Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-05-19 / 63. szám
ä a a 20 FILLÉB lil—ll'illW fP ELŐFIZETÉSI Díj A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 7 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT, BALRA. — TELEFONSZÁM: 11. — :: HIRDETÉSEK :: MILI MÉTERES DÍJSZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :: XL. évfolyam 63. szám ♦ Vasárnap « Eger, 1929. május 19. Épületeket és kőfalakat döntött romba a tegnapi felhőszakadás A rosszul csatornázott hóstyákon súlyos károkat okozott az áradás. — A károsultak küldöttségileg keresték fel Trak Géza polgármestert. Négyszáz sokgyermekes családanyát írtak össze Egerben. Luzsi Istvánnénak tizenhárom élő gyermeke van. >Magam is gyereksorba számitódok mán.« Eger, május 18. A magyar anyák nemzeti ün- népét rendező bizottság elhatározta a legalább öt-hat élő gyermekei anyák kitüntetéséi éa megjutalmazáaát. Ebből a célból öaizeiratta az egyes községekben éa várótokban a sok- gyermekei családanyákat. Egerben Braun Károly vá- roii főjegyző hivatalában folyt a jelentkezői éa eredményéből megállapítható, hogy itt az egyke ellen kevés szó eshetik. Ami eshetik, az is a fiatalabb anyák ellen. Mert az öregebbje annakidején kitett magáért. Az összeíráson négyszáz asz- szony jelentkezett, mind olyan, akinek legalább öt gyermeke van. A aor elején Luzsi Istvánná, egy kosárfonó feleaége vezet, aki tizenhárom élő gyermekkel dicsekedhetik, id. Erős Iatvánnénak tizenkét cselédkéje van. Két anzony akadt, akik tizenegy gyermeket hoztak a világra. Fel is nevelték. El ia mind a tizenegy. A négyszáz közül húsznak van kilenc gyermeke, huszonnégynek nyolc és hatvan anya büszkélkedik hét élő gyermekkel. A többinek öt-hat gyermeke él. Történtek a főjegyzői hivatalban jobb esetek is. Becsoizog egy öregasazony. Sok eaztendő lapul a szoknya- ráncban. A foga közt ii nagy aratást mívelt az idő. — Bizony nagy családja van a fiamnak. — Mennyi a gyerek? — Hát négy. — Az kevóa lelkem. •— Szülte vőna ciak az aljegyző űr. — Mindegy az lelkem, csak kévéi az. — Meg itt vagyok magam ii: az ötödik. — Hogy hogy ? — Hát teccik tunni, én is olyan gyerekaorba számitódok mán. Olyasmi is előfordult, hogy a második asszony az elsőnek a gyerekeit ii bevallotta. A jelentkezőket felterjesztik a rendezöbizottsághoz éa Szent István napján maga Horthy Mik- lőiné fogja átadni nekik a jutalmat és kitüntetést. Tegnap délben hatalmas felhő- szakadás vonult el Eger fölött. A lezuhogő mérhetetlen víztömeg, amely a belvárosban csu* pán a forgalmat akadályozta meg, a rosszul, vagy egyáltalában nem csatornázott hóstyákon óriási riadalmat és súlyos károkat okozott. A felhőszakadás következtében a Malom ucca környéke ős a Cifrahóstya szenvedtek legtöbbet. A Szalapart vizét egy- begyűjtő »malomárok« kiöntött és a hömpölygő áradat a Rákóczi úton lakó Mititzky Pál kertész udvarának hatalmas kőkerítését áttörve keresztülfolyt a kerteken. Útjában mindent elpusztított. Többek között Simcsó József Malom ucca 7. szám alatt lakó tanítő- képezdei tanár pincéjét döntötte romba s a fásfólszert az ott felhalmozott tüzelőanyaggal, kerti szerszámokkal együtt elsodorta. Az eddig felbecsülhető kár több mint 800 pengő. Ugyancsak elöntötte a víz a Práff malom környékét s a közelben lévő korcsolya, illetve tenniszpálya beépített felszerelését súlyosan megrongálta, — azonkívül bedöntötte a kiépített patakmedret is. Minden kezdet nehéz, de a legkisebb munka is eredményt hoz. Ez a két igazság jut eszünkbe akkor, amidőn halijuk, a pünkösdi ünnepekre már nem l«het városunkban szállást kapni. Már most szükség volna a magánosok által kiadandó lakásra, amelyeket közönségünk, bebizonyítva az élelmesség hiányét, olyan vontatottan jelent be hz idegen- forgalmi hivatalnak. íme még csak kevés munkát végeztünk és máris eredmények mutatkoznak. Ne feledkezzünk el azonban arról, hogy a vendég, az utas arra a helyre gondol kellemesen vissza, abba a városba küldi ismerőseit, ahol szívesen látták. Nagy ijedelmet okozott az áradás a Türk Frigyes utcában, ahol a Mártonffy-rét, Dónát-tető, Sánc, Bornemisiza-u. vize gyűlt egybe s a Wágner-féle vendéglő körüli házakat teljesen elárasztotta. Szemtanuk előadása szerint 50—80 méter szélességben félméteres víz állt a házak előtt. Egyesek okulva a két évvel ezelőtt tapasztalt hasonló áradáson, kapát, ásót ragadva, még idejekorán elláncolták házaik bejáratát s megmenekültek a szeny- nyes, sáros lé pusztításától. Egyebütt a kár nagy. Az említett vendéglő szuterén lakásait például teljesen elöntötte a viz. Alig sikerült a bútorokat kimenteni. A közelben tanyázó kör- hintás egész felszerelése úszott. Ötméteres létráját a Cifrakapuutcában fogták el. A cifrahőstyai károsultak ma délelőtt küldöttségileg keresték fel Trak Géza polgármestert és kérték, hogy a már nem első- ízben ismétlődő áradásokat megfelelő vízelosztő csatornák építésével egyszersmindankorra aka- pályozza meg a mérnöki hivatal. A polgármester nagy megértéssel hallgatta végig a küldöttség panaszát és megtette intézkedéseit a helyzet sürgős kivizsgálására. A szíves-látás alatt nem az értendő, hogy a vendéget ételben- italban kell füröszteni, hogy betegen érkezzék haza, hanem, amint nagy idegenforgalommal bíró helyeken látjuk, a városnak, a lakosságnak ünnepi színt kell ölteni. Ezen körülmény,figyelem, előkészület kelti azután azt az érzést az idegenben, hogy ő várva-várt, szívesen látott, hogy ő szinte az egész város vendége, a lakosság aprajának-nagyjának előzékenységére számíthat, hogy ő abban az idegen városban számottevő. Egyszer egy körülbelül 5000 lakost számláló kis tiroli városban, Brixenben, voltam, ahová 100 angol turistát vártak, akik egy éjszakát töltöttek csak a városban, mert másnap már a hegyekbe rándultak fel. A városkát délutánra, amikor az idegenek érkeztek, fellobogózták. — A környékező keskeny utcák minden egyes kis házán kitűzték 1) az osztrák lobogót, 2) a Habsburg ház családi színeit mutató zászlót, 3) a tiroli, 4) olasz, 5) pápai, 6) tartományi, 7) városi színeket és a vendégek különös tiszteletére még az angol trikolort is. Képzelhető micsoda színpompában tobzódtak az utcák. Képzelhető micsoda kellemes érzés foghatta el az idegent, aki az ilyen ünnepi színt felöltőt! városba érkezett. En, aki nem a rendkívüli vendégek közzé tartoztam, nem tudom az ünnepi képet felejteni, hát még azok, akiknek a kedvéért a díszítés történt!? Pedig azok még csak bankettre sem voltak meghíva. A meráni bennlakók azért járnak a város utcáin nemzeti viseletben, hogy a városuknak eredetiséget, bájt adjanak. A mikor Amsterdam előtt elterülő Zuider tenger szigeteinek lakói értesülnek arról, hogy hozzájuk idegenek érkeznek, a lakosság egyharmada haza siet és ünnepi dísz-gunyát ölt az idegenek tiszteletére. íme a sok közül csak néhány emlékezés arra,[hogy mi miniden lehet az idegen-forgalom fejlesztésének a rugója. De az ilyen helyeken az összlakosságot áthatja a közös célért való lelkesedés, a mely végeredményében nem csak elvont következményt, eredményt mutat, hanem nagyon is megfogható anyagiakat, jólétet eredményez. Mindezt pedig azért mondtam el, mert szükségét érzem annak, hogy tanuljuk meg Egert isfel- lobogőzni, hogy olyan alkalommal, mint a mai tüzzük ki 1) a nemzeti, 2) pápai, 3) vármegyei, 4) városi, 5) érseki, 6) káptalani színeket a főútvonalak minden egyes házára. Meggyőződésem, hogy a zászlődísz a vendégekben mély benyomást fog kelteni, annál is inkább, mert ilyesmi Magyarországon még sehol sem látható, mert hiszen a külföldhöz hasonlísva Budapest lobogó- dísze is szegényes. A város érdekében tegyék lehetővé a kereskedők, hogy kitűnő anyagú zászlók a nagy- célra való tekintettel, a legjutá- nyosabb áron legyenek beszerezhetők. Az idegen-forgalom úgy is meghozza jövőben a maga gyümölcseit. Majd meglátjuk, hogy az elővarázsolt színpompás városban mindannyian gyönyörködni fogunk. Dr. Özekkel Ferenc. Az idegenforgalom és a város fellobogózása
