Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-05-18 / 62. szám

2 EGER 1929. májút 18. Szent István koronája jelenti Nagymagyarország határait Eger, május 16. Szerdán délután öt órakor tartotta a Magyar Szentkorona Szövetség egri cioportja, lelkes közönség jelenlétében, ez évi rendes közgyűlését a ferences kulturház fehértermében. A szö­vetség munkájáról [történt be­számolón kívül értékessé tette az összejövetelt az a körülmény, hogy a budapesti központ kép­viseletében résztvett a gyűlésen az országos szövetség két vezőr- férfia gróf Széchenyi József és Saly Árpád alelnökök. A közgyűlést Török Kálmán prépostkanonok,] az egri csoport elnöke nyitotta meg magasan szárnyaló beszéddel: — Szűk határainkon minde­nütt ellenség, mindenünnen még ma is végromlásunkra törnek. Azt gondolhatnék, hogy itt nincs többé széthúzás, pártoskodás, hanem mindenki egy akaratra esküszik és ezt a közös akara­tot megpántolja azzal a nagy összefogó erűvel, mely ezer esz­tendőnek minden balsorsában di- «Bőségesen állta a megpróbálta­tások viharát. — Ezt az egyakaratot mint a nap az ő életadó melegét, Szent István koronája sugározza felénk, mely azt jelenti, hogy Magyar- ország nem ez a csonkország, hanem mind az a föld, melyért apáink vére folyt. Ez a föld és népe a Szent Korona teste, mely­nek feje a koronával ékesített törvényes király. Ez az a nagy összefogó erő, mely átöleli s vé­delmezi mindazt, ami ezeréves örökségünk. — Sajnos, a feltámadás re­ményének valóraváltásában a széthúzás átka gyöngíti erőinket. Az ezeréves ország történelmé­vel és hagyományaival ellenkező eszmék fertőzik a lelkeket, nyilt és alattomos törekvések irányul­nak arra, hogy a nemzetet el- idegenítsék a Szent Koronától, mely ma is legdrágább kincse e nemzetnek, mert egyetlen meg­személyesítője a régi Magyar- országnak. — Ez az elidegenítési törek­vés kedves szolgálat ellensége­inknek, mert bennünket elerőt- lenit; a mi gyöngeségünk pedig az ő erősségük. Pedig sajnos nálunk is sokan helyezkednek Trianon védelme alá. E trianoni hazafiak bő köpönyege alatt jól elfér egymás mellett a köztár­sasági államforma után való epekedés és szabad királyvá- lasztói jogon — a trianoni ki­rály . . . Csak az örökös király­ról nem akarnak hallani, aki a Szent Koronának egyetlen jogos és törvényes várományosa. — Isten óvja nemzetünket at­tól, hogy a Szent Korona sor­sának eldöntése bármikor Is át- kos pártoskodás és belvillongá- sok áldatlan küzdelmébe kerül­jön. Vezérciillagunk a hazasze­retet, mely csak az ország, a nép s ezzel a haza érdekét is­meri s nem veszi számba se pártok, se hatalmi csoportosulá­sok önző számításait. Széchenyi József gróf előadá­sában az angol és magyar nép között vont párhuzamot. A le­gendás angol királyhüségről szólt ss arról a hagyományos barát­ságról, melyet évszázadok óta Angliával szemben éreztünk. — Az angol nép királyhüsége nem dekoratív gesztus, hanem hatalmas nemzetfenntartó erő, mert a hatalmas angol világbi­rodalmat királyának személye kovácsolja szerves, egységes egésszé. — A mi társadalmi berendez­kedésünkben gyakran követtük az angol mintát. Annál csodála­tosabb, hogy az angol király­hűség nem üt elég visszhangot a magyar közéletben, sőt éppen azoknál hiányzik az leginkább, akik az angol barátságban ke­resik a mai nehéz helyzet meg­oldását. — Rothermere lord úgy gon­dolja megvalósíthatónak a reví­ziót, hogy a törvényes királyság gondolatát ejtsük el. Ez a gon­dolata azonban arra vezethető vissza, hogy bizonyos elemek igyekeznek a nemes lordot ki­használni s olyan személyeket állítanak melléje, akik a lordot helytelen irányban befolyásol ják. — Amikor a korrupció min­denütt felburjánzik, nem keres­hetjük másban újjászületésünk forrását, mint a törvényes király személyéhez való ragaszkodás­ban. Örömmel üdvözlünk minden törekvést, mely határaink kibő­vítését célozza, azonban a ma visszacsatolható barázda nem jelentheti a holnap visszacsatol­ható barázdáról való lemondást. Nem nyugodhatunk meg egy olyan revízióban, mely a nem­zetiségekről lemond s a revíziót a törvényes király nélkül akarja megvalósítani. A gyűlés második központi előadója Saly Árpád ny. min. tanácsos a legitimizmus társa­dalmi formájáról beszélt. A legi­timizmus .társadalmi formája az a boldog magyar ember, akinek arcára visszatért a békebeli meg­elégedett mosolygás. Ezt a meg­elégedettséget pedig csak az erkölcii alapra való visszatérés varázsolhatja elő. A legitimizmus ezt az erkölcsi alapot jelenti.Ha vissza tudjuk tenni Szent Ist­ván koronáját az arra egyedül illetékes főre, úgy az ország in­tegritásának kérdése is önként megoldódik és visszavarázsoljuk gyermekeink arcára azt a boldog mosolyt, mely csak megelége­dett, szabad népnek lehet sajátja. Bár igaz, hogy a legitimizmus ér­vényesülése a világpolitika kon­stellációjától függ, azonban, ha mi nem igyekszünk eléje menni a kérdésnek a törvényes fel­fogás bátor megvallásával, — akkor a külföldről megindult életfelfogás nem fog javunkra szolgálni. — Kísérletezéseknek, választási hadjáratoknak nem tehetjük ki az országot, — nekünk nem érdekkirály kell, akit a véletlen szerencse ültet trónra, nsgyon is jól ismerjük a legegyszerűbb magyar képviselő- választást és testvért testvérrel szembeállító izgalmát. A nagyszerű közgyűlést dr. Angyal Lajos főtitkár tartalmas jelentése zárta be az egri cso­port munkásságáról. Az Országos Társada­lombiztosító Intézet egri kerületi pénztárának megválasztott tagjai. A május hő 12.-én és 13.-án lezajlott választások alapján a leadott szavazatok szerint a Nemzeti Blokk a 10 munkaadó, és 6 munkavállaló tagságot szer­zett. A szociáldemokraták viszont csak 4 munkavállaló tagsághoz jutottak. A Nemzeti Blokknak a választmányban négyszeres több­sége van. Csütörtökön délelőtt 10 órára hívta össze Mályusz Egyed dr., a választás elnöke az érdekelteket, akik teljes számban meg is je­lentek a Társadalombiztosító In­tézet Knézich utcai helyiségében. A választási elnök üdvözölte a kerületi pénztár megválasztott tagjait és beszédében rámutatott azokra a súlyos kötelességekre, amelyek minden megválasztottra várnak. Vázolta a munkát, amelyre hivatottak és hangsú­lyozta azt a körülményt, hogy minden pártpolitikán felül csak a biztosítottak érdekeit kell szem előtt tartani. Köszönetét mondott a válasz­tást vezető közegeknek, akik szakadatlan és nehéz munkáju­kat teljes megértéssel, nagy tár­gyilagossággal végezték a sza­vazás egész tartama alatt. Elis­meréssel emlékezett meg arról is, hogy a választás minden in­cidens nélkül a legnagyobb rend­ben folyt le s a szociáldemok­rata párt központi kiküldöttje» aki a szavazás menetét ellen­őrizte, úgy nyilatkozott, hogy meg van győződve a legbecsü­letesebb, legtisztább munkáról, amely semmiféle terrort nem akart gyakorolni a szavazókra pártállásuk miatt. A választások eredményét az alábbiakban közöljük. Meg választattak: Munkaadók. Gyáripar részéről: Rendes tagok: Ringelhann Béla, Kuhinka Gyula, Nagy Dez»ő, Neményi Ferenc. Póttagok: Tóbiás József, Kollman János, Székely Jenő, Láng Mór. Középipar részéről: Rendes tag: Radil Károly. Póttag: Kovács Gyula. Kézműipar részéről: Rendes tagok: Joő Gyula, Szorgalmatos János. Póttagok: Lanthar János, Reif Gyul8. Kereskedők részéről: Rendes tag: Gröber Ferenc. Póttag: Steiner Ferenc. Szabadfoglalkozásúak részéről: Rendes tag: vitéz Subik Károly. Póttag: Dr. Szabó Szilárd. Háztartási munkaadók részéről: Rendes tag: Dr. Pálosi Ervin. Póttag: Szabi Pál. Munkavállalók. Munkások részéről: Rendes tagok: Szakos János, Babróczki Sándor, Antal István, Csányi Bálint, Schiller József, Gertner István, Schuster Jáno», Tóth Ferenc. Póttagok: Melicher Sándor, vitéz Bakos Imre, Tolvai Sándor, Kéri Elek, Orosz Márton, Eged Lajos, Festő Imre, Horváth Jenő. Tisztviselők: Rendes tag: Babociay Zoltán. Póttag: Pál Béla. Háztartási alkalmazottak: Rendes tag: vitéz Kerékgyártó János. Póttag: Montvai István. Közgyűlési tagok Egerből. Megválasztattak: Gyáripar részéről: Ringelhann Béla. Középipar részéről: Radil Károly. Szabadfoglalkozásúak részéről: vitéz Subik Károly.

Next

/
Thumbnails
Contents