Eger - napilap, 1929/2
1929-08-02 / 124. szám
2 EGEB 1929. augusztus 2. Miért perli Láng András Eger városát ? Az elsőfokú ítélet 5 évi vízszolgáltatásra és 4000 pengőngi szakértői díj megfizetésére kötelezte a várost. Továbbfolgik a per, melg októberben kerül a tábla elé. Átlőtt fejjel, holtan találták hivatalában a Ngirvidéki Takarék- pénztár főpénztárosát. Nyíregyháza, augusztus 1. Tegnap délelőtt futótűzként terjedt el a hír Nyíregyházán, hogy Kovéci Pál, a Nyírvidéki Takarékpénztár főpőnztárosa tragikus körülmények között elhunyt. Kováéi Pál 17 év óta állott már a Takarékpénztár szolgála- tában. Mint hosszú éveken keresztül, úgy ma reggel is pontban 9 órakor lépett be a hivatalba. A munkaidő megkezdése előtt még elbeszélgetett kollegáival, majd bement elkerített fülkéjébe. Alig fogtak azonban hozzá a tisztviselők a munkához, mikor hatalmas dörrenésre lettek figyelmesek s Kovács Pált véi^ő fejjel látták asztalára borulni. — Kót- ■égbesetten rohantak segítségére, de a mentőorvos megérkezése után pár percre beállt a halál. Eleinte mindenki azt hitte, hogy öngyilkosság történt, amelynek sehogy sem tudtak magyarázatot adni. A kiszállott rendőri bizottság a vizsgálat lefolytatása után kijelentette, hogy nem tartja valószínűnek az öngyilkosságot s a talált jelekből sokkal inkább arra lehet következtetni, hogy a pénztáros szerencsétlenség áldozata lett. Az eset megtörténte után — bár a bank vezetői meg voltak győződve róla, hogy semmiféle szabálytalanságot nem fognak találni — kötelező vizsgálatot tartottak, ami a már előre várt eredménnyel végződött. Scotus Viator a kisebbségi kérdésről. Kolozsvár, augusztus 1. Scotus Viator, a kisantant nagy barátja, akit elferdített statisztikai adatokkal és egyéb diplomáciai fogással szelídített jóakarójukká Benes, most Erdélyben tartózkodik. Eddigi kijelentéseivel ellentétben nem valami rózsás állapotokat láthat az utódállamban, mert olyan kijelentéseket tett, hogy a kisebbségek helyzetével nincs megelégedve. Azt mondja, hogy nemcsak az utódállamokban, hanem egész Európában általános rendezke- dést kellene foganatosítani ebben a kérdésben. A kisebbségeket ugyanazokkal a jogokkal kell felruházni minden államban, mondotta, mint az uralkodó fajtát. A népszövetségnek pedig minden kisebbségi panaszt nyilvánosságra kell hoznia. Ne utazzunk cseh területre és ne vegyünk cseh árút 11 Eger, augusztus 1. A város legutóbbi képviselő- testületi ülésén több hang szólalt fel a vízvezetékkel kapcsolatban. Felvilágosítást kértek Kálnoky István előadótól, a tájékozatlanság eloszlatását, az Erzsébet fürdő tulajdonosa és a város közötti pörben, amely tudvalevőleg a vízjog körül folyik. Láng András, az Erzsébet fürdő tulajdonosa ugyanis porba fogta a várost, mert a fúrás következtében a fürdő vize elapadt, kártérítést és vízszolgáltatást követelt a várostól. A képviselőtestületi üléseken ismételten elhangzott az óhejtás, amely nyilvánosságot követelt ennek a kérdésnek. Bennünket nem vezet elfogultság sem az egyik, sem a másik féllel szemben, csupán ennek a sürgető óhajtásnak akarunk eleget tenni, amikor megszólaltatjuk lapunk hasábjain az érdekelteket. Lapunk munkatársa felkereste Láng Andrást, az Erzsébet-fürdő tulajdonosát, hogy nyilatkozatot kérjen tőle ebben az ügyben. Láng a per előzményeiről a következőket mondotta: — Mikor Schréter főgeoiőgus kijelölte a fúrás helyét, száz méteren belül, a város nem kérdezett meg engem, hogy beleegyezem e a munkálatokba. Én ekkor felkerestem a polgármestert, majd Kálnoky Istvánt, aki az ügy referense volt, azonban a város nem reflektált az én figyelmeztetésemre. Sőt rövid idő múlva hozzáfogtak a fúráshoz is. Akkor ismét felkerestem Kál- noky tanácsost, ügyvédemmel, Dallos Iván dr.-ral és felhívtam figyelmét a vízjogra, egyben tiltakoztam a fúrás ellen. — Mikor aztán feltört a víz, az én kutam elapadt. Ekkor már írásbeli beadványt nyújtottam át a városnak, amelyben leírtam a helyzetet. ígéretet kaptam, hogy kártalanítani fognak. Szivattyút állíttattam fel, hogy az üzemet tovább folytathassam. Szakértőként lehívattam Farkas Kálmán ny. államtitkárt, aki megállapította, hogy a város által fúrt artézi kút és az én forrásom egy medencéből táplálkozik. Ekkor ismét felhívtam a várost, hogy hozza rendbe az én kuta- mat, vagy adjon vizet. ígéretet is kaptam erre vonatkozólag, azonban a békés megegyezés nem sikerűit. Én csak azt kértem a várostól, hogy a szivattyút vegye át tőlem, adjon vizet az üzemhez és ezenkívül 1200 pengő költségmegtérítést. A város azonban mereven elutasított. — Kénytelen voltam perhez folyamodni. A bíróság szakértőket rendelt ki, akik megvizsgálták az ügyet. Én még a por folyamán is megkisé- reltem a békés megegyezést. Lemondtam volna az 1200 pengőről is, ciak vízszolgáltatást kértem. A város akkor meg is Ígérte ezt, azonban mikor én effektuálni akartam a dolgot és telekkönyvi biztosítást kértem, a város ismét félbeszakította a tárgyalásokat. — A helyzet most az, hogy a bíróság öt évre ítélte meg nekem a vízszolgáltatást, azonban a szakértői dijakat, — melyek körülbelül 4000 pengőt tesznek ki — ugyancsak a városnak kellett megfizetnie. Az ügy most a tábla előtt van, a tárgyalást októberre tűzték ki. Úgy tudora, hogy Pazár István véleményét, amelynek alapján nekem csak öt évi vízellátást Ítélt meg az első bíróság s amely azt állítja, hogy az én kutam a fúrás nélkül is eldugult volna öt éven belül, nem fogadja el a tábla és új szakértőket rendel ki. — Már a városi közgyűlésen is szóbakerült, hogy a fúrás engedélyezését csak utólag kérték a környékbeli érdekelt tulajdonosoktól. Megkérdeztük Láng Andrást erre vonatkozólag is és ő a következőket mondotta: Mikor már befejezték a fúrást, akkor kértek állítólag engedélyt a minisztériumból is. A miskolci kultúrmérnöki hivatal vezetője szállt ki Egerbe s a közgyűlési teremben folytatták le a tárgyalást, amelyre, mint érdekeltet, engem is meghívtak. Én már nem akartam beleegyezni utólag a fúrásba, mert akkorra üzemzavarok és a város elutasításai voltak mögöttem. Mikor azonban hosszú vita után mégis elhatároztam az engedélyezési okirat aláírását, kérésemre egy klauzulát függesztettek hozzá, amelyba minden igényem fenntartását és tiltakozásomat foglalták. Eddig az egyik érdekelt nyilatkozata. Természetes, hogy ez szubjektív felfogása a dolognak és amikor azt az »audiatur et altera pari« elve alapján teljes egészben közöltük, meg nem jelenti azt, hogy mindenben egyetértünk vele. Ciupán az ő álláspontja és felfogása, amellyel legközelebbi számunkban szembeállítjuk Kálnoky István nyilatkozatát, aki a vízvezetéki ügyek szak- referense. A jövő héten repülőgépen viszik az első próbaszállítmángt a hajdúszoboszlói vízből az angol királynak. Hajdúszoboszló, augusztus 1. V. György angol király egészségügyi állapota most már kielégítő ugyan, de betegségéből visszamaradt ischias és reumatikus fájdalmak kínozzák. Az angol orvosok mindent elkövetnek, hogy az uralkodón segítsenek. Amikor a szoboszlői gyógyvíz híre eljutott Angliába az udvari orvosok felvetették azt a kérdést, hogy nem volna-e lehetséges a szoboszlói vizet Angliába szállítani. Tegnap megérkezett Szo- boBzlőra dr. Kleeg balneológus Dawson udvari orvossal, aki azért jött le, hogy személyesen is meggyőződjön a víz gyógyító hatásáról. Munkatársunknak alkalma volt beszélgetni dr. Dawson udvari orvossal, aki az angol király egészségi állapotáról a következőket mondotta: Olvastunk a szoboszlói víz gyógyító hatásáról és akkor érlelődött meg bannünk az a gondolat, hogy leküldjük dr. Kleeg balneologust, hogy vegyen mintát a szoboszlői vízből, amelyet Angliában vegyelemeztünk és nagymennyiségű jód, brőm és sótartalmánál fogva, megtaláljuk azt a vizet, amely őfelsége egészségét feltétlenül elő fogja segíteni. Mikor felvetettük azt a kérdést, hogy hogy gondolják a szoboszlői vizet Angliába szállítani, a következő választ kaptuk: — Egy ötszáz lóerős utasszállító repülőgépre, termosrendsze- rü hordót szerelünk fel és eleinte hetenként háromszor szállítjuk a vizet, mely eredeti hőfokát megtartja, 8 óra alatt már Angliában is van. Az illetékes hatósággal már érintkezésbe is léptünk és ha minden jól megy, már a jövő héten az első próba- szállítmányt a szoboszlői vízből kiviszik Angliába.
