Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-01-03 / 2. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1929. január 3. un k'wmw—a Január elsejétől fontos újítások léptek életbe a telefon-forgalomban Hossztí tartamú beszélgetéseket is kaphatnak a felek. Egyszerre két számot is lehet jegyeztetni. méuy: mert a helyzetet itt nem szabad csupán egypár nagyobb középület emelése, vagy néhány állami vagy városi építkezés után megítélni. Tény az, hogy az elmúlt esztendő ezekben is sokat adott Eger váróiénak, hi­tzen a múlt évben fejeződött be a Siketnéma-intézet, a Korona­szálló, a Pőnzügyigazgatőtág nagyszerű palotáinak építkezése, amelyek egyaránt dicsérik azo­kat, akiknek fáradozására meg­valósulhatott mindez, dicsérik a művészies terveket és Eger vál­lalkozóit és iparosait, akik ezek­nek a terveknek életet adtak. Ebben az évben készültek el Eger város elemi iskola építke­zései, számszerint 6 kisebb-na- gyobb épület, ugyancsak na­gyobb munka volt a régi Posta­épület átalakítása, stb. Ismétlem, mindezen munkála- tok már magukban is elegendők lennének ahhoz, hogy megelége­déssel töltsék el s felületes szem­lélőt : — hiszen olyan épületeket kaptunk, olyan rövid idő alatt, amilyenre Eger történetében csak a XVIII. század végén van példa. Mégis, nem szabad, hogy mindez elkápráztasson bennün­ket és ezek után következtes­sünk Eger lakosainak gazda­sági helyzetére, hiszen mindezen középítkezésektől eltekintve, a polgári középosztály építkezése jóformán teljesen szünetelt és a most kiosztott házhelyeken is a szegényebb társadalmi rétegek sokszor majdnem szükséglakásai bizony gyakran meglehetősen gyenge kivitelben készültek. Mindezen újabb településeken szorgalmasan folyik ugyan a munka, szinte új városrészek épülnek a kaszárnyák mögött, a zsidótemető mellett és Érsekkert alatt, — sajnos azonban néha túlságosan az építtetők egyéni ízlése szerint, — ami természe­tesen nem megy a jövendő vá­roskép nagy előnyére. Nagyon jő példa nekünk az elérhető ered­ményre a sok németországi ál­lami vagy nagy vállalati munkás­telep építkezés, ahol megmutat­ták, hogy egyöntetű terv és ve­zetés mellett mit lehet ezen ol­csó építkezések terén is produ­kálni. Ennek a kérdésnek a meg­oldása járulna főleg hozzá ah­hoz, hogy bár olcső egyszerű módon, de az architektúra és a városépítés szabályainak is ele­get téve, új telepeinket egy-egy minta városrésszé, egy-egy vi­rágzó teleppé tegyük. Ami pedig végül még a jövöt illeti, nem tudjuk, mit hoz az 1929.-es év nekünk egrieknek, de hiszem és minden reményünk megvan reá, hogy az a mégis örvendetes haladás, amelyben az elmúlt évben részünk volt, nem fog megállani ezután sem és vá­rosunk olyan épületekkel fog gyarapodni, amely a várost ős lakóit anyagilag és művészileg is csak gazdagítani fogja. Heve8y Sándor. A kereskedelemügyi miniszter rendeletet adott ki, mely szerint január l.-töl kezdve úgy a bel­földi távolsági, mint a nemzet­közi távíró forgalomban a kő­vetkező újítások léptek életbe: Ha a forgalmi viszonyok meg­engedik, a gyenge forgalmú órák­ban a meghatározott időben két hosszú tartalmú beszélgetés is váltható, melynek dija az erős forgalmú órákban folytatott be­szélgetések dijának fele. A hivő félnek jogában áll mindaddig, míg a beszélgetés megkezdésére fel nem csengetik, akár saját előfizetői állomásának számát, akár a hivott előfizetők számát a szóban levő két köz­Eger, január 2. Szerdán reggel futótűzként terjedt az egri hóstyákon a hír, hogy a farkasvölgyi pincék kö­zött meggyilkoltak egy embert. A kósza beszéd, mely rövidesen nagy szenzációvá dagadt, ha nem is fedi teljesen a valóságot, nem volt alaptalan,‘amennyiben ma hajnalban öt órakor a Far- kasvölgy-uica 34. számú ház előtt csakugyan holtan találták Bokros János egri káptalani vincellért, akinek tragikus körülmények között bekövetkező halála köny- nyen alapot szolgáltathatott a leg­fantasztikusabb híresztelésekre. Lapunk munkatársa, hiteles értesülései alapján, a követke­zőkben számol be a történtekről: — Az öreg Bokros János, akit városszerte rendes, jőkedélyű embernek ismertek, tegnap a délutáni litánia után eltávozott Pyrker űt 1. szám alatti lakásá­ról és lörök István egri föld­míves farkasvölgyi pincéjébe ment, ahol öt társával esti 8 óráig a legvidámabb hangulat­ban borozgatott. Túlsókat nem ivott, de amikor elment sa ven­déglátó a pinceajtóig kikisérte, látta a járásán, hogy dolgozik az alkohol benne. Hogy mi történt Bokros Jánossal azután, azt egyelőre teljes ho­mály fedi. Annyi bizonyos, hogy haza nem ment, mivel a felesége, aki­nek a vincellér megmondotta, hogy a farkasvölgyi pincékbe megy, ma már a kora hajnali órákban felkereste Török Istvá­ponti hálózaton belül megváltoz­tatni. A beszélgetés előkészíté­séig kívánhatja továbbá azt is, hogy a beszélgetést egy bizo­nyos meghatározott idő előtt ne létesítsék és a kikötött időpon­tot utólag is kitolhatja. A kérel­mek teljesítésért külön díj nem jár. Külön meghívással két sze­mélyt is lehet beszélgetésre kérni és az is meg van engedve, hogy a kijelölt személy megtalálására nemcsak egy, hanem két állomást nevezzenek meg. A hivatalos tőzsdéidé tartama alatt a tőzsdehivatalokből szóló beszélgetéseket a lehető leggyor­sabban kell lebonyolítani. nékat és az ura után érdeklő­dött, de sem ök, sem a környék­beliek nem tudtak felvilágosítást adni az aggódó asszonynak. 1 Körülbelül hajnali 5 óra lehe­tett, amikor Kelemen István földmives a Farkasvölgyút 34. számú ház előtt haladtában, a ház alá épített pincegádor mélyén, arccal a földön egy férfitestet látott. Ügy vélekedve, hogy va­lami ittas ember aludt el a pinceajtóban, habozás nélkül odasietett és költögetni kezdte a mozdulatla­nul fekvő férfit. Az csak nem mozdult. Erre hanyattfordította s amint az ar­cába tekintett, elrémülve látta, hogy az idős, 70 év körüli ember szemei hidegen, élettelenül me­rednek a semmiségbe s a hom­lokán, a jobb szeme fölött, egy hatalmas seb tátong. Kelemen István azonnal érte­sítette a környék lakóit, azután a rendőrségre futott, ahonnét a hullához bizottság szállt ki, mely eddig a hulla személyazonosságán kívül semmi pozitív adatot meg nem állapíthatott.Valőszinű, hogy Bokros János kissé ittas állapot­ban a pince fölött elhúzódó gyalogösvényen haladt, megcsúszott és fejjel a másfél méter mély köves pincegádorba zuhant. Nem lehetetlen azonban, hogy a vincellér bűntény áldozata lett. A rendőrség a haláleset rész­leteinek kiderítésére nyomozást indított, ma délelőtt kihallgatta a tanukat s az iratokat a városi tisztiorvos véleményével együtt Baleset vagy gyilkosság? Bokros János egri vincellért ma reggel holtan találták egy farkas­völgyi pincegádorban. — Talán a boncolás fogja megállapítani a szerencsétlen ember halálának okát. — A rendőrség teljes appa­rátussal nyomoz a titokzatos haláleset részleteinek kiderítésére. átküldte a kir. ügyészségre. A tragikus véget ért Bokros János vincellér holttestét kiszál­lították a Kisasszony-temető hul­laházába. Boncolására vonatko­zóan eddig még nem történt in­tézkedés. IS * * £ Hornyánszky Adorján vármegyei számvevő­ségi főnökhelyettes harmincéves szolgálati jubileuma. Eger, január 2. Az elmúlt szombaton megható házi ünnepe volt Heve* vár­megye számvevőségének. Hor- nyánszky Adorján a vármegyei számvevőség helyettes elnöke ezen a napon töltötte be szolgá­latának harmincadik évét. A vár­megyei számvevői kar ez alka­lomból testületileg tisztelgett a helyettes főnök előtt. Balassa Márton Hevesvármegye szám­vevőségének főnöke a testület nevében igen meleg szavakkal tolmácsolta a kartársak üdvöz­letét és átnyújtotta a testület tagjainak ajándékát: egy remek kivitelű aranyórát, amelynek fedőlapjára kedves emléksorokat vésetett a kartársi szeretet. Hor• nyánszky Adorján könnyekig megindult hangon köszönte meg a nem várt ünneplést és meg­lepetést. Este a »Vörösrák« vendéglő­ben a számvevőség társas va­csorát rendezett Hornyánszky Adorján harmincéves jubileuma alkalmából az ünnepelt tisztele­tére. A vacsorán megjelentek a vármegyei számvevői kar teljes számban a hölgyekkel együtt, valamint a vármegye tisztikará­nak és a községi jegyzői karnak számos képviselője. Az első köszöntőt Balassa Márton a vármegyei számvevő­ség főnöke mondotta. A régi vármegyei számvevőkről emlé­kezett meg beszéde elején, a régi megyei számvevőkről és alszámvevőkről, akik még urak voltak, akiket kebelébe és szí­vébe fogadott a vármegye s akikkel eltűntek közülünk azok a kiváló emberek, akik oly szo­ros összeköttetésben voltak a vármegye és a községek életé­vel. Még találunk egy-két kiváló embert közöttünk ebből a régi számvevőségből, akik a pénz- ügyigazgatőságoknál helyezked­tek el, de itt van közöttünk is a régi számvevőknek egy képvi­selője, a 30 éves szolgálati jubi­leumát ülő Hornyánszky Ador­ján. Őt, ez úri modorát, maga­tartását és fellépését állítja kö­vetendő példaképül a fiatal szám­vevők elé, hogy visszatérjen a vármegyei számvevőség régi te­kintélye. Balassa Márton beszédének további során szeretettel emlé-

Next

/
Thumbnails
Contents