Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-05-24 / 66. szám
2 EGER 1929. május 24. / A kormány elviseli a jogos kritikát. Félbeszakították a záloglevéltárgyalásokat. Budapest, (MTI.) A National City Comp. egyes budapesti pénzintézetek kiküldötteivel folytatott tárgyalást a záloglevelek kibocsátása és átvétele tárgyában. Most ezeket a tárgyalásokat félbeszakították, mert a nemzetközi pénzpiacon fellépő feszült helyzet miatt kedvezőtlen feltételekkel sikerülhetett volna megegyezést létrehozni és ezek a terhek különösen a kölcsönt felvevőkre nehezedtek volna. Tűz a pápai bencés templomban. Pápa, május 23. A bencéstemplomban tűz ütött ki, amely igen érzékeny károkat okozott. A tűz úgy keletkezett, hogy a sekrestyés meg akarta gyújtani az örök-mécset s az égő gyertya lángra lobban- tott egy óriási értékű barokk szekrényt, amelyben miseruhák • egyéb templomi felszerelés volt. A kivonult tűzoltóknak hosszas fáradozás után sikerült a veszedelmes tüzet elfojtani. A kár igen nagy. Kettős halálos szerencsétlenség a bogácsi hegyoldalban. Bogács, május 23. Szerdán kettős halálos szeren csétlenség történt az Egerhez nem messze levő Bogács község határában. Egy anya és leánya a szerencsétlenség áldozatai, akiket a megindult hegyoldal maga alá temetett. Tóth Sándor bogácsi földműves felesége, 14 esztendős Zsuzsa leányával szerdán korán reggel kiment a község tőszomszédságában levő hegyoldalba, ahonnan a bogácsiak már régóta építkezéshez és tapasztáshoz alkalmas főidet és homokot szoktak kibányászni. Tiz óra tájban már elegendő mennyiségű földet ástak és a nem messzire dolgozó falubelieknek örömmel újságolták, hogy már nemsokára befejezhetik a nehéz munkát és jöhet a szekér a földért. Még néhány kapavágást tettek, amikor a távolabb dolgozók rémülten látták, hogy az anya, meg a leánya feje fölött a hegyoldalból hatalmas földtömeg válik le. Sikoltással és rémült ordítással akarták figyelmeztetni Tóth Sán- dornét, meg a leányát, de már késő volt. A földlavina megindult és nem volt többé út a menekülésre. Mire kiásták őket Tóth Sán- dómé és Tóth Zsuzsa halott volt. Budapest, május 23. A költségvetés vitájában ma ismét Wekerle Sándor pénzügyminiszter szólalt fel. Szembeszállt azokkal, akik azzal vádolták meg a kormányt, hogy ellensége a jogos és tárgyilagos kritikának és hogy az egységes párt, kebelén belül nem tűr meg semmiféle ellenvéleményt. — A kormány — hangoztatta a pénzügyminiszter—nem akarja megakadályozni a jogos és tárgyilagos kritikát, amelyet a kabinet munkájáról mondanak, sőt az ellen sincs a kormánynak kifogása, hogy az egységes párt tagjai gyakorolnak bírálatot. A pártfegyelem nem azt jelenti, hogy a képviselő köteles mindent kritika nélkül elfogadni. Hiszen a párt kebelében történő megbeszélések is arra valók, A Foederatio Emericana Agria és Egedia corporatiői szombaton este félkilenc órai kezdettel tartják utolsó, parádés, curialis ülésüket a ferencesek fehértermében. Búcsúzéra fonódnak a kezek szombat este, mert ismét megfogyatkozik a két corporatio. Tizenegy levente hagyja el a nagymúltú jogakadémiát, harmincnyolcán mennek, jegyző- tanfolyamhallgatók a messzi falukba, hogy megmarkolva az eszmék nehéz pallosát, beállja- nak a katholikus igazságért való küzdés elevenebb harcába. A parádés curialis ülésre mindenkit szívesen lát a fehérteremben az ifjúság. Az ülésen Hajdú István dr. örökös senior megnyitója után a tisztviselők számolnak be ez évi munkásságukról. A hivatalos Az Ipartestületek Országos Szövetségének népes küldöttsége jelent meg tegnap délelőtt a képviselőházban Herrmann Miksa kereskedelmi miniszternél. A küldöttség szónoka előadta, hogy az ipartestületek már véleményt nyilvánítottak a Kézműves Kamara felállítása dolgában és kérik a minisztert, hogy sürgősen valósítsa meg végre ezt a reformot, amelytől az iparosság, jövőjének biztos alapra való helyezését várja. Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter válaszában hangoztatta, hogy elsősorban a kérdésnek az a része vizsgálandó, hogy hogy ott már előzetesen is véleményt formáljon és mondjon egy-egy javaslatról. Rátért azután a pénzügyminiszter arra is, hogy bizonyos oldalról hibáztatják a kormány agrárpolitikáját és azt kívánják, hogy indusztrializálják nagyobb mértékben az országot. 92%-os arányizámban szerepelnek az országban mezőgazdasági foglalkozású emberek s ha az in- dusztrializáciőt olyan mértékben hajtanák végre, mint azt kívánják, megfojtanék az ország egyedüli életlehetőségét. Szükséges bizonyos fokú indusztria- lizálás, ez azonban csak olyan mérvű lehet, hogy ne veszélyeztesse az agrártársadalmat, hanem meg legyen közöttük az együttműködés. rész befejeztével Hajdú István dr. örökös senior mond búcsúbeszédet a valetánsok nevében és átadja ez Agriának, távozó leventéi ajándékát, egy szép kidolgozású asztali harangot. Ur- bán Gusztáv dr. és óriás Nándor dr. szólnak ezután az öreg leventékhez. A cerimoniárius kiosztja a valetánsoknak a corporatiok ajándékait: a vándorbotot és a vándortarisznyát, majd lassú, kigyőző szalamanderben megindul a lampionos ballagás, az ősi diákváros patinás falait utoljára köszöntő istenhozzád. A ballagás útvonala : Szent Ferenc Otthon—Káptalan ucca— Lyceum—Széchenyi ucca—Kaszinó ucca—Dobó szobor—Jókai Mór ucca—Pyrker ucca—Szmre- csányi Lajos út—Korona szálló. a törvényjavaslat. a Kézműves Kamara felállítása miféle terheket ró az államra. — Tisztában vagyok azzal — mondotta továbbá — hogy az iparosság bajait ez az intézmény nem fogja megszüntetni, de a helyzeten mégis javítani fog. — A költségvetési vita után|be- hatőan meg fogom vizsgálni a kérdést, minisztertanács elé viszem a Kézműves Kamara ügyét és az ősszel, ha csak lehetséges, a Ház elé törvényjavaslatot fogok terjeszteni. Szükségletét mindenkor helybeli Iparosnál és kereskedőnél szerezze be. Szombaton búcsúznak az Alma Matertől az egri Sőiskolások A Kézműves Kamara sürgős megalkotását kérte ma az IPOSz a kereskedelmi minisztertől. Őszre elkészül Kiadták a jutalmakat az eredményes erdő- telepítésekért. A magyar Alföldnek, a kopár és szikes területeknek, de egyúttal az egétz magyar gazdasági életnek egyik legnagyobb problémája a fásítás és erdősítés kérdése. Az Alföldön és a hegyvidéki erdőgazdaságainkban a múlt században valóságos rabló- gazdálkodás folyt, aminek következménye lett aztán óriási területek elszikesedése és kopár- sága. Kormányzatunk már régebben felismerte ennek a problémának súlyos jelentőségét és valóságos erdősítési hadjárat indult meg különösen a nagy magyar Alföld befásítására. Miután az alföld lakója nem sokra becsülte a fát, sőt kifejezetten ellenszenvvel viseltetett iránta, mivel azt tartotta, hogy elveszi földjétől a napsugarat, az erdősítési törekvéseknek elsősorban ezt az ellenszenvet és meg nem értést kellett meggyőzéssel, felvilágosító munkával megtörni. Sokat javítottak a helyzeten azok a versenypályázatok, amelyek jelentős jutalmakat helyeztek kilátásba azon birtokosok számára, akik kopár és vízmosásos területeken, szikes és futóhomokos földeken, ártereken végzett erdősítésekben valamint gazdasági és tanyai ásításokban jelentős sikert értek el. A hivatalos lap egyik legutóbbi száma közli azok neveit, akik az 1924. és 1925. évek folyamán megfeleltek azoknak a követelményeknek, amelyeket a vonatkozó versenypályázati hirdetmények magukban foglaltak. A hevesmegyei birtokosok közül a következők neveit olvashatjuk a jutalmazottak sorában: Alföldi gazdasági és tanya fásításért elsőrendű elismerő jutalmat (művészi értékű festményt) kapott dr. Lipcsey Attila földbirtokos, tiszafüredi lakos. Elismerő oklevelet nyert alföldi gazdasági és tanyafásításokért : Kömlő község közönsége ; Kövér Péter földbirtokos, tiszafüredi lakos ; Széky István földbirtokos, tiszaigari lakos és Gumbert Iván komlói községi főjegyző. Öngyilkos lett, mert nem sikerült a szigorlata. Szeged, május 23. A Rőmai-út végén villamos elé vetette magát egy fiatalember, akit a kerekek halálra gázoltak. A holttest személyazonosságának megállapítása után kiderült, hogy az öngyilkos egyetemi hallgató volt, aki afeletti elkeseredésében, hogy szigorlata nem sikerült, vetette magát a kerekek alá.
