Eger - napilap, 1929/2
1929-08-01 / 123. szám
2 EGER 1929. augusztus 1. Egy temetkezési vállalkozót vérbefagyva, összetört tagokkal találták szántóföldjén. Nyíregyháza, július 31. Rejtélye« ügyben indított nyo- mozőat a nyíregyházi csendőrig. Tegnap reggel Szöllősy Endre nyíregyházi temetkezési vállalat tulajdonosát a mentők véresen, összetört tagokkal, több helyen bezúzott fejjel szállították kórházba. Szöllősy Endre kocsiaával a földjére hajtatott, hogy a széna- kazlakat megigazítsa. Ott egy síénakazal tövében feküdt, amíg a kocsis a mezőn messze sorakozó szénakazlek rendbehozásához látott. Szőllősy csakhamar mély álomba merült, melyből csak a mentőautó hordágyán eszmélt föl. A kocsis sem tud felvilágosítást adni e rejtélyes ügyben. Vallomása szerint 150—200 méterre dolgozott attól a helytől, ahol gazdája aludt és amikor visszatért, látta gazdáját vérbefagyva, összetört arccal eszméletlenül. E rejtélyes ügyben a csendőrség még nem tudott pozitív nyomra akadni. Nincs kizárva, hogy a jőlöltö- zött alvó embert abban a Mezemben, hogy pénzt vagy ékszereket talál nála, valaki megtámadta baltával, — vagy furkősbot- tal bezúzta fejét, majd kikutatta zsebeit. Szőllősy sem pénztárcáját, sem az ékszereit nem vitte magával s igy a támadó nem talált nála semmit. Elaludt és megfulladt a fürdőkádban egy 59 éves gazda. Szilvásvárad, július 31. Különös körülmények között érte utói a halál Imre József 59 esztendős jómódú gazdát, aki a Szilvásvárad melletti Varhó községben lakott a gyermekeinél. Az idős gazda, akinek szólhiidés következtében balol dala megbénult, nemrégiben fürdőkádat vásárolt, amelyet szobájában helyezett el. Tegnap délelőtt hozzátartozói melegvízzel töltötték tele a kádat és belesegítették az öreg gazdát, azután magára hagyták. Percek múlva tértek vissza a szobába és megdöbbenve tapasztalták, hogy Imre József feje a víz alá került. Összegörnyedve feküdt a vízben az öreg gazda. Először azt hitték, hogy csupán rosszullét fogta el, de amikor kiemelték a kádból, megdöbbenve állapították meg, hogy a szerencsétlen ember már halott. Nemsokára megjelentek a csendőrök és az orvos Imre József lakásán s a hullaszemle során megállapították, hogy az öreg ember halálát fulladás okozta. A melegvízben elnyomta az álom Imre Józsefet, akit alvás közben ért utói a halál. A pásztói községfejlesztési programit! Eger, július 31. Lapunk július 21.-i számában részletesen foglalkoztunk Pásztó- nak, ennek a törekvő, de most hibáján kivül a megélhetés nehézségeivel küzdő ősrégi községnek helyzetével s jelenlegi leromlásának okaival. Már akkor is örömmel állapítottuk meg, hogy ha az ember a község vezető polgáraival beszél, azonnal kicsap szavaikból az erős elhatározás: Pásztói fel akarjuk emelni ismét a jólét és megelégedettség régebbi fokára. Ez a nagyszerű akarat különösen akkor vetett lobot, amikor a község vezetősége a láng- buzgalmű Kaluzsa Kálmán főjegyzővel az ólén, ez év tavaszán egy évtizedre szóló községfejlesztési programmot dolgozott ki. Ennek a programúinak a pénzügyi megalapozását úgy gondolták el, hogy a jelenlegi 45°/* pötadő kulcsát a megengedett 50%-ig emelik fel s miután az 1928 évi háztartási mérlegük, természetesen minden beruházás mellőzésével közel 20.000 pangó megtakarítást mutatott fel, ezeknek a megtakarításoknak gyü- mölcsöztető befektetésével s a pótadőnak fölemelésével tényleg a jobb jövő alapjait lenne módjukban megvetni. Más község talán úgy gondolkodott volna, hogy ezekkel a megtakarításokkal a pótbdőnak fokozatos leszállítását tette volna lehetővé, hogy az amúgy is nehéz helyzetben levő adőfizetó polgárság terhét csökkentse. Ez azonban csak hazug látszat lett volna, mert a község életének megállását, teljes elsorvadását jelentette volna. A községfejlesztési programm pilléreit, melyekre a jövő élet hídját ráverhetik, a következő egymásutániságban fogadta el Pásztó képviselőtestülete s hagyta jóvá a vármegyei törvényhatóság. Elsőbben is szabályrendeletet alkotott a • gyümölcstermelés előmozdításáról. A vezetőség szemei előtt Kecskemét példája lebeg, ahol a futóhomok sivatag helyén ma gyümölcskertek disz- lenek. Pásztó határában széjjeltekintve, már az első pillanatban is nyilvánvaló, hogy azt a hegyes-dombos, nagyrészt kisemberek kezén levő közel 1000 holdas gyengén termő szántót, ahol verejtékes munka mellett 4 mázsa gabona már rekordtermést jelent, az Isten is gyümölcstermelésre teremtette. Ennek a földnek gyümölcsfákkal, különösen szakértők által kiválogatott egységes tipuiu almafákkal történő beültetéséről a község gon doskodnék olyformán, hogy a szakértőkkel kiválasztandó gyümölcsfák oltványait a község házilag állítja elő és önköltségi árban a jelentkező termelők között kiosztja. Az oltványok árát a község hitelezi a termőképesség beálltáig, amikor a hitelösszeget mérsékelt kamattal kell a község pénztárába befizetni. Az e tárgyban alkotott községi szabályrendelet szerint a gyümölcsfák kezelése az ültetéstől kezdve mindenkor a községi utasítás szigorú betartásával történne. A megfelelő kezeléshez szükséges permetező gépeket mérsékelt használati díj ellenében a község fogja a termelők rendelkezésére bocsátani. Hanyagság esetén a gyümölcsfák ápolását a község végezteti el a termelők költségére. Ezt a gyümölcstermelési programmot nagyon szerencsés gondolatnak tartjuk, amely nemcsak Pásztó gazdasági helyzetére leBz néhány év múlva nagy kihatással, hanem a jól kezelt magyar gyümölcs hülföldi keresettségénél fogva az ország közgazda- sági életére is. És emellett a gyümölcstermelés mellett a gazdák földje ez eddigi módon mezőgazdasági célra is tovább- használható, úgy hogy a több- termelés gondolata a legideálisabb mértékben valósul meg. De a programm nem feledkezik meg más foglalkozási ágakról sem. így a pásztói kisiparosok tudásának és versenyképességének emelésére a község ipari szaktanfolyamokat őhajt rendezni s az áruértékesítés problémájával foglalkozni. Ily szaktanfolyamok tartása nagyon gazdaságos lesz, mert ezekkel a pásztói kisiparosok tehetségében rejlő értékes erőket fogják életrekelteni s remélhető, hogy a község Salgótarján és Hatvan fejlettebb iparával megint fal fogja venni a versenyt. Pásztó e gondoskodásával a kisiparososztálynak nemcsak közgazdasági mérlegelés szerint tartozik. Hogy Pásztó valamikor szabadkirályi város volt, nem kis mértékben kézműiparának köszönheti. S hogy ma még nem egészen földműves falu, főkánt ennek az oiz- tálynak érdeme s társadalmi téren is, tűzoltótestületben, dalárdában, más egyesületben a zászlót ez az osztály viszi mindig elől. A gyümölcstermelés és ipar- fejlesztés a harmadik fontos gazdasági tényezőnek, a pásztói kereskedelemnek is hathatós erőforrása lesz. Továbbá nagy szociálpolitikai jelentősége is van, minthogy új, önálló kiigazdasági exisztenciákat nevel, tehát a a munkásosztály száma is tehermentesül, több munkaalkalom nyílik és enyhül a téli munkanélküliség. A programm további állomása kutatás a szén után. A község vezetősége nem tarja álomképnek, hogy a Kisterenyén át már Nagybátonyban is feltárt salgótarjáni szénmedencének a pásztói határban is folytatása van. Iiy irányú sikerek jelentőségeiről felesleges beszélni. Közegészségügyi, tűzbiztonsági és községszépészeti szempontból figyelemreméltó tervek: artézi kút fúrása, a kút fvlet vizének öiz- szógyűjtése egy nagy medencébe, egy utcaöntözétre és tűzoltásra is szolgáló motorfecskendő beszerzése, végül, 1000 méteres járda épitése. Mindezen szép terveknél talán még jelentősebb a községnek az az elgondolása, hogy ezt a programmot nem adósságciinálás- sal és súlyos terhek vállalásával, hanem csupán csak a törvény által megengedett 50°/» os pót- adó vállalásával és a háztartási megtakarítások helyes felhasználásával 10 év alatt adósságcsinálás nélkül akarja megvalósítani. Ezért már most létesített a megtakarítások és 50°/« oi községi pőtadő számí- tásbavételével Gyümölcsterme' lesi előmozdítási alapot, Ipar- fejlesztési alapot, Szénkutatási alapot, Artézi kútfúrási alapot, Motor fecskendő beszerzési alapot, végül Járdaépítési alapot. Pásztó élni akar. Itt a Mátra alján, Hevasvármf'gye nyugati őrhelyén, ahová az öreg Ka- ranciről cseh szurony villog, nem akar összeomlott várrom, a múlt bús emléke lenni, hanem az újabb zivataros időkben reá váró feladatoknak az ősi hagyományokhoz méltó módon saját erejéből akar megfelelni. Letartóztatták a párisi »Humanité« szerkesztőjét. Paris, július 31. Ma letartóztatták Forestiert, a kommunisták központi pártjának bizottsági tagját, a Humanité szerkesztőjét. Mindenütt nagy előkészületeket tesznek a kommunista zavargások megakadályozására. Á vidékről újabb gyalogos és lovascsapatok érkeztek Párisba, a helyőrség megerősítésére. SZÍNHÁZ. Színházi műsor: Szerdán: Tatárjárás (operett). Csütörtökön : Nebántsvirág (operett). Pénteken: Bölcsődal. (Kardosa Géza felléptével.) Szombaton, vasárnap délután és este Tüzek az éjszakában. (Kardosé Géza felléptévelj.
