azt indítványozta, hogy alakuljon fit az egyesület politikai párttá. A tagok nagy lelkesedéssel fogadták el az in­dítványt és elhatározták, hogy a párt is részt fog venni a tör­vényhatósági választásokon. í mellett, mozdulatlanul, azután elment a csendörségre és beje­lentette, hogy megölte az apját. A gyilkos fiút őrizetbe vették, értesítették az egri kir. ügyész­séget, ahol elrendelték a holt­test felboncolását. A bizottság és a törvényszéki orvos kiszállt Erdőtelekre, hogy foganatosítsa a bocolást. A boncolás. A törvényszéki orvos megál­lapította, hogy a rettentő erővel mért ütés szétzúzta az egész koponyatetőt. A csontok darabokra törtek és az öreg gazdát agyvérzés ölte meg. A temetési engedélyt megadták, a gyilkos fiút pedig megvasalva az egri kir. törvény­szék fogházába szállitották Er­dőtelekről, ahol eddig a csendőr- | őrsön volt őrizetben. a kioszk pincére csupán azt látta, hogy Kovács János nekiesik a leánynak és féktelen haragjában letépi róla a ruhát, majd heves szóváltás, sírás tar­kítja a jelenetet, azután a férfi elrohan. A pincér tovább figyelt s egyszer csak elképpedve látta, hogy a leány, a játszótér előtti sétányon leül egy lócára, zseb­kendőt vesz elő, abból hurkot fon és a nyakára köti. Azután lelkeszakadtából húzza a hurok két végét, úgy hogy a nyelve lóg beié. A pincér erre segítségért ki­abált, majd odarohant az ön- gyilkosjelölthöz. Erőszakkal elszedte^töle a zseb­kendőt, mielőtt a lány tényleg megfojtotta volna magát. Időközben kiérkezett a rendőr­ség éa a telefonon alarmírozott mentők, akik a kapitányságra szállították a szerencsétlen Mi­hota Máriát. A különös öngyilkossági kí­sérlet és az ezt megelőzd vere­kedés ügyében megindult a ha­tósági eljárás. Ősszel megkezdődik az országos Katona-centennarium nagg előkészítő munkája. Kecskemét, augusztus 7. Szeptember 2-án jár le a pá­lyázati határidő Katona József síremlékére. A zsűri döntése után a munkát azonnal kiadják s még szeptember folyamán megkezdik a kecskeméti Szentháromság te­metőben az alapozás munkáját. Ezzel egyidejűleg megkezdődik a fővárosban magának az emlék­műnek az elkészítése is. Mint értesülünk, ősszel teljes erővel megkezdődnek az előké­születek Katona József centen­áriumának jövő évi nagysza­bású, országos ünnepségeire. HÍREK 1929. augusztus 7. A szám és a mirigy. Két elhanyagolt fogalom volt ez annakidején, ma rangban igen előre rukkoltak. Ma, ha valami betegséged tá­mad, első gondolatod: vájjon melyik mirigyed működik hibá­san, ha karriéred testi fogyaté­kosságod miatt -nem sikerült: szidod a növekvést szabályozó mirigyeket, ha túlságosan meg­bővülsz : oka valamelyik mirigy, ha torkod állandóan gixeres: a mirigytől van, ha az orrod kö­zépáré ül egy hangulatos kis lipóma: átkozhatod a mirigye­ket, az egysejsűeket és soksej­tűeket, a bogyósokat, avagy a csöveseket egyaránt. És válo­gathatsz bennük: ma már van pajzs, kard, sőt talán gépfegy­ver-mirigy is. Még a lovadnál is a mirigyeket vádolja a lódoktor, ha a pejparipa életsora kehesre fordult. Vagy ha öregedel ? — mi vigaszod lehet más, mint az arcod üdeségéí felfrissítő és kar­jaid erejét újjá acéloző csim­pánzmirigy! Na de: jobb száz mirigy, mint egy irigy. És azok a számok ! ? Azelőtt a minisztériumokban egy-egy eldugott ósdi folyosón, pőkháiőlepte zugokban-találtad a csendes számosztályt, az alá­zatos és kauciukgalléros számá­szokat : ma elegáns, nagy urak előre köszönnek nekik, vicceket hordanak be hozzájuk, protek­ciójukat kérik s az állami élet­ben döntő tényezőkké váltak. A régen megvetett statisztika felemelt fejjel pompázik és sok hivatalban fontosabbá vált, mint a hivatal eredeti célja. A »disznó- fejű nagyur« már nem a pénz (mert az nincs), hanem a szám (mert az van!) Városok és köz­ségek fejlődése, sorsa a költség­vetések számaitól van függővé téve, az egész Siet a számokhoz igazodik. Nincs már »szerencsét­len szám«, hanem cczámos sze­rencsétlen« van. Még a sorsje­gyek számaiban is nagyobb a bizodalom ma, mint a becsületes munkában. És az emberek foly­ton akták számai után futkos­nak. A Zauberlehrling, a mai keserves sors életre keltette a számokat és azok elárasztják a fantáziákat és a házasságközve­títő irodákat. Még az irkák há­tán is gőgös öntudattal ül az előkelő egyszeregy. Az érettségi vizsga után hiába esküdtünk örök hűtlenséget és haragot az átkozott számoknak, győzött a szám, különösen a mínusz és az imaginárius. Összeszámolhatjuk, bizony, füstbement reményein­ket, a lélek színes ceruzájával előjegyzett terveinket s a körü­löttünk történő erkölcsi és anyagi csődök fekete sokaságát. A számokkal telefirkált papí­rokról csak gúnyol minket az élet és a számok között azt kell észrevennünk, hogy bajaink, hiá­bavaló küzdelmeink, rossz órá­ink, csalódásaink számtalanok. Kádár József. — Baleset munka közben. Molnár József 21 éves cipész, cifraparti lakos munkaközben kalapáccsal szétzúzta balkeze mutatóujját. Az Irgalmasok kórházában ápolják. Fényes nappal zsebkendőiével akarta megfojtani magát egy leány az érsekkerti sétányon.

Next

/
Thumbnails
Contents