Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-06-28 / 95. szám

renmr Ara 10 PILLÉI ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYEDÉVRE 7 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT, BALRA. — TE­LEFONSZÁM: 11. — :: HIRDETÉSEK :: MILIMÉTERES DÍJ­SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. XL. évfolyam, 95. szám # Péntek # Pger, 1929. június 28. Háromszáznál több koszorút helyeztek ma délelőtt Bem tábornok ravatalára. Budapest, június 27. (Az Eger tudósítójától.) Szer­dán délelőtt helyezték el Bem tábornok hamvait a Múzeum előcsarnokában felállított rava­talon. — Ma délelőtt 10 Órakor Horthy Miklős kormányzó ko­szorúját tette le a ravatalra Koós Miklős szárnysegéd, közvetlen utána a lengyel követség La- zarszky Ottmár vezetésével tett koszorút a koporsóra, következő felírással: »A két nemzet sza- badsághősének a lengyel követ­ség.« Ugyancsak délelőtt hozták el koszorúikat a felsőház éa a képviselőház. Az előbbit vitéz Csanády Frigyes, az utóbbit Czettler Jenő, továbbá Frigyes és Albrecht királyi hercegek, — -József főhercag, a vitézek nevé­ben Berényi Béla tábornok, a mi­niszterelnök, a Magyar Nemzeti Szövetség, Pro Hungária női világszövetség és számos más egyesület. Délelőtt fél tizenegy őrára már 300 koszorúcál többet helyeztek el a ravatal körűi, — úgyhogy virágerdőben nyugszik a hős tábornok koporsója. Ä kereskedelmi minisz~ terium beruházásai. A kereskedelemügyi miniszté­rium a végzett beruházásokról küiön jelentésben számol be. A jelentés ismerteti az út és híd­építés, a vasutak, a posta, az állatni vasgyárak fejlesztése és a villamosítás terén az említett években végzett beruházásokat. Kiemeli a jelentés, hogy az ál­lam pénzügyi egyensúlyának helyreállítása óta a kormány hatszáz millió pengőt fordított gazdasági célú állami beruhá­zásokra r ebből az összegből 333 millió pengő a kereske­delmi tárcára jutott. Szobrot emelnek Zichy Nándor grófnak. Budapest (MTI). A háború előtti politikai és katolikus élet buzgó harcosa és esztendőkön át kiváló vezére, Zichy Nándor gróf emlékére szobrot állítanak fel Budapesten. A társadalmi gyűjtéshez a főváros 10,000 pen­gővel járul hozzá. A szobrot Orbán Antal művész tervezi s még az év őszén valószínűleg fel is állítják a Szcitovszky téren. Az egri idegenforgalmi kongresszus programmja Budapesten elfogták a kassai emberevő cigányok egyikét. Eger, június 27. Megírtuk, hogy az Országos Idegenforgalmi Tanács vándor­gyűlését június 27-én, csütörtö­kön tartja meg Egerben. A ven­dégek részére, gazdag program- mot dolgoztak ki. Ma reggel in­dultak Budapestről s autókon Gyöngyösön keresztül érkeztek Egerbe. A Korona szállónál Trak Géza polgármester fogadta az előkelőségeket a város közön­sége nevében. Ma délután meg­tekintik a várbeli ásatásokat és a kazamatákat Pálosi Ervin dr. és Pataky Vidor dr. kalauzolása mellett. Délután 5 órakor a város­háza nagytermében értekezletre gyűlnek össze a vendégek és a meghívottak. Ez a gyűlés nyilvános. A pol­gármester « város idegenfor­Mi lesz az ic A felsőházban tárgyalták is­mételten az ország válságos gazdasági helyzetét. Teleszky János foglalkozott beszéde so­rán evvel a kérdéssel s megál­lapította, hogy a közterhek több, mint kétszeressel haladják meg a békebelit s az államháztartás helyzete nem áll arányban a magángazdaság helyzetével. A kibontakozás útja nem lehet más, — mondotta, — mint en­nek az aránytalanságnak a meg­szüntetése. Egy igen nagy ré- teg egyébből sem áll, mint pa­naszból, szidja a kormányt a gazdasági helyzet miatt, mellette mást sem tesz, mint támogatá­sért fut a kormányhoz. Tehát az államháztartás nem áll arányban a magángazdaság helyzetével. Ez magyarán annyit jelent, hogy míg az állam óriási invesztációkba öli az adóból és egyéb állami bevételekből be­folyó összegeket, a magángaz­daságok nyakig adósságban, elemi csapásoktól sújtva utőlső- kat rúgnak. Legégetőbb kérdés most az idei termés helyzete. A tavaszi vetésjelentések hamis volta abba ringatta a kormányköröket, hogy nincs mitől félni. Ugyanakkor galmi problémáiról tájékoztatja a kongresszuson résztvevőket. A kétnapos programmből ez az ülés lesz Egerre nézve a legfontosabb, mert a látottak után itt vetődnek fel a kérdések és lehetőségek, amelyek a város idegenforgalmát lesznek hivatva emelni. Az értekezlet után dr. Szmre- csányi Lajos egri érsek ad est­ebédet a vendégek tiszteletére. Pénteken, 28.-án megtekintik a város nevezetességeit, a nagy­templomot, a Lyceumot, várme­gyeházát Szmreesányi Miklós ny. min. taaácíos és Wälder Gyula műegyetemi tanár kalauzolása mellett. Ugyanekkor nézik meg a városi fürdőket és uszodákat is. Az eddigi programra szerint Egerből Mezőkövesdre mennek a vendégek. sí terméssel? már tízezer hold számra szán­tották ki az őszi vetéseket. Mi­korra észbe kaptak az intéző hatalmasságok, szétosztották a segély-vetőmagokat, — akkorra már késő is volt. Most újabb jelentéseket adnak ki, amelyek arról mesélnek, hogy a megma­radt őszi és tavaszi vetések szép terméssel biztatnak. Derűs op­timizmus, amely mögött gazda­jajok vannak. A hoiszű esőzések következ­tében megdőlnek a vetések, a szőllőkben moly és peronosz- pora pusztít, a virágzás is késik. A vetések egyébként is rosszűl állanak. A gazdák kétségbeesve várnak valami megoldásra, mert a felvett földkölcsönök nyomasztó terhén nem igen könnyítőnek az eddigi árak. Legalább a mos­tani áralakűlás erre mutat. Tehát a vetésjelentésekből ítélve, a kormány azt hiszi, hogy a téli nagy fagyok nehéz ráz- kódíetását, ha nem is egészen, de kiheverték a gazdák. Minden rendben van. És fölöttébb cso­dálkoznak az illetékesek, ha a tájékozatlan kormányt segítsé­gekért zaklatják és némelyek elkeseredésükben nem nyilatkoz­nak róla legnagyobb dicsérettel. Budapest, junius 27. (Az Eger tudósítójától.) Az óbudai Lajos uccában tegnap a rendőrség elfogta Komár Lajost, aki a kassai emberevő cigányok bandájából való s annak idején az üldözés elől Magyarországra szökött. Lakásán ezüst evőesz­közöket és ékszereket is találtak. A rendőrség valószínűnek tartja, hogy a közelmúltban Tiszadobon és környékén elkövetett betöré­seknek, amelyek során több la­katlan villát és kastélyt kifosz­tottak, Komár volt a tettese. Nyelvismereti statisztika. A Központi Statisztikai Hiva­talnak a legutóbbi népszámlálás végérvényességáről szóló most megjelen: érdekes kötete nyelv- ismereti statisztikát közöl. Esze­rint 1920-ban annak ellenére, hogy olasz anyanyelvű 1585 és orosz anyanyelvű is csak 4007 íratott össze, a mai omzágierü- létén az olasz nyelvet beszélők száma 22,389-re és az oroszul tudóké pedig 32,420-ra emelke­dett; egymagában a magyar anyanyelvű népességben is 18,104 tud olaszul és 24,475 oroszul. E két nyelv feltűnő elterjedetisé- gének speciális oka az, hogy a hosszas hadifogság sokak szá­mára lehetővé, sőt szükségessé tette az illető nyelveknek elsajá­títását. A mai Magyarország anya­nyelviig homogőnnak mondató: a lakosság 89.6 %-a magyar anyanyelvű, még a nem magyar- ajkú lakosságból is 69.1 % be­szél magyarul. A többi nemzeti­ség közül nagyobb, félmilliót valamivel meghaladó tömeget csak a németség alkot, de a ma­gyarsággal túlnyomóig kever- ten él: arányszáma 6.9százalék, mig a német nyelvet tudók ará­nya 17.5 %-ra emelkedik. Azok közül a nyelvek közül, amelyek Magyarországon túlnyomóig ta­nulás utján terjednek el, első helyen áll a francia, melyet a nyelvismereti statisztika szerint 71.365-en beszélnek, angolul már jóval kevesebben, 39,063-an tud­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents