Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-06-16 / 85. szám
2 £ G E B 1929. június 16 Az egri jogakadémiai ifjúság egyötöd része menzán étkezik A jogakadémiai menza továbbfejlesztése elkerülhetetlen. — Az utolsó négy év alatt nélkülözhetetlen és a legjelentékenyebb főiskolai intézmény lett. Eger, június 15. Ha már a boldognak nevezett békeidőknek legáldásosabb intézményei voltak az egyetemi és főiskolát menzák, mennyivel inkább rászorultak minden dicsérő jelzőre manapság, amikor ezrek és ezrek főiskolai oktatásának szinte előfeltétele az olcsó és jó Mensa Academica. Az egri érseki jogakadémiá- mak a háború előtti években igen virágzó menzája volt. Saját házában, több mint 20.000 aranykorona tőkevagyonnal s a társadalom állandó támogatásával gyönyörűen teljesítette nemes hivatását. De a világháború iszonyú őrülete elsodort mindent: az ifjúság a frontokon szóródott szét, a házat eladták, a pénzt hadikölcsönbe fektették be s mire ismét lett volna ifjúság, mely tanulni akart, az az ifjúság elvesztette főiskolai életének egyik leghatalmasabb támaszát: az egri mensa academicát. 1925.-ben aztán a főiskola tanári karának atyai gondoskodása, párosulva a vidéki papság áldozatkészségével s különösen az egri ferences atyák soha meg nem hálálható támogatásával ismét életre kelt. A ferences rendház egyik kedves földszinti szobáját rendezték be kizárólag a főiskolai menza részére s a rendház konyhája látta el az asztalt ízletes és egészséges ételekkel. A ferences környezet derűje sugárzott szét szőta négy éven keresztül a fiúk ellátásában és kiszolgálásában. A jogászmenza ez alatt az idő alatt nélkülözhetetlen és jelentékeny főiskolai intézményé fejlődött s a jogakadémia hallgatói számának emelkedésében, a szorgalmas és tehetséges, de szs- génysorsú hallgatók kiválasztásában egyre fokozódó jelentősége van. Ma, amikor egy ifjút jó jogásszá csak tanárainak tényleges hallgatásával lehet kiképezni, egy jó és fejlődőképes menza fenntartása óriási fontossággal bir. Sajnos, a jogakadémiai menza továbbfejlesztése elé meglehetősen nagy akadályok gördülnek, melyeknek legyőzése csak a társadalom nagy összefogásával s megértőbb támogatásával lehetséges. Csodálatos, hogy az egri s a hevesmegyei társadalom melynek pedig örök büszkesége lehet az ország egyetlen katolikus főiskolája s amely a példátadó áldozatkészség tekintetében sokat tanulhat az iskolafenntartó egri érsek és főkáptalan nagy anyagi erőkifejtésétől, a menzájára mondhatni semmit sem áldoz. Az egyházmegyei esperesi kerületek őszi és tavaszi gyűlésein történő felajánlásokon kivül Heves vármegye 1200 pengős és Eger város 232 pengős évi segélyén kivül egyetlenegy (magát megnevezni nem akaró) civil űr akadt, aki egy ifjúnak teljes évi menzaköltségét élete végéig magára vállalta. Rajta kivül egyetlenegy fillér be nem érkezik magánosoktól és intézményektől, úgyhogy a jogakadémiai mebzabizottságnak évről-évre gyötrőbb gondokat okoz az egyre fokoződőbb igények kielégítése, Pedig úgy véljük, hogy ha a luxuriósus divathóbortokra, felesleges szórakozásokra, sűrűn tartott ünnepélyekre;, mulatságokra a társadalomnak van elkölteni való pénze, bizonyosan jutna a feleslegesen elköltött hatalmas összegekből arra is, hogy a jövő Magyarország értelmiségi vezérkarának, a főiskolai ifjúságnak a kiképzését, tanulmányainak elvégzését lehetővé tegyék. Egyre jönnek a menzabizottsághoz megkeresésed, megtört hangú érdeklődések, hogy lehetséges lesz e szeptemberben helyet kapci a menzán és lehetőleg kedvezményeset ? Mert a most érettségiző ifjúnak a küzdés országút] a nyílik meg és amikor pályát, vele egyetemet választ, döntésére elhatározó befolyással van az, hogy van-e internátusa és menzája annak a főiskolának. Ha már internátusa nincsen az egri érseki jogakadémiának, az ősi intézmény érdekében mindenképpen az látszik kívánatosnak, ha menzáját tudná a virág zás oly fokára emelni, mely a fejlődés uj lendületére kapott főiskola iránt támasztott kívánalmakat kielégíti. Puszta tévedésből félholtm vertek egy embert a Borszövetkezet mögött Kilencedikén este 9—10 őrá között a vasutállomásrál ballagott hBzafelé Marsi József 36 éves egri, Mecset-utca 8. szám alatt lakó napszámos. A Borszövetkezet mögött a vasúti kocsik közölt halsdt, mikor valaki utána szólt, megfordulva öt katonát és egy civilt látott, akik közül egyiket sem ismerte. A napszámos előadása szerint a katonák közöl valamelyike megszólította, hogy ő volt s az az ember, aki de- tektívnek adva ki magát, egyik barátját felállította a lócáról? Marsi kijelentette ugyan, hogy ö nem volt, de a támadók körülfogták, kettő megragadta a karját, egy pedig elébe állva pofozni kezdte. Marii hangosan tiltakozni akart az inzultus ellen, de a katonák leoldották oldalfegyvejüket és azzal verték főbe. Az ütésektől, amelyek súlyos sebeket okoztak a koponyáján, Marsi összerogyott és elvesztette eszméletét. Mikor magához tért, a támadóknak már nyoma sem volt. Vérző fejjel bement az Irgalma- sok kórházába, ahol súlyos sebeivel ápolás alá vették. Felvágta az ereit egy szakácsnő, mert ijesztgették Eger, június 15. Herceg Mária 38, éves szakácsnő, aki Kozma Emil Györ- gyényi ucca 7. szám alatt lakó műszaki vállalkozónál van alkalmazásban, tegnap este 10 őrá felé mindkét karján felvágta az ereit. Telefonon értesítették a mentőket, akik első segélyben részeiítve, beszállították az Ir- galmasok kórházába. Az öngyilkossági kísérlet előzményeiről Kozma Emil azt mondja, hogy Herceg Mária már hetek óta zavartan viselkedett s több Ízben hangoztatta, hogy meg kell halnia. Az volt a véleménye, hogy a leány üldözési mániában szenved. Tegnap este 10 óra körül bejött a szobába Heroeg Mária s azt mondta, hogy neki most már meg keli halnia, azután elvágódon a padlón. Kozma mentőket hívott, akik bekötözték a vérző leányt. A két kezén, a csukló főlőtt vágta át konyhakéssel az ütőeret. Herceg Mária azt állítja, hogy a házmester szokta ijesztgetni és mert ő nagyon félénk természetű, a hetek őta tartó hajszát nem bírta tovább. A házmester, — mondja a leány, — hol a padláson, hol az ablakon, máskor meg a pincéből, vagy az ajtón zörögve ijesztgette. A beteg állapota nem életveszélyes. Mindenütt kapható! Termeli Orsz. Magy. Tejszövetkezeti Központ BUDAPEST, I., Horthy Miklós út 119—121. védjegy: felel a Vorco cipő legelsörangú minőségéért. Jtz Ön érdeke, hogy ügyijén a védjegyre! Az oláh földosztás sajátságai. Az oláh földreform igazolása élénken illusztrálj a azt a szellemet, amely a reform megvalósítását szülte. Bethlen István gr. vajdaalmási birtokát teljesen kisajátították, míg Dán Xavér miniszter birtokát közvetlen szomszédságában érintetlenül hagyták. A miniszterelnök birtokából a vajdaalmási magyaroknak csupán 175 holdat adtak, a mezőgazdasági kamarának pedig 150 holdat, míg Gyéres község oláh parasztjainak osztották szét a földbirtok többi részét. A magyaroknak még legelő sem jutott. Bethlen István gróf birtokából a 3000 lelket számláló református egyháznak csak 9 hold jutott, ellenben a görögkatholi- kus oláh egyháznak, amelynek csak 240 híve van 31 hold. A Cserkészszövetség Hevesmegyei Intézőbizottsága f. hó 18.-án, kedden délután 5 órakor ülést tart a vármegyeháza kistermében. Ügyrend: vezetőtiszti beszámoló, táborozási segély, cserkészpark ügye, indítványok.
