Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-01-17 / 14. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1929, január 17. Az elkobzott Károlyi-vagyon sorsa Ä nemzeti közművelődés szolgálatába állítják Károlyi Mihály egykori óriási birtokait. — Äz állam megvette a családnak ítélt vagyonrészt is. magyar nótából, hogy Seprik a pápai utcát. Az egrit bizony ritkán seprik. És akkor sem jól seprik. Barokk városunknak ma kellemetlen patinája — a por. * Az egri utcák a háború előtt országszerte fairegek voltak jő' lágukról ős tisztaságukról. Ma fordítva. Csak úgy nagyon halkan jegyezzük meg, hogy nem lehetne-e valamiképen legalább a Deák Ferenc- és a Széchenyi- utcát csak ideiglenesen rendbehozni úgy, hogy a Korona meg- nyitáia idején veszély ég bősz •zúság nélkül járhatók legyenek ? * A villany korunknak egyik legfőbb eleme. Ha volt kőkorszak, bronzkorszak, vaskorszak, akkor a mi korunk a villamosság korszaka. Egerben igen kevés, igen gyenge és igen drága a villamosság. De folyik a munka és komoly fejek gondolkoznak azon, hogy minél előbb Eger, Gyöngyös és egéuz Hevesmegye jő és olcsó villamos energiához jusson. Gyöngyös város részéről örvendetesen nagy az érdeklődés e kérdés iránt. Egert ez a kérdés is hidegen hagyja. Mint egykor a vasúti fővonal kérdése. Pedig a villamosítás nagyobb jelentőségű a város jövőjére, mint annak idején a vasúti fővonal volt. Darázs. mm immmmmimmmammmmmmm Ország-Világ. — Bethlen István gróf kijelen- téee szerint a kormány egyelőre nem foglalkozik a revízió gondolatával, mert smig megfelelő nemzetközi helyzet nem alakul ki, csak blamázi érhetné az országot. — A Földhitelintézet igazgatósága évi tízezer pengős járandóságot szavazott meg Pesthy Pál volt igazságügyminiszternek, aki tárcájáról lemondva átvette a hitelintézet elnöki tisztét. — Küszöbön áll a békekötés a Szentszék és az olasz kormány között. Kétszázhatvan négyzet- kilométer területen felállítják a tízezer lakosú szuverén egyházi államot. — Forgács Anna halálát Min- nich Karoly dr. törvényszéki orvosszakértő szerint veronai- bódulatban történt zsinegeiéi okozta. — A bukarest—temesvári gyorsvonat postakocsija kedden nyílt pályán teugaíylűz folytán kigyulladt. Segélyvonalot indítottak eléje, amely azonban hibás váltóállítás következtében belefutott a veszteglő gyorsvonatba. Öt vasutas életét vesztette a katasztrófánál, többen megsebesültek. — A Ruténfőid őslakossága követeli az autonómiát és tiltakozik a cseh rendszer ellen. Budapestről jelentik: A képviselőház közoktatási és igazságügyi bizottsága ülést tarlóit. — Az együttes bizottság a Nemzeti Közművelődési Alapítványról szóló törvényjavaslatot tárgyalta, amely tudvalévőén az eikob zott Károlyi-vagyonnak az állam javára eső részéről gondoskodik, még pedig olyanképpen, hogy jövedelmét közművelődési célokra fordítsák. A különösen érdekes és jelentős javaslatot az alábbiakban ismertetjük : A mindössze öt paragrafusból álló törvényjavaslat kimondja, hogy Károlyi Mihály grófnak vagyona, amely a Kúria ítélete folytán az államra szállót», valamint a néhai Károlyi György gróf által alapított hitbizományi vagyonnak az a része, amely bírói ítéletek folytán szintén az államra szállott át, — valamint ennek a vagyonnak zárlati kezelésből eredő jövedelme Nemzeti Közművelődési Alapítvány néven alapítványul rendeltetik. A jövőben az alapítvány számára teendő minden adomány és hagyomány az alapítvány törzsvagyonát szaporítja. — Az alapítványi vagyonhoz tartozó ingatlanok tulajdonjoga a Nem- zeti Közművelődési Alapítványt illeti ős az alapítvány javára kell azokat bejegyezni. Az alapítvány célja a nemzeti közművelődé« előmozdítása a ennek megfelelően az alapítvány egész jövedelmét nemzeti közművelődési célokra kell fordítani. E célok közelebbi megjelölése külön bizottság feladata, mely bizottságnak tagjai a Magyar Tudományos Akadémia igazgatóságának javaslata alapján, a kultuszminiszterrel egyetértőén, a miniszterelnök nevezi ki. Az alapítvány főfulügyeleti hatósága a kultuszminiszter, aki a jogkörét a miniszterelnökkel egyetértsen gyakorolja. Az alapítvány ezervei: az alapítványi főgondnok, aki az alapítvány intéző szerve és az alapítványi tanács. A negyedik paragrafus a vegyes rendelkezéseket tartalmazza, az ötödik és utolBő paragrafus pedig a törvény végrehajtásával a miniszterelnököt és a kultuszminisztert bízza meg. A Károlyi-vágyon 60 százaléka az alapítványé. A törvényjavaslat általános megokoiása kifejti, .hogy az osztó igazság követeli meg, hogy éppen Károlyi Mihály vagyona vétessék igénybe oly egyetemes magyar nemzeti kul- turcélok szolgálatára, amelyeket költségvetésileg támogatni nem lehet. Az 1921. évi XLIII. törvénycikk módot nyújt arra, hogy az állam a hitbizományi haszonélvezet helyett a hitbizományva- gyon állaga megfelelő részének az átadása iránt támasszon igényt. Az állam élt is ezzel a jogával és a budapesti kir. törvényszék e tárgyban hozott ítélete szerint a hitbizomány vagyonát úgy osztja meg, hogy az államnak jut a vagyon hatvan százaléka, a hitbizománynek megmarad a Megírtuk annakidején, hogy az állam az ország más részeire vonatkozó nagyarányú útépítési programmjának megvalósítása érdekében elhalasztotta a lillafüredi út bükki szakaszának befejezését. Azok a városok, melyeket az út közelebbről érdekel, melyek gazdasági életük fokozottabb tempóját ős feljavulását az idegenforgalom nagyobb arányától várják, ezáltal a jóvö messzeségébe láttak eltűnni mindent, ami létükben fejlődést jelenthetett volna. így járt Eger fürdővárosi mivoltával, sőt mondhatni: a Kovagyonnak negyven százaléka. A kormány a várományos családtagokkal egyezséget létesített. A család a hitbizományi vagyonból neki jutó negyven százaléknyi részt tiz és félmillió pengő ellenében az államnak engedi át. így került az egész vagyon- komplexam az állam rendelkezésére, amelyből megtart annyit, a mennyi az államkincstár által kifizetendő tiz és fél millió pengőnek megfelel, a többi vagyont pedig a törvényjavaslatban tárgyalt kulturális alapítvány megteremtésére fordítja. róna szálló jövedelmezősége is veszélybe került. Az érdekelt törvényhatóságok és városok már intézkedtek ebben a kérdésben és feliratilag fordultak az illetékesekhez. Most értesülünk, hogy Eger város képviselőtestülete i* a vármegye törvényhatóságával együtt a közeljövőben szintén feliratilag kéri Hermann Miksa kereskedelemügyi minisztert éa Mayer János földművelésügyi niniizterf, ezenkívül küidöttségileg is oda fog hatni, hogy az eger—lillafüredi autóút kiépítése micél hamarabb megtörténjék. Világrészeket fenyeget a „halálkőd“. Megdöbbentő adatok a mérges gázok legújabb fejlődéséről. Frankfurt, január 16. Frankfurt am Mainban a közeli napokban ül össze a béke és szabadság megvédésére alakult női liga. A konferencia tárgysorozatán, mint általános érdeklődést keltő pont szerepel a gázháború kérdése. *"Az előadói jelentés pontosan beszámol a pusztító tudomány mai állásáról és megdöbbentő adatokat tár fel. A mérges gázokat általában csoportúkba osztják, így megkülönböztetnek könnyeztető gázt, tüdőronesoló gázt, cyáncsoportot és a robbanó gázak csoportját. A könnyeztető gáz a szemet támadja meg és ha megfelelő sűrűségben kerül az emberi szervezetbe, a nyálkahárlyát és a légzőszerveket u szétronccolja. Nagyobb tömegben ez a gázfajta rövid idő alatt emberek nagy tömegét teszi örökre rokkanttá. Ennek a csoportnak legerőteljesebb fajtái olyan hatásúak, hogyha három tízezred milligram gáz kerül egy köbméter levegőbe, maszk nélkül nem lehet hatásuknak ellentállni. Ez a rokkanttá tevő gázfajta i azonban ártatlan gyerekjáték a tüdőronesoló gázakhoz képest, melyek között klórvegyületek, phosgen és az úgynevezett zöldkeresztes gáz szerepel. Egészen kis, alig észrevehető mennyiségben már halált okoznak ezek a gázok, amelyek fulUdási tüneteket hoz- ■ nak létre. Közvetlenül a halál I előtt az az ember, aki ilyen gázmérgezést szenved, szörnyű görcsöket kap és a legpokolibb kínok között leheli ki lelkét. A cyaDgáz azonnali halált okoz, a sárgakereaztes gáz pedig már ezer méter távolságból is halálosan hat a szervezetre. Ilyen távolságból már akkor is, ha a gáz és a levegő keverési aránya 1:14,000.000, súlyosan Eger város is erőteljes akciót indít az eger-lillafüredi út sürgős kiépitése érdekében
