Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-05-05 / 52. szám
2 1929. májú« 5. U Mindenütt kapható l Tonnaíl s KBsp^Ul BUDAPEST, I., Horthy Miklósát 119—121. Máps közepére negyvenágyas diákszállót rendez ke a város. Az újonnan felállított városi Idegenforgalmi Hivatal vezetőségét máris nagy számmal keresik fel iskolák az ország minden részéből, hogy a tanulóifjúsággal megismertessék Eger történelmi múltját és messzeföl- dön híres nevezetességeit. Ezek az iskolák azonban mind olcsó diákszálló után érdeklődnek és megtörtént, hogy miután a hivatal mm tudott ilyen intézményt rendelkezésükre bocsáj- tani, visszamondták a tanulmányi kirándulásokat. A város most egy eürgős intézkedéssel megoldotta a kérdést. Az úgynevezett ceengős iskola termét és előszobáját, továbbá a háromszobás tanítói lakás helyiségeit a legrövidebb időn belül diákszállónak rendezi be. Negyven ágyat fognak beállítani szalmazsákokkal, lepedőkkel és mosdókkal. A berendezés nem fog semmiféle költségba kerülni, mivel a szükséges felszerelés már régóta a város tulajdonában van. A munkálatok már a jövő hét végén befejeződne*, úgy, hogy május közepére már egy tiszta, egészséges és olcsó diákszálló fog a kiránduló diákok rendelkezésére állni. Olciő, mert hozzávetőleges számítás szerint sze- mélyenkint 20—30 fillérbe fog kerülni az elszálláiolás. A diákszálló ügyét az egri iskolák igazgatóságainak különös figyelmébe ajánljuk. Egy világhírű grafológus Egerben. Érdekes élményben lesz része a napokban Eger közönségének. Szakáll ZoltáD, a világhírű grafológus — aki a fővárosi lapok híradásai és a garmadával egy- begyüjtött levelek tanúsága szerint számos közéleti nagyságnak, kiváló művésznek, így többek között gróf Bethlen Istvánnak, Schadl Ernőnek, Rózsahegyinek, Fedák Sárinak, Ka- rinthynak, sőt Mussolininek is a legnagyobb sikerrel analizálta az írását — városunkba érkezett ős vasárnap este 8 órakor a Korona ■árgatermében előadást tart arról, hogyan lehet két sor írásból megállapítani valakinek a jellemét. Szakáll Zoltán különben vasárnaptól kezdve a Korona szállóbeli lakásán fogadja azokat, akik írásukat grafologizáltatni óhajtják, azonkívül kedden délben 12 és 2 óra között teljesen díjmentesen áll a szűkös anyagi viszonyok között élők rendelkezésére. A híres grafológus balépödij- mentes előadása iránt városszerte általános érdeklődéi mutatkozik. EGEK Folynak az slekésziilsfek a gyermekek áldozócsütörtöki ünnepére 750 gyermek kap reggelit, 45 urinö dolgozik az ünnepség előkészítésén. — 110 jótevő adakozott a jótékony célra. Eger, május 4. Jelűütöttük már, hogy Áldozócsütörtökön 750 elemi iskolás gyermek járul ez eDőáldozáshoz a főszékesegyházban. A gyermekek lelkének előkészítésen tiz hitoktató éa 24 gárdavezető űrinő fáradozik hónapok óta. Serényen készülnek arra is, hogy minél kedvesebb ée emlékezete. *ebb izereteireggeliben részesítsék áldozás után a gyermekeket. A város kiléte helyén ugyanis 750 kis gyermeket fognak megvendégelni. Az angolkisasszonyok és or- eolyarendiek tanítványai saját zárdájukban, a lyceumi iskolások a Katolikus Körben, a halas piaci, cifratér!, Wesselényi- és Szvorányi úti s a kisegítő isko lások saját iskolahelyiségeikben, a maklári-űti és kertészu cai iskolások a ferencesek katakomba- termében részesülnek megvendá- gelétben. A szeretetreggelihez a városElöljáróba külkereskedelmi forgalmunk március havi adataiból néhány adatott közlünk, hogy kiviteli cikkeink értékével megismerkedhessünk. A márciusi kivitel értéke: Búzából ................. 9836 Vágó és igásállaiből 7953 Liszt...................... 7397 Cukor ...................... 5536 Tojás ..................... 4926 Gépek és készülékek 3296 Elő és leölt bBromfi 2311 Gyapotszövetek . . 2297 Rozs ..................... 2228 Bor ...................... 2071 ezer pengő. Ha ezeket az adatokat vizsgáljuk, érdekes összehasonlítá sokat tehetünk. Adjuk össze a tojás és az élő s leölt baromfi tételeit s látjuk, hogy ez a mezőgazdaságnak annyira alárendelt jelentőségűnek látszó ága 7.237.000 pengő kiviteli értékével tulajdonképen a negyedik bői 110 jótevő adakozott. Az adományokról a kimutatást később közölni fogjuk. Az ünnepségre városunkba érkezik P. Zsírosé Ferenc jézustár- sasági atya, a 150 ezer gyermeket gondozö szívgárda központi vezetője a a Szívujság szerkesztője. A nagyobb elemi iskolás fiúk elsöálduzáshoz járuló tár asikat a izereteireggali alatt üd vöziík, énekekkel és jelenetekkel szórakoztatják. A vezetőség az elsóáldoző gyermekek »zülait mind megkeresi s falhívásában arra kéri, hogy egyrészt minél többen járuljanak gyermekeikkel a szentségekhez, másrészt kísérjék el gyermekeiket a főezékesagyház- bői a szereietreggeli helyére is, hogy gyermekeik örömének boldog tanúi legyenek. Áldozócsütörtökön a főszékesegyházban 6 órától több gyóntató lesz a felnőttek rendelkezésére. helyen áll, » összegszerűleg alig marad el az állat és lisztexport tételeitől, messze megelőzve a cukoripart, s felülmúlva kétszeresen a nagy- jelentőségű gépipar, textilipar kiviteli értékeitPedig ez a jelentékeny kivitiá bizonyítja, hogy a baromfitenyésztés mai elhanyagolt állapotában is, amikor néhány igazán elszórt kivételtől eltekintve, a legmottohábban kezelt termelési ág ilyen eredményeket mutat fel, s amikor a külföldi elzárkózás ellenére a baromfi és tojás minden nyugati államba könnyen talál utat: ki kell emelni a külterjesség és mellőzöttségéből, mert ez a jövő boldogulásának útja. Vármegyénk jelentékeny részei kifejezetten szőlő és gyümölcs- termelő vidékek, s tisztén látjuk a borkivitel mindössze 2.071.000 pengős tételénél a nyomott piac okait. Be kell vezetniük a szőlőbirtokosoknak, különösen a kicsinyeknek a baromfitenyésztést; meg kell tanulniok, épp úgy, mint a szőlőművelés minden csinját-binját, a baromfitenyésztés nemes mesterségét. Kis területeken, kis épületeeakékksl, — szerény eszközökkel, de szorgalmas munkával jelentős eredményeket lehet elérni, e a kezdet nehézségeivel küzdő tenyésztő nemcsak jő szakirodalmat talál, hanem vármegyénk Gazdasági Egyesületének baromfitenyésztési szakosztályánál gyakorlati tanácsot, kivitelezésre útmutatást, tenyó8ztörzsek beállítására jutányos beszerzési lehetőségeket. A mai kor baromfitenyésztője nem caak a zsákból eteti a baromfit, mert mestere a hulladékok felhasználásának, betegségek állományát nem teszik tönkre, mert védekezni tud ellenük. De praktikus is, mert nem a drága boltokból szerzi be az önetetőket, önitatőkal, hanem maga készíti el azokat házilag pár fillér kiadással, éa nehány év leforgása alatt pár holdacska föld értékét sokszorosan felülmúló baromfi telepe, farmja lesz, vásárolhat jó köliőgépet, s friss tojásaiért, csirkőjeíért a kereskedők házához jönnek, még a piacra sem kell azokat küldeni. Tisztába kell jönniök szőlővi- débemk termelőinek végre azzal, hogy szőlőikből megélni nem tudnak, hiszen érezniök keli, hogy lassan, de biztosan a csőd szélére jutnak, ■ ezen sem a borfogyasztási add eltörlése, sem az adó- elengedések, sem kamatmentes kölcsönök nem fognak segíteni. A most adódott helyzetben a bortermelésnél az egységes típusú borok előállítása az egyedüli segítség, ennek megvalósítására az összes fajokkal kever- ten ültetett meglevő szőlők nem igen alkalmasak, ezeket tulajdonképen ki kellene cserélni. A csemegeszőlő jövője kétségen kívül áll, de szezoncikk, ezt ki kell egészíteni tajgyümölcsök termelésével, aminek egyedüli módja a megfelelő fákon kivüi az épp oly gondos védekezés, mint a szőlőnél már évek óta szokásos. Még így is nélkülözi a szőlő és gyümölcskertész az állandó jellegű bevételi forrást, a ezt megtalálhatja a baromfitenyésztésben, mely az ó szűk területéhez szabott gazdálkodásában a nagygazdaság tehenészetének szerepét játsza. Hány gazda tartja fenn tehenészetét egyébként nem arravalő viszonyok között azért, mert a rendes havi bevételt, quasi fixumot ez jelenti. Világos tehát, hogy szőlőtermelő vidékeinknek az egyoldalúság leküzdésére be kell vezetniök a gyümölcstermelést, és miután ez lassan is megy, mert a fák kifejlődéséhez idő kell minél előbb rátérni a szakszerű baromfitenyésztésre, mert ezzel nemcsak saját aDyegi érdekeiket védik meg, nemcsak maguknak szereznek jelentős bevételi forrást, de kis tételeikkel jelentősen hozzájárulnak külkereskedelmi mérlegünk javulásához, s ezzel azon nyomasztó helyzet könnyítéséhez, melyben most mindannyian sínylődünk. I I I l I FONTOS A VÉDJEGY! fci előny óit már ismeri, FONTOS A VÉDJEGY1 I I I I Hogyan szaporítsuk Jövedelmünket? Eger, május 4.
