Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-06-12 / 81. szám
2 EGER 1929. június 12 Az oláh demarsról szóló hirek alaptalanok. Bukarest, (MTI.) Azok a híradások, hogy a kisántánt de- marsot akar intézni a magyar kormányhoz, ciak hangulatkeltést céloznak. Az optánsperrel kapcsolatosan akarják felizgatni oláh és cseh részről a közvéleményt. A magyar kormány különben olyan engedékenyen viselkedett a tárgyalások* folyamán és annyira a legvégső határig ment, hogy tovább már akkor sem lehet, ha a demarsról szőlő hirek valódiak volnának. Mindenütt kapható! Orsz. m Termeli Magjr. Tejszövetkezeti Központ BUDAPEST, I., Horthy Miklós út 119—121. Tanítógyűlés Pásztón. A felsőpatai esperesi kerület *. kath. tanítóköre junius hő 6-án tartotta közgyűlését Pásztón. — Az egyházmegyei főtanfelügyelői hivatalt Szentgyörgyi József segédtanfelügyelő képviselte. Megjelent a gyűlésen Bárdos Ádám királyi tanfelügyeld, Kalussa Kálmán főjegyző, továbbá vitéz Ágasváry Lajos és Zeke Gábor az áll. polgári iskola ill. az állami elemi iskola képviseletében. A gyűlést Harkabusz László tanügyi esperes, pásztói plébános nyitotta meg, megemlékezve Szent Benedek regulájának jubileumáról és a közelgő Szent Imre centennáriumről. A gyűlés tárgysorozatán elsőnek Hammel Árpád szabadoktatási titkár tartott előadást az iskolán kívüli oktatásról. A szám- tantanitás köréből érdekeB fogásokat mutatott be Oláh József horti tanító. — Pálmay Pálma szurdokpüspökii tanítónő a szívgárdák szervezéséről tartott sza- badelőadást oly nagy hatással, hogy a gyűlés egyhangúlag neki ítélte Pigay István tari esperes- plébános 20 pengős jutalmát. — Telek István ecsédi kántortanítő nagy történeti tudással fejtegette a kath. nép-ének keletkezését. A programmot László József horti igazgató tanító székely szívből fakadt irredenta szavalata színesítette. A gyűlést 80 terítékes ebéd követte, amelyen Szentgyörgyi József a pápára, Harkabusz László az érsekfőpásztorra, Szőke Benedek világi elnök az egyházi elöljárókra mondott felköszöntőt. Párisi és nizzai tartózkodással julius 2-án társasutazás indul Lonrdesba és tiziöbe Részvételi díj 580 P mindennel. Étkezés nélkül 400 P. Társasutazás rendezősége Budapest, IV. Váci ucca 40. A Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület jubiláns közgyűlése Tiszafüreden Tiszafüred, junius. (Az «Eger» kiküldött tudósítójától) Szombaton, június 9. én tartotta meg a Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület szokásos tavaszi közgyűlését, amelyen fennállásának hetvenedik évfordulóját is ünnepelte. A gyűlést, szokásához híven, nem az egyesület székhelyén, hanem az idén Tiszafüred meghívására ott tartotta s lődijjazással egybekötve két napot átfogó programmal bonyolította le. A községháza impozáns tanácskozótermében tartották meg délelőtt 10 órakor Borhy György elnökletével az igazgató-választmányi gyűlést, nagy érdeklődés mellett. Itt határozták el, hogy állást foglal az egyesület a fagykársujtotta vidékek adójának elengedése mellett s felirattal fordűltak a pénz- és földművelésügyi minisztériumokhoz a hizlalási kölcsön meghosszabbításáért. Kiár Jenő azt vitatja, hogy a kamatmentes rövidlejáratű kölcsönök helyett 5—6% os kölcsönöket kell kérni legalább 8 esztendőre, mert a befektetett pénz hamarabb úgysem gyümölcsözik s a kölcsönnel így még nagyobb bajba döntik a gazdákat. Gosztony Andor az állam és mezőgazdaság egymásra utaltságáról szól s azt fejtegeti, hogy ha a mezőgazdaság talpraállította az országot, vagy legalább is nagy része volt ebben a talpra- állításban, akkor az államnak sem szabad elfeledkeznie a mezőgazdaságról mostani nehéz helyzetében. Adjon vissza most kölcsönképpen az állam abból, amit a mezőgazdaság adott neki. Schleiminger László dr. úgy látja azokból az optimisztikus jelentétekből, amelyek elhangzanak a képviselőházban a földmi- velésügyi miniszter részéről, hogy a gazdasági tudósítások hamisak és sokkal kisebbnek tüntetik fel a fagykárokat, mint amilyenek valójában. Lipcsey Péter dr.: Javasolja, hogy forduljanak sürgönyileg neosak a földmivelési, hanem a pénzügyminiszterhez is a hizlalási kölcsönök meghosszabbításáért, mert nem volna sem méltányos, sem tanácsos, hogy most visszakérjék azokat az összegeket. Ezután határoz a választmány a Mezőhegyesre tervezett három napos tanulmányút tárgyában, amelyet résztvevők hiánya miatt nem lehet megtartani, továbbá Győrffy Kálmán előadó ismerteti a székházépítés pályázatának eredményét s a választmány elhatározza, hogy az eredménytelenség miatt új, országos pá lyázatot ír ki. A legközelebbi közgyűlés időpontjának meghatározása után Borhy György elnök bezárja a választmányi ülést. A közgyűlés. Rövid szünet után az ünnepi közgyűlést nyitja meg el elnök. Üdvözli a földmivelési miniszter képviseletében jelenlevő Meiszner Ernő gazdasági főtanácsost, Hed- ry Lőrinc dr. főispánt, Okolicsá- nyi Imre alispánt, mint a vármegye reprezentánsait, a társegye- aületek kiküldötteit s azután áttérnek a napirendre. Győrffy Kálmán indítványozza, hogy üdvözlő táviratot intézzen a közgyűlés Mayer János föld- mívelésügyi miniszterhez és biztosítsa arról, hogy az ellene meg- indúlt támadásokat az Egyesület visszautasítja és legteljesebb bizalommal viseltetik a miniszter munkája iránt. Meiszner Ernő a földművelésügyi miniszter üdvözletét tolmácsolja, aki másirányű elfoglaltsága miatt nem vehetett részt az ünnepségen. Páka József a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara nevében üdvözölte az Egyesületet jubileuma alkalmából és biztosította a testvéregyesülat együttműködéséről. Kun András és Vancsó Gyula tolmácsolták még egy-egy Egyesület jókívánságait. Győrffy Kálmán indítványára Balogh Istvánt, aki eddig helyettesi minőségben látta el a titkári teendőket, szerződésileg véglegesítették. Balogh megköszönve a bizalmat, tudomásűl veszi a véglegesítést. Ezután az elnök három óráig felfüggesztette az ülést és a gyűlésen résztvevők a Bika szállóban 300 terítékes banketten vettek részt. A tiszafüredi kisgazdatársadalom egyik ismert tagja, Soltész György is itt látta vendégül a vidékről érkezett gazdákat, s ugyancsak ő gondoskodott lovaik ellátásáról. A társaság legjobb hangulatban maradt együtt három óráig, azután átvonűlt a Gazdakör helyiségébe, ahol folytatódott a közgyűlés. Az elnöki megnyitó után három mélyenszántő és érdekes előadást hallgatott végig a termet zsúfolásig megtöltő közönség. Győrffy Kálmán a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület elmúlt évi programmját ismertette és a jövő célkitűzéseiről beszélt. A nagy munkából kiemelte azokat a momentumokat, amelyek nagy viszonylatokban is jelentős állomását képezik egy tiszta törekvésnek. Nem a bürokratikus hivatal jellegével, hanem az élő szervezet bekapcsolódó ritmusával érzi ez az Egyesület a való élet minden érverését és alkalmazkodik a viszonyok megkívánta változásokhoz. Schleiminger László dr. a tiszafüredi járás gazdasági helyzetét ismertette és hosszú munkával összegyűjtött gazdaság-földrajzi, statisztikai adataival reális képet nyújtott arról a nehéz helyzetről, amellyel meg kell küzdenie ennek a vidéknek. Az utak rossz elhelyeződése, a mostoha időjárási viszonyok, a csapadék csekély volta, mind hozzájárúltak ahhoz, hogy leginkább ezen a vidéken váljék érezhetővé a fagyok által okozott kár. Végh József dr. A magyar mezőgazdasági politika elferdült irányáról és a vízszabályozó társulatok lehetetlen munkájáról tartott mindvégig érdekes előadást. Általános vonatkozásokban vázolta az állam és a közgazdaság szoros kapcsolatát és egymástól való függőségét, majd áttért azokra a bajokra, amelyek megfojtják az egészséges gazdasági életet. A földkataszterek becsületes felülvizsgálását tartja szükségesnek, mert sehol a világon nem látunk olyan egyoldalú elbírálást, mint nálunk. Példaképen felemlíti azt az esetet, hogy a poroszlói határban egy hold negyedosztályű földért háromszor annyit fizetnek, mint a füredi határ első osztályú földjéért. Ennek oka pedig az, hogy nem vesznek figyelembe sem csapadékmenyiséget, sem olyan momentumokat, amelyek nagyban befolyásolják a földek értékelését. Az árvízszabályoző társulatok munkájáról csak annyit, hogy 24 ezer hold föld árát fizették ki egy 6 ezer holdnyi terület ármentesítéseért, holott a Tiszának ezen a partján égető szükség volna minden csöpp vízre, amely elősegíti a páraképződést. Mikor szővátették ezt a dolgot, azt felelték, ők arra alakultak, hogy lecsapolják a vizet, nem arra, hogy otthagyják. Ez már egyenesen őrjöngése a feladatnak. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Széky Péter a gyümölcstermesztés előnyeiről beszélt és felhívta a gazdatársadalom figyelmét a földmivelős- ügyi minisztérium kiadványaira, amelyek evvel a tárggyal foglalkoznak. A közgyűlés Borhy György elnök zárószavaival ért véget. Este a holttiszán lampionos cső- nakázás és halászleves vaosora fejezte be a szombati programmot.
