Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-01-15 / 12. szám
EGRI NÉPÚJSÁG mmmmunmammm ohm mmommmmmmmmammmBmmmmmmmaamKm -ac-Aa s mmmu 1929. január 15. Az „Ágnes“ nagysikerű bemutatója Miskolcon Nagy szeretettel fogadták az egrieket, lelkesen ünnepelték Ringelhann Belánét és a színdarab szereplőit. Földrengés. Budapest, január 14. A budapesti iföldrengéstani obszervatórium készüléke vasárnap 1 őrá 15 perckor 8200 kilométer távolságból földrengést jelzett. A rengés fészke valószínűleg Japánban van. ■Kíff3CS»fK5: BSŰSÉS ‘KCSiSMSÄEaCSD A tüdővész aratása Szombathelyen. Szombathely, január 14. Az orvosi statisztika kimutatása szerint Szombathelyen az elmúlt évben minden hatodik ember tüdővészben halt meg. Az egyik leányiskolában az orvosi vizsgálat megállapította, hogy minden második leány tüdőcsúcshurutban szenved. Az Emericana gyöngyösi conventjónek műsoros farsangi estje. Eger, január 12. Az Emericana gyöngyösi con- ventje szombaton este 9 órai kezdettel tartotta műsoros farsangi estélyét, melyen Budapestről, Miskolcról és Egerből is igen sok vendég vett részt. A Hungária szálló nagyterme ízlésesen feldíszítve várta a közönséget, amely igen nagy számmal képviselte a gyöngyösi konvent társadalmi és kulturális életét és érdeklődését. A műsort a convent dalárdája nyitotta meg a Magyar Hiszekegy eléneklésővel, majd D -imény Szerenádját adta elő szép betanulásban. Apor Elemér az Agria leventéje néhány versét olvasta föl. Rácné Laurisin Irén nagyasszony néhány dalt énekelt. A művésznőben nemcsak hangja kiváló érték, hanem előadásának tökéletessége is és az a már szinte érzékelhetetlen finomság, amivel a dalok értékét sokszorosan fölfokozza. Búzásné Pápai Klára nagyasszony három verset adott elő abszolút művészettel. Verheeren Szól o. verse az ő előadásában olyan átható és magával sodró erőt kap, amely soha nem felejthető élménnyé teszi szavalását. Felvinci Takách Aliceről talán csak annyit, hogy amerikai turnéra készül. A legtehetségesebb fiatal magyar be- gedüművésznő. Belülről játszik, biztos vonővezetősssl és kiváló technikával. Végezetül Felber Pál nóta- szerző szórakoztatta saját magyar nótáival a közönséget. A műsor után indult meg a tulaj- donképeui farsangi vigalom: a tánc, amely pazar kedvvel fogta össze a vidám fiatalságot« késő reggoli órákig. — Egy miskolci mérnök is pályázott Gold Károly hóhér helyére. Miskolc, január 12. Különös szeretettel fogadta Miskolc közönsége az egri műkedvelő társaságot, amely szombaton délben érkezett a testvér vármegyének, Borsodnak bámulatos tempóban fejlődő fővárosába. A pályaudvaron Kollár Nándornak, a miskolci villamosművek vezérigazgatójának vezetésével nagyszámú miskolci közönség köszöntötte az egrieket. Napok óta valóságos plakáterdő hirdette Miskolc uicáin és falain, hogy szombaton délután a miskolci Nemzeti Színházban az Egri Műkedvelők társasága bemutatja Ringelhann Bélácé »Ágnes* történelmi színművét. A miskolci társadalomban széleskörű Bkciő indult meg, amelynek eredménye az lett, hogy szombaton délután valósággal ünnepi előadás kereteiben, impozáns számú, előkelő ünnepi közönség előtt folyt le az »Ágnest miskolci bemutatója. A Miskolci Nemzeti Színház igazgatósága, élén Sebestyén igazgatóval, a legnagyobb odaadással sietett az egri műkedvelők sikerének előmozdítására. A közönség. Délután három órakor kezdődött az előadás. A színház fényben úszó nézőterét már 3 óra előtt csaknem teljesen megtöltötte a nagyon lelkes, nagyon hálás miskolci közönség. A páholyokban és a zenekari ülések soraiban Miskolc társadalmának előkelőségei foglaltak helyet. Ott voltak többek között: Papp Antal görögkatolikus c. érsek, Kronberger József apát-kanonok, Rétay Kálmán apát-plebános, Széman István prelátus, Schirilla S. Andor görőgkatolikus kanonok, Lenz Albin altábornagy, a miskolci vegyesdandár parancsnoka, Mikszáth Kálmán dr. főispán, Bónis Aladár alispán, Hodobay Sándor dr. polgármester, Vucskits Jenő gimnáziumi igazgató, Kollár Nándor a miskolci villamosművek vezérigazgatója, Vidats János, Kollarits Ferenc gözmalomigazg&tő ás mások. Az előkelő hölgyközönség soraiban igen sok apáca is megjelent a vallásos tárgyú előadáson. Egerből is többen megtekintették a miskolci bemutatót: Petro Kálmán dr. ügyvéd, egyházmegyei jogtanácsos, Ringelhann Béla az egri villamosmüvek vezérigazgatója, vitéz VesZprémy Dezső leánygimnáziumi igazgató és mások. Az előadás. Ringelhann Béláné vallásos tárgyú, az őskeresztények életéből merített és sok ficom poézis- ■el átszőtt színdarabja kitünően érvényesült a miskolci Nemzeti Színház nagy és modern színpadán. Semprőnia szerepében Szongott Korall meglepő színpadi készsége és tudása szinte lendítő kereke volt az előadásnak. Játékában sok kedvesség, alakításában sok vonzó elem van. A fő női szerepet és címszerepet (Ágnes) Dingha Nóra játszotta. A Krisztus-rajongó, kristálylelkü, halkszavű, ifjú leány liliomszerű törékeny alakját nBgy őszinteséggel, hűséggel, közvetlenséggel rajzolta meg. A többi nő- szerepekban Bódy Aranka, Szabó Marianne, Faragó Zsazsa, Zsírosa Kató, Matuszka Mária és CholTiszaigar szelíd kis falu Hevesmegyében. Eddig nem játszott nagyobb szerepet, most azonban nem lehetetlen, hogy szárnyára veszi a hír és az egész világon végighordozza Tiszaigar nevét. Az történt ugyanis, hogy Hering János tiaza- igari férfiú, a Kir. Magyar Természettudományi Társulatnak rendes tagja Budapesten, a Révai Testvérek nyomdájában 24 oldalas füzetet adott ki, amely füzetben megcáfolni igyekszik Galileo Galileinek azt az 1633 bán történt nagy fölfedezését, hogy a föld a nap körül mozog. Hering János azt mondja a Galilei-féle egész csillagászati tudomány tévedésen alapul, s a főid nem mozog, azoknak a régieknek volt tehát igazuk, akik azt hirdették, hogy Eger, január 14. Vasárnap reggel a Sánc és a Vécsey-völgy közönsége izgató szenzációra ébredt, amelynek részleteit borzadva mesélték egymásnak a piacra siető asszonyok. A különös látogató. Napok őta esténként és hajnalokon egy különös idegen tűnik fel hol itt, hol ott, a környék noky Dődy aratták a siker virágait. A férfi főszerepet (Flavius, a helytartó fia) Szentgyórgyi István játszotta megrázó erővel. Cxiffáry Vazul, Kőrössy, Szme- tana Károly, Csajda Iván, Szongott S., Szabó B. és Marosi I. voltak a többi szereplők. A felvonás végén hosszú tapsokat és remek virágcsokrokat kaptak a kedves miskolci közönségtől a szereplők. Ringelhann Bélánét, a szerzőt ugyancsak melegen ünnepelték és többször hívták a lámpák elé. Este a Koronában fényes bankettet rendeztek az egriek tiszteletére. Az egriek páratlan és váratlanul nagy miskolci sikerében oroszlánrésze van Kollár Nándor vezérigazgatónak, mint főszervezőnek és rendezőnek, nemkülönben a miskolci sajtónak, amely különös szeretettel karolta fel az »Ágnes* műkedvelő előadás a föld csak áll és nem forog keserű levéban. Hering János nem tréfál, hanem annyira komolyan állítja fel a maga régi tételeit Galilei ellen, hogy ezer pengőt ajánl fel annak, aki állítását meg tudja dönteni. Az ezer pengőt, mint a könyvben olvasható, Közjegyzői letétbe helyezte a szerző. így kerültek szembe egymással Tiszaigar és a ferdetornyú Pisa. Az egyikből Hering János indult el, a másikből Galilei. Galilei 1633-ban Pisában azt hirdette, hogy >E pur si muove«, és mégis mozog a föld . . . Hering János 1929-ben Tiszaigar- ról azt válaszolja: »És mégsem mozog . . .« Ugyan ki kapja meg az ezer pengőt? magányos házaiban, amelyek legtávolabbra esnek a forgalomtól és kertjeik a szőlőhegyre vezetnek. Hosszú fekete kabátot és kemény kalapot visel a különös és mindig váratlanul érkező látogató. A ház meglepett lakóinak azt mondja, hogy most került ki a kórházból és útiköltségre kér pénzt, hogy hazautazügyét. (n. 3.) Galileo Galilei vagy Hering János? Pisa vagy Tiszaigar? — Mégsem mozog a főid? Ezer pengőt kap, aki Hering Jánost megcáfolja. Titokzatos rabló járt vasárnap éjszaka a Vécsey- völgy házaiban Több helyen ágyneműt és pénzt vitt magával a rabló. Feltörték a szőlckunyhókat is.
