Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-05-14 / 58. szám

2 E G E H 1929. május 14. A közigazgatási bizottság ülése. Eger, május 13. Hevesvármegye közigazgatási bizottsága május hő 14-én, ked­den, délelőttiéi 11 órakor a vár­megyeháza kistermében ülést tart. A meglehetősen szürke tárgysorozaton a havi jelenté­seken kívül Peitvármegyének az italmérési engedélyek revíziója tárgyában küldött átirata s a Hevesvármegyei Községi és Kör­jegyzők Egyesületének a kös- igazgatásig ügyvitel egyszerűsí­tése ügyében tett javaslata sze­repelnek. Endrődi Dezső egri biztosítási ügynököt, — gondatlanságból elkövetett emberölés miatt,— kéthónapi fogházra Ítélték. — Eger, május 13. Endrődi Dezső egri biztosítási ügynök 1928 augusztus huszon- hatodikán motorkerékpáron üz­letszerző úton járt Pétervására községben. A község főutcáján az előirt sebességgel haladva kitért egy lovaskocsi elől. Ekkor vette őszre, hogy az úttesten egy férfi és egy asszony halad előtte. A motoros dudált. A férfi le is tért az útról, az asszony, Szántó Illésné 62 éves pétervásárai föld- mi vesnő, azonban határozatlanul előbb balra tért, majd vissza­fordulva jobbra akart keresztül­sietni az úton. Endrődi, mint vallotta, már nem tudott lefékezni és elgázolta az asszonyt. Szántó Illésné súlyos zúzúdásokat és koponyatörést szenvedett. A rögtöni orvosi beavatkozás sem tudta visszaadni az életnek. Huszonnégy órai borzalmas szen­vedés után belehalt sérüléseibe. A gázoló ügynök önként je­lentkezett a községházán, ahol a csendőrség kihallgatta őt és a szerencsétlenség szemtanúit. — Endrődi Dezső ügynök ellen gondatlanságból okozott ember­ölés miatt eljárás indult meg az egri királyi törvényszék előtt, ahon­nét fellebbezések folytán a bu­dapesti királyi ítélőtáblához ke­rült a halálos gázolás ügye. Az ítélőtábla kéthónapi fogházbüntetésre Ítélte a biztosítási ügynököt, azzal az indokolással, hogy Erdődi Dezsőnek a kritikus pillanatban meg kellett volna állani és meg­várni, amíg az asszony az or­szágút széléhez ér. A bíróság ugyanis a tanúvallomásokból bizonyítva látta azt, hogy End­rődi Dezsőt gondatlanság ter­heli. Kitelepítik a hatvani cigányokat. A hatvani képviselőtestület gaz­dasági bizottsága a napokban a mindjobban sokasodó cigányság elhelyezésének kérdésével foglal kozott s elhatározták, hogy kitele­pítésüket javasolják. Eger földmivességének ünnepe volt a Mária-utcai Olvasókör zászlószentelési ünnepsége Eger, május 13. A több mint félszázados múltra visszatekintő Mária-utcai Föld- míves Olvasókör tegnap elérke­zett életének ahhoz a forduló­pontjához, amikor az egyesületi szokások szerint belső életmű­ködésének és célkitűzéseinek külső szimbólumot is avathatott fel. A tegnap felszentelt lilaszinű zászlóra már félszázadnyi idő hímzett gyakorlatban kipróbált eszményeket és eredményeket. A vasárnapi zászlőszentelési ünnepség hullámai kicsaptak a kör keretein kívül, résztvett azon minden társegyesület, sőt Haller István országgyűlési képviselő­vel s Trak Géza polgármesterrel az élén a város polgársága s in­telligenciája is méltóképan kép­viseltette magát. Az ünnepség reggel 9 órakor ünnepélyes felvonulással kezdő­dött. A kör tagjai s a társegye­sületek küldöttségei kisérték fú­vószenekarral ünnepélyes me­netben a zászlót, melyet tizenkét fehérruhás földmivesleány és fe­hér felvirágozott vőfélybotos le­gény vett körül. A főszékesegyházban Matusska Mihály kanocokplébános fényes segédlettel misét pontifikáit, mely után a jelenlevők a nagytemp­lom kupolája alatti térre vonul­tak, ahol a zászlőszentelés szer­tartása folyt le. Először az Ol­vasókör dalárdája énekelt Lestál Miklós tanító, karnagy vezetése alatt meglepő felkészültléggel és kidolgozással. Az énekszám után Matusska Mihály mondott avató beszédet: — Ez a zászló, amelyet Eger egyik legrégibb és legkitűnőbb olvasóköre hozott ide, testvéri együttérzésbe fűz bennünket. Összekapcsol szent hitünk közös­ségében, az Isten bölcsességének és jóságának csodálatában. — Mert jő az Isten. Nemcsak alkotója, hanem fenntartója is a világnak. Minden esztendőben megteríti az ember asztalát. A föld népe tudja ezt legjobban és ezért a földmíves sohasem fog elszakadni az Istentől. — Előfordulnak ugyan esz­tendők,amikor súlyos csapásokat mér ránk a gondviselés. Mert megkisebbedtünk a földnek sze- retetében. Ma már sokan vannak, akik nagy hangon jogokat kö­vetelnek, de kötelességeket nem ismernek. Munka nélkül akarnak élni és megtagadják a földet. — Legyen e zászló intőjel a megtévelyedetteknek, hogy for­duljanak vissza, mert a romlás útján járnak, minketpedigtartson össze továbbra is szeretetben és testvériségben. Beszéde után megszentelte a zászlót s átadta a zászlótartónak ezen szavak kíséretében: — Hordozzátok erős kézzel, emelt fővel és emelt gondolko­zással. Az immár felszentelt zászlóra Trak Gézáné, a zászlőanya kö­tötte föl széles fehér selyem- szalagját : — Sorakozzék a zászló alá Eger város tiszteletreméltó föld­míves társadalma. Tartsa össze őket az Isten és Haza szent esz­ménye és Szűz Mária pártfogása mutassa az utat a jövö felé. Mi hiszünk Magyarország feltáma­dásában. A záizlőanya után még a koszorúsleányok egyike kötött lila szalagot a zászlóra. A templomi szertartás végez­tével ugyancsak zeneszóval és menettel vitték vissza a zászlót a kör helyiségébe, ahol 11 óra­kor nagy és lelkes közönség je­lenlétében kezdődött meg a dísz- közgyűlés. A gyűlést Papp József köri elnök nyitotta meg néhány me­leg szóval és felkérte Haller Istvánt, Eger város országgyű­lési képviselőjét ünnepi beszé­dének elmondására. Haller István beszéde a föld- mivesmunka apoteozisa volt. Mes­teri szavakkal mutatott rá arra a lelkületre, mely a földet mi­velő embert istenfélővé és haza­szeretővé teszi, aki a mag csí­rázásában, kalászba szökkenésé­ben, megérlelésében a teremtő Isten állandó együttmuokálko- dását látja. — A városi kultúra embere, aki gépek között él, gőzt, vil­lanyt, mechanikai erőt termel, vajmi könnyen esik abba a kí­sértésbe, hogy önmagát tekintse teremtő erőnek, függetlenek min­den magasabb hatalomtól s meg­feledkezzék az Istenről. A föld- míves ember állandóan az Isten közelségében él, a szellő, az eső, a napfény munkájában mindig a Teremtő közreműködését látja. A maga erejével semmit sem tud hozzátenni a titokzatos csi­rák életrekeltéséhez, csak az elő­feltételeit adja meg s a készet aratja le. — Szerencsétlen hazánk mos­tani szomorú sorsában vigaszta­lónk, hogy ha lesz még egyszer Nagymagyarország, ezt annak köszönhetjük, hogy van isten­félő, hazáját szerető földmives osztály, mely ezer esztendőn ró­va a barázdát földjén a a saját homlokán, részese volt a magyar sors örömeinek és szenvedé­seinek. — Nem lehet nagyobb őröm és kötelesség egyúttal, mint a főldmivesnéppel foglalkozni, jó s rossz sorsukban melléjük ál­lani s az élet kemény barázdáit homlokukról elsimítani. Beszédének befejező részében az Olvasókör tagjait buzdította további lelkes munkára, buzgó- Ságra és kitartásra. Haller Ist­vánnak nagy koncepciójú, pom­pás szónoki erővel elmondott beszédét szűnni nem akaró taps­sal és tetszéssel fogadta az ün­neplő közönség s lelkesen Hin­tett országos nevű képviselője mellett. Ezután megkezdődött a zászló- szögek beverése. Elsőnek a zászlőanya Irak Gézáné verte be szép [jelmondat kíséretében, Dr. Szmreciányi Lajos érsek díszfővédnök üdvözletét vitéz Subik Károly érseki irodaigaz- gatő tolmácsolta, majd gyors egymásutánban helyezték el szö­geiket a zászló rúdján vagy a Magyarország határait s elra­bolt városait ábrázoló táblán a diszvédnökök, diszvédnöknők, fővédnökök és védnökök hosszú sora s az egyesületek és szer­vezetek képviselői. A szép ünnepély sokáig élénk emlékezetében fog maradni min­denkinek és a Mária utcai Föld­műves Olvasókör ezentúl már saját zászlaja alatt vonulhat cél­jai teljesítése felé. IRODALOM. Pénz a szelek szárnyán. Legény Elemér regénye. A magyar irodalom még csak elvétve foglalkozik a világhá­ború utáni összeomlás korával. A történelmi perspektíva hiá­nya, a keserű, fájó szubjektivi­tás riasztja vissza az írókat at­tól, hogy megkíséreljék átfogni, egységes megvilágításba he­lyezni ezt a szomorú korszakot. Legény Elemér, ez az izmos tehetségű fiatal író nem min­dennapi feladatra vállalkozott tehát, mikor az összeomlás té­májához nyúlt. És regénye, a »Pénz a szelek szárnyán- meg­mutatta, hogy merész vállalko­zásához meg volt a kellő ereje, feszültsége. Nem krónikát ad és nem ma­gyaráz. Jellegzetes és érdekes embersorsokon keresztül vilá­gítja meg a kort. Különösen érdekes figyelem­mel kisérni, hogy az emberi szándékok, akarások, elhatáro­zások milyen zeg-zúgos, meg­lepő űtakat futnak be a vihar kényszerítő nyomása alatt. A regény a Magyar Jövő re­génysorozatában jelent meg Mis­kolcon. Szükségletét mindenkor helybeli iparosnál és kereskedőnél szerezze be.

Next

/
Thumbnails
Contents