Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-05-09 / 55. szám

EGER 19291 iné jus 9. Nagyszabású ünnepségek keretében szenteli zászlaját a Mária-utcai Földmives Olvasókör. tember 3-ig, a tanítás kezdete szeptember 4 éu A tanév juüus hő 15 tart. Beiratáskor fizetendő egész évi tandíj 30 P. Műhelybiziosi- ték fejében fizetendő 10 P. A tandíjfizetésben tisztviselők gyer­mekei és egyéb jőtanulókis kér­hetnek kedvezményt. Az iskolával kapcsolatban in- ternátus is van, melyben teljes ellátás kb. havi 45 P. Az inter­nátusbán is vannak kedvezmé­nyek, azonkívül 14 darab 230 pengős és 20 darab 150 pengős ösztöndíj áll a szegény és jól tanuló fiuk rendelkezésére. Aki semleges marad, erkölcsileg megerősíti Trianont. Eger, május 8. Körülbelül tíz nappal ezelőtt sok szóbeszéd és jogos kritika tárgyát képezte a magyarországi szociáldemokrata pártvezetőség' nek az a határozata, amellyel a Magyar Revíziós Ligának a tri­anoni békeszerződés revíziójára irányuló munkájában valő rész­vételt mereven elutasította. Erre a szűk látókörű határo­zatra az elmúlt napokban azon­ban oly frappáns választ adott maga a munkásság, úgy hogy a dorogi szénbányászok s egyéb szervezetek köréből érkező ha­zafias nyilatkozatok nagyon is kétségessé teszik, vájjon a párt­vezetőség elutasító üzenete tény­leg kifejezi-e az egész munkás­ság akaratát. Márványba kellene vésni Her- czeg Ferencnek, a Magyar Reví­ziós Liga elnökének a jószándékú, de ingoványokon át vezetett magyar szocialista munkásság­hoz intézett felhívásából a kö­vetkező mondatokat: — A revíziós mozgalomhoz valő csatlakozás nem sértheti senkinek szociálista meggyőző­dését. Ha valakinek, akkor az elvhü szociálistának joga és kö­telessége, hogy felvegye a hódí­tók és elnyomók rendszere ellen irányuló küzdelmet. — Azzal is legyen tisztában mindenki, hogy ebben az elvi harcban senki sem maradhat semleges, mert aki megtagadja a magyar álláspontot, az akarva, nem akarva erkölcsi­leg megerősíti a hódítást és az idegen népek elnyomásának po­litikáját. Az bizonyos, hogy a szociál­demokrata munkásság körében a magyar nemzeti ideálok irányá­ban jelentős és kézzelfogható eredménnyel kecsegtető hangu­latváltozások várhatók rövidesen. Szükségletét mindenkor helybeli Iparosnál és kereskedőnél szerezze be. Városunk földmives társadal­mának egyik leghatalmasabb és leg evékenyebb szervezete, a Mária-utcai Földmives Olvasó­kör, amely az egri hőityák egész területét behálózza és felbecsül­hetetlen munkával egyesületbe tömöríti a gazdákat » ez ifjúsá­got, amelynek nemcsak nemes szórakozásairól és lelki ellátásá­ról gondolkodik, hanem támo­gatásával, különböző szakelő­adásaival z fiatalság életszínvo­nalának emelését, javítását is céljául tűzte ki. A háború utáni időknek lelki és szellemi eltor­zulása alól felszabaduló földmi- veséink közé az egyházi, társa­dalmi és közéleti tényezők támo­gatásával ez az egyesület vitt új levegőt, tisztultabb eszméket s ez az egyesület állít — ma; tit­kos harcok órájában — egész embereket a nemzeti célok szol­gálatába. Ez az egyesület május 12. én, vasárnap szenteli zász Iáját. Eger társadalma, mely minden­kor megértő szeretettel figyelte az .Olvasókör életmegnyilvánu­lásait, együtt akar ünnepelni az egyesülettel s így óhajtja bi­zonyságát adni annak, hogy nemcsak látja, de méltányolja is azt a munkát, amelyet a Mária- utcai Földmives Olvasókör vé­gez. — Az ünnepség fővédnöke dr. Szmrecsányi L»jos érsek, Borsodnádasd, május 7. Az ózdi csendőrosztály pár nappal ezelőtt egy másfél éves hitveigyilsosságről rántotta le a leplet. Az etet 1927 szeptember 7-én történt Borsodnádasdon, ahol Csipke János munkás házában felakasztva találták Csipke Má­riát, férjezett Magyar József Ágostonnét. A fiatal, alig 23 éves asszony pár héttel ezelőtt vált külön a Bolyokon lakó férjétől és vissza­ment a szülei házba, ahol azután a katasztrófa is bekövetkezett. Az eset természetesen meg­mozgatta a nyomozó appará­tust, két orvos is megvizsgálta a holttestet, amelyen azonban az erőszaknak semmi nyomát sem találták és igy minden jel arra mutatott, hogy a fiatal asz- szony öngyilkos lett. Elfogadható magyarázatot is találtak az életuntságra abban, | hogy Ctipke Mária szüleinek míg a záBzlóanyai tisztséget Trak Gézáné vállalta. A dísz- védnökök, díszvédőnők, fövöd- nökök és védnökök sorában ott látjuk mindazoknak a nevét, akik előkelő közélet!, vagy társadalmi pozíciójukban is mindig szem előtt tartották a földmivesek ér­dekeit s valamelyes kapcsolatban állanak az egyesülettel. A zászlóavatási ünnepség sor rendje: 1. Gyülekezés az Olvasókör helyiségében, reggel 8 órakor. 2. Indulás fél 9 órakor a fő- szákesegyházb in tartandó ünnepi szentmisére, amely után Matuszka Mihály apátkanonok-plébános megáldja a zászlót. (A misén a díszvédnököknek és fővédnökök­nek külön hely fenntartva.) 3. Mise után 11 órakor dísz- közgyűlés az Olvasókör helyi­ségében, melynek sorrendje a következő: a) »Hiszekegy.« Énekli az Olvasókör dalárdája. b) Megnyitó beszéd. Tartja: Papp József, az Olvasókör elnöke. c) Ünnepi beszédet mond Haller István v. miniszter, országgyű­lési képviselő. d) A zászlőanya és a fővéd­nökök beverik a zászlőszögeket. e) A zászló megkoszorúzásá­ul A zászlőszögek beverése. g) Himnusz. Játsza az Olvasó­kör zenekara. kifejezett tilalma ellenére ment nőül Magyar Józsefhez és a há­zasság után a szülők kapacitál­ták leányukat, hogy hagyja ott férjét és térjen vissza a szülői házba. Az asszony engedett az unszolásnak, a magára maradt férj pedig vadházasságban élt egy másik nővel. Pár héttel ezelőtt azonban kü­lönös hírek keltek szárnyra, melyek szerint Csipke Mari nem öngyilkosság, hanem gyilkosság áldozata lett. E hírek alapján kezdett nyo­mozni a csendőrség és a nyo­mozásnak váratlanul szenzációs eredménye lett. A férj, Magyar József Ágos­ton először még próbált tagadni, de később megtört és vallani kezdett és görcsös zokogás köz­ben mondotta el a tragédia rész­leteit. Szerette a feleségét. Mikor az asszony elhagyta, ő elment érte Borsodnádasdra, hogy hazahívja, de a rokonok kiverték a házból Erre határozta el, hogy végez az asszonnyal. Szep'ember 7 én este sikerült észrevétlenül eljutnia Bor*od- nádaedra, a Csipke házhoz. Ma­gyar bezörgetett felesége abla­kán, aki beengedte a férjét a szobába. A következő pillanat­ban Magyar József ott termett felesége mellett zsebkendővel betömte az asz szony száját és mindkét kezével fojtogatni kezdte. Az asszoay nemén küzdöl* éleiéért a férjével. Közel 10 per­cig tartott a birkózás, amiaor a férj észrevette, hogy felesége már nem fejt ki ellenállást. Élt e még vagy már meghalt, azt nem tudta. Az asszony nyakát egy a zsebéből elővett zsinórral áthur­kolta és felhúzta a mestergeren­dára. Majd lefektetett a földre egy széket, hogy reggel, amikor rátalálnak, mindenki öngyilkos­ságra gondoljon. A borzalmas tett után, amely cly csöndben folyt le, hogy a szomszéd szo­bában alvók mindebből mit sem hallottak. Magyar észrevétlenül kiosont a házból és még az éj leple alatt hazament Bolyokra. A beismerés után a csendőrök bekísérték a miskolci törvény­szék fogházába. Veszélyben a hatvani reáliskola ? A múlt héten nagy nyugta­lanság támadt az érdekelt hatvani társadalom, különösen a szülők körében, akik között az a hir ter­jedt el, hogy a reáliskola tovább­fejlesztési munkálatai teljesen meg­akadtak, sőt az elért eredmények is veszélyeztetve vannak. A szü­lők ezért elhatározták, hogy május 12 én vasárnap délelőtt ebben az ügyben nagygyűlést tartanak, hogy azon a reáliskola ügyét megbe­széljék és a hozandó határozatot a kerület országgyűlési képviselő­jéhez Szinyei-Merse Jenőhöz és gróf Klebelsberg Kuno kultusz- miniszterhez küldöttség utján fog­ják eljuttatni, akik annak idején személyesen helyezték kilátásba a a hatvaniaknak a reáliskola ügyé­nek mielőbbi tető alá juttatását. % Pályázat a közigazgatási tanfolyamokra. Az egri, nyíregyházai és szombathelyi közigatási tanfo­lyamokon az 1929—1930. évi há­rom félévre terjedő tanulmányi időszakra a belügyminiszter pályá­zatot hirdet. A tanfolyamokra való felvételre irányuló folyamodványt a folyamodó sajátkezüleg írt, 1 pengő 60 filléres bélyeggel ellátott és a magyar királyi belügyminisz­terhez címzett kérvényben 1929. augusztus hó 1. napjáig annak a vármegyének a főispánjához kell megküldeni, akinek hatósága terü­letén a folyamodó irodai gyakor­latát töltötte. A belügyminiszterhez közvetlenül benyújtott pályázati kérvények érdemleges tárgyalás nélkül visszaadatnak. A kérvény­hez melléklendő okmányokat ere­detiben kell csatolni. A tanfolya­mokra való beiratkozás szeptember 10-én kezdődik. Egy „öngyilkosság“ melyről másfel év múlva kiderült, hogy hitvesgyilkosság Elfogták a férjet, aki előbb megfojtotta, majd felakasztotta feleségét

Next

/
Thumbnails
Contents