Eger - napilap, 1929/2

1929-07-30 / 121. szám

2 EGEK 1929. július 30. Értekezlet a felsőmagyarországi baromfikiállitás ügyében. építésre térve ő ic helyteleníti a részlege* megoldást. Frindt Jenő szóvá teszi az el­számolással kapcsolatban a vízvezetéki gépház ügyét. Egernek ez az épület a legdrágább háza, a Vargaféle terv miatt. Ezt a tervet a kőpvi •előtestület nem is látta, fan- tasetikum ez, amely nem valósul meg, mégis minden építkezésnél figyelembe veszik. Itt is bele­építették a nagy telek sarkába a gépházat s a térség többi ré- ■ze kihasználatlanul hever. Olt van egy út, amely nekiment a kőfalnak, meg is akadt és tíz éven belül nem jut tovább. Petró Kálmán dr. és Kálnoky Viktor dr. beszélnek még az út­építésről, az előbbi ellenzi, az utőbbikivánatosnak tartja a Deák út javítását. Heller József dr.: Ha a villa­mosítás megtörténik, ebből a városnak évi 160 ezer pengő jö­vedelme lesz, akkor majd meg­oldhatják az útproblémát. De most, megint hitelbe, ne fogjon hozzá a város. Trak Géza polgármester: Semmiféle takarnivaló nincs a városi építkezésekkel kapcso­latban. Nagyon örül, hogy most, egy utolsó alkalommal széles vita fejlődik a vízvezeték körül, leg­alább tisztázzák a vitás kérdé­seket. Ami pádig az útjavítás vitáját illeti, az egészen teoreti kus. ő nem ragaszkodik hozzá* hogy megadja a képviselőtestü­let a Kerámiával való tárgyalá­sokhoz a felhatalmazást. Kálnoky István előadó Dutkay Pál interpellációjára válaszol. Helyesli, hogy az újságban te­gyék közé az adatokat. A kér­désekre adott válaszában kije­lenti, hogy a víz csakugyan rongálja a ko­vácsolt vasat, ezért nem engedik meg a házi csatlakozásoknál a kovácsolt csövek használatát. A vizet an­nak idején több vegyésszel ele- meztették, így Vargha József technológiai professzorral is Minden vizsgálat eredménye az volt, hogy a víz iható. Csak ez­után fogott hozzá a város a víz­vezetéki csövek lefektetéséhez, Ami pedig az Erzsébet fürdővel való pereskedést illeti, az a válasza, hogy a vá­ros kötve volt a főgeologus szakvéleményéhez, aki a mos­tani helyen való fúrást jelölte meg eredménytvárhatóan s ki lettünk volna téve annak, hogy ha a vízjog által előírt 100 mé­teren túl vagy másutt fúrtunk volna, vagy egyáltalán nem, vagy még nagyobb költséggel nyer­tünk volna vizet. Az Erzsébet- fürdővel folytatott per különben is a városra előnyösen dőlt el, Eger, július 29. A Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület igazgató - választmá­nya a napokban tartott ülésén egy az ősz folyamán Egerben aendezendő baromfi-, galamb­ét házinyúlkiállítás megtartását : határozta el. Ebben az ügyben szombat délelőtt a vármegyehá­zán értekezlet volt vitéz Fluck Gusztáv gazdasági felügyelő, a Hevesvárm. Gazd. Egyesület ba­romfi szakosztálya elnökének el­nöklete alatt. Az értekezleten résztvettek Hausner Béla ét Bangó Ferenc, a Magyar B iromfi- tenyésztő és Értékesítő Szövet­kezet igazgatói, Pachmann Ist­ván osztálytanácsos, a földmive- lésügyi minisztérium képvisele­tében, Schalter Ervin őrnagy, a Galambtenyősztők Egyesületé­nek elnöke és Balogh litván a Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület titkára. Az értekezlet elhatározta, hogy a szakértői dijakat pedig csak előlegeztük. A vízvezetéki túlkiadásokra vonatkozólag megjegyzi, hogy ezekben az építési bizottság disponált, a közgyűlés felhatal­mazása folytán. Majd Frindt Janő felizőlalására reflektál. Tény, hogy a gépház telkét meg kellett fizetni, de ebben az ügyben sen­kit sem a Varga féle terv irányí­tott, hanem az az elv, hogy a gépház köré vádéit területet kell formálni. Rongálják a vízcsapokat. Ringelhann Bála a műszaki fel­világosításokat adja meg. — Matuszka kanonok úrnak az a nyilatkozata, hogy rossz volt a vízvezeték terve, nem állja meg a helyét. Minden építkezésnél előfordul, hogy munka közben változtatnak a terveken, mert a helyzet és a praktikusság azt kívánja. Láng Nándor; A vízcsapok is rosszak. Ringelhann: A vízcsapok elvan­nak rontva. A legnagyobb lelkiismeretlen­ség mutatkozik a közönség ré­széről a köz vagyonával szem­ben. Vaskapcsokkal nyitják ki a csapokat és boldog-boldogtalan hordja a vizet, közben pedig éj­szakára is nyitva hagyják. De ez még nem elég. Rozsdás ka­lapácsokat, ökölnyi köveket le­het a vízcsapokban találni, ame­lyek elzárják a víz folyását és így megtörténhetik tűz esetén, hogy a tűzoltók nem tudnak mi­hez kezdeni. Nagy baj, hogy a szabályren­delet, amelyben büntető rendel­kezések is vannak az ilyen ese­a tervezett kiállítást november hő 8., 9. és 10 napjain tartják meg, Heves, Borsod, Nógrád és Zemplén vármegyék baromfi, galamb és házinyúitenyősztőinek bevonásával. A kiállítás alkal­mával 3 szakelőadás van tervbe- véve, azonkívül az egri baromfi­tenyésztők telepeinek, a vincel­lériskola s egyéb egri nevezetes­ségek megtekintése. A kiállításon az előjelek szerint óriási anyag bemutatása ígér­kezik ■ már eddig is sokan aján­lottak fel értékes tiszteleldijakat. Ez alkalommal kerülnek kiosz­tásra a földművelésügyi minisz­ter akciójából kifolyóan 500 drb. fehér és kék, valamint csincúlla házinyűl. A kiállítás megrendezésében együttműködnek a Hevesvár- megyei Gazdasági Egyesülettel a Tiszajobbparti kamara s a Magyar Baromfi-tenyésztő és Értékesítő Szövetkezet. tekre, még nincs jóváhagyva. Érintkezésbe léptem a rendőr- pitány úrral, hogy addig is ta­láljon paragrafust, amelynek alapján büntetni lehet a kár­tevőket. Braun Károly : Dutkay Pál köz- beszőlávával kapciolaiban meg­említi, hogy a tisztviselőket csak akkor lehet magánjogilag fele­lősségre vonui, ha fegyelmileg tűnőinek találtattak. Trak Gáza polgármester: Kál­noky tanácsost ebben az esetben egyáltalán nem iehet felelősségre vonni, mert itt maga a közgyűlés fog­lalt állást a jogügyi bizottság véleménye alapján. Ezután a közgyűlés névszerint megszavazza a 82 ezer pengő túlkiadást. Vida Ferenc képviselő panasza kerül sorra. A vízvezeték bronz­kengyeleit, mivel nem váltak be, annakidején kicserélték vasken­gyelekre. Vida azt panaszolta, hogy a kicserélés nem kellő gon­dossággal történt, mert a ken­gyeleknél folyik a víz. Kálnoky litván tanácios elő­adja, hogy megvizsgálták a ken­gyeleket. A vizsgálatra külön meghívták Vidát, aki két helyet ki is jelölt. A jel­zett helyeket fel is ásták és az építési bizottság erről felvett és a minisztérium kiküldöttje ál­tal aláírt jegyzőkönyv szerint a kengyeleket teljesen megfele­lőnek találta. Az egyik helyen folyt ugyan a víz, de csak azért, mert ásás közben összetört a c«ő. A közgyűlés tudcmásul vette a jegyzőkönyv megállapítását és rátért a vízvezeték savtalanítá- sának ügyére, melyet lapunk legközelebbi számában fogunk ismertetni. Ugyancsak helyszűke miatt holnap fogjuk közölni a köz­gyűlés tárgysorozatán szerepelt többi ügyeket, köztük a Hat­vani II. negyedi rőm. kath, Ol­vasókör béreimét a kiürített Szvorényi utcai iskola épületé­nek átengedése iránt, amit a közgyűlés szenvedélyes viták után nagy szótöbbséggel telje­sített. Mit kell igazolni egy egyetemre vagy főiskolára készülő 18 éves leánynak? Eger, július 29. Nem érdektelen az alábbi eset, melyet lapunk egyik barátja me­sélt el szerkesztőségünkben. — Tíz esztendővel ezelőtt dr. Illetékes Hely kiadott egy ren­deletét, amelyen elfelejtették megszabni, hogy hány évig lesz érvényben, illetőleg, hogy évek múlva olyan egyének is kerül­nek majd rendelkezései alá, akik akkor, amikor a rendelet meg­született, csak — csecsemők vol­tak. Még nem tartunk ott, de máris közeledünk ehhez az idő­ponthoz és egyúttal ahhoz is, hogy a kellő időpontban vissza- nem vont rendelet nevetségbe fog fulladni. X. Y. egri urileány, aki az idén érettségizett, elhatározta, hogy tanulmányait tovább fogja folytatni. A fiatal hölgy, akinél még bátran be lehet vallani a zsen­ge 18 évet, megírta az egyik egyetem vezetőségéhez a szük­séges felvételi kérvényt, azután a hozzávaló mellékletekkel együtt elküldte. Néhány nappal ezelőtt komoly- hangú, pecsétes Írást kapott. A hivatalos hangú írást az egye­tem küldte neki és arra hívta fel, hogy egy, a kérvény mellől hiányzó, de mindenképpen szük­séges hivatalos bizonylatot azon­nal szerezzen be és küldje be pótlólag a kérvényéhez. Külön­ben a felvételi kérvény nem ke­rülhet tárgyalás alá. És most tessék jól idefigyelni: A »még szükséges hivatalos bizonylatinak arról kellett szól­nia, hogy az illető pályázó — tehát a tizennyolcéves hajadon — milyen magatartást tanúsí­tott a proletárdiktatúra alatt... Ez valóban fogas kérdés: 1919-ben, tehát pont tiz évvel ezelőtt mindössze 8 éves volt. Doktori címet az összes egyetemi fakultásokon nyerhet Európa egyik legnagyobb egyetemén dissertáció alapján. Rész­letes felvilágosítást ad a magyar- országi megbízott. Levelek «NEM KELL KIUTAZNI« jeligére Erdős József hirdetési irodájához, Buda­pest II., Vitéz ucca 2. küldendők.

Next

/
Thumbnails
Contents