Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-05-04 / 51. szám
2 1929. májún 4. EGEE I '*w. > * v ,«««.<•* itawswMiiMMMsttrtt ^A<»«M*Vw WM»d* »■ -JJW** *» Árvái András Törökországban A szentmargittapusztai számadójuhász egy esztendeje török földön — Rövid vélekedés a törökökről: Többet ér a pulikutya, mint tiz török ember. — Egy kis propaganda a magyar juhok érdekébe. Időjárás. Budapest, május 3. A Meteorologiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: Hazánkban a hőmérséklet tegnap a nyugati határmegyéket kivéve, tovább emelkedett, néhol a 20 C fokot ia elérte. Egyes helyeken kisebb esőzés volt. Ma reggel az idő kissé felhős. Budapesten ma dél* ben 16 C fok volt a hőmérséklet. Prognózis: Esőre hajló idő várható lényegtelen hő változással. * Eger, május 3. A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben tegnap +19’6 C.fok volta maximum, a minimum pedig -J-(5’0 ©. fok. Reggel hét órakor -f-170 C fokot mértek. Szélcsend uralkodott. Barometer-állás 0 C fokra és tengerszinreredukálva 758-8 mm. Május 14" és 15-én lesz a bizongitáskiegészités a boconádi vadásztragédia ügyében. Eger, május 3. A múlt év január 13-án megtartott boconádi körvadászat, mely Mártonffy Lajos dr. árva- flzéki elnök halálával végződött a napokban került a tábla elé. A tábla elrendelte a bizonyítás kiegészítését. Ebből a célból Leitner Emil kir. ítélőtáblái bírót küldötte ki, aki május 14-én és 15-én fogja lefolytatni az uj kihallgatásokat. Szociáldemokratáink s a román sajtó. Budapest, május 3. A magyarországi szociáldemokrata pártnak a revízióra vonatkozó állásfoglalását a román sajtó megnyugvással és vállve- regető elismeréssel tárgyalja. — Ez a tény mindennél jobban bizonyítja, hogy szociáldemokratáink mekkora hibát követtek és mily nagyot vétkeztek a magyar nemzet törekvései ellen, amikor megtagadták a Revíziós Ligában való részvételüket. Rendeletet adtak ki a vadvédelemről. A földmivelésügyi miniszter rendeletet bocsájtott ki a törvényhatóságok első tisztviselőihez, amelyben felhívja a figyelmet a rendkívül szigorú tél következtében megfogyatkozott vadállományra és annak védelmére. A vadállomány védelmét a törvény keretein belül minden lehető módon elő kell mozdítani. A pásztorok kutyái kölönccel látandók el. Vadászati jogot nem gyakorló egyén kutyáját nem viheti ki a határba és a határban kóborló ebeket és macskákat a vadász- terület jogának birtokosai kiirthatják. Eger, május 3. Az uj Törökország fiatal vezetői mostanában mindent elkövetnek a teljesen elhagyott gazdasági élet megreformálása érdekében. Egyrészről a nép kedvét a föld okos megművelése felé irányítják, másrészt ál lami telepüket létesítenek az állatállomány feljavítására, ahol idegen fajtákkal kísérleteznek. így került egy kisebb nyáj juh Törökországba, az egri főkáptalan tenyészetéből Meg egy számadó juhász, bizonyos Árvái András nevezetű. A török földművelésügyi minisztérium pályázatot hirdetett, hogy ki volna hajlandó a Kara- cabeyi juhászat vezetésére. — Senki sem jelentkezett. Egyedül Árvái András szánta rá magát. Egy élete, egy halála. Volt az orosz, meg az olasz fronton, meg aztán a hadifogság rosszízű kenyeréből is megevett Jőpár morzsát. Nem fél biz ő. Egy esztendővel ezelőtt történt. Árvái András elbúc»űzott az asszonytól, három kis családjától — egy közülök gyerek, a másik kettő jány, a legidősebb a tizedik esztendőbe tapos a nyáron — és felszállt a vonatra. Egy kis aggodalommal és ellen- súlyozásképpen némi reménységgel. Meg a pulikutyával. Mert anélkül nem juhász, a juhász. Még ha számadó is. Elmúlt a szerződéses idő és Árvái András nemrégiben visz- szajöit. Szép, nagy levelekkel, amikben meg vagyon írva minden munkájára a dicséret. Igen büszke rájuk. Merazért ritkáaan íródnak ilyen írások, Hogy ezt mondja : — Árvái minden tekintetben, mindenkinek a legnagyobb elismerését érdemelte ki. Azon kevés magyarok számát szeporí- totta eggyel, akik a nehéz és a mi viszonyainktól annyira eltérő, keleti állapotok között is fel tudták magukat találni és közel férkőztek a törökök szivéhez, ami bizony nem a legkönnyebb dolog. — Az ellő időben nagyon nehéz helyzete volt, de józan magyar esze és kitartő szorgalma átsegítették a nehézségeken. Itt mindenki nagyon sajnálja, hogy már elmegy és Názim bey, a juhászat vezetője máris táviratilag kérte a minisztérium engedélyét, hogy Andrást ismét egy további évre leezerződtesse. — Árvái tehát alaposan megállta a helyét. De ezenfelül a káptalannak is nagy szolgálatokat tett azáltal, hogy a káptalantól vásárolt juhokra egészen kivételes gondot fordítván elérte azt, hogy az összes ide exportált juhok közül a legjobban azok váltak be. Ma Anatoliában az egri káptalan uradalmaiból származott magyar fósüs juh fogalom lett. A minap elbeszélgettünk Árvái Andrással. Szép szál ember. A képét sötétre barnította s nap ViiágOífejű, világosszemű. Hosz- szú bajsza kétoldalt felpederve. Egy kis via« is vao a szálai közt, a tartósságnak miatta. Az egyszerű magyari ember nézésével, érdeke* dolgokat látott meg nagy Törökországban, amikről eredeti csattanókkal szűrődik le a vélemény. Mondja a tengeri utazást: — Mikor a hajón mentünk, elővett a betegség. Akkor bán lám oszt, hogy nem fogadtam meg amit mondtak. Biztattak, hogy vigyek magammal pálinkát, de mi a fenének a’. Hogy elővett a betegség, hát fejemre húztam a szűri. Ne lássam,hogy bánkódik a hajó. — Anatoliába mentem a juhászaihoz. Kétszáznegyvenkilenc kos, száz- nyócvan birka, meg hat török ember vöt a kezem alatt. Hogyan beszélt velük ? — Eleintéo meg akartam őket tanítani magyarul. Egy darabig ment is a tanítás, de aztán meg biciablotta magát a török, ók is meg akartak engem tanítani törökül, de féltem, hogy még magyarul i* elfelejtek, hát úgy beszélgettünk, kézzel, mint a némák. Kérdezzük aztán, hogy mit szól a törökökhöz. — Bolond ember a török: lábbal köszön az Istennek. Lehúzza a hocskorát, oszt négykézláb áll. Úgy emelgeti magát, mint a szöcske. Le, sneg fül, megint le, memmegint fel. — Imádkozás előtt mindig mo- sakszik, de ciak a kézit, meg egy cseppet a képit. A nyakához nyúlni már lusta. Fél, hogy attul mán elviszi az ördög. A papját is csak azőr tartja, hogy a toromból kiabáljon. — Mikor látták, hogy minden héten kétszer derékig megmos- dók, összesúgtak a hátam me- gett: jó lehet a’. Levetkeztettem oszt ókat, aztán kukoricacsutkával dörgöltem valamennyinek a nyakát, mer olyan vót, mintha kisubickolták vóna. — Rettentő lusta népség. A szentnek se akar korán felkelni. Mikor hajnali négykor felvertem őket, nagyon morgolódtak. Mondtam aztán, hogy csiba te, ez csak olyan engedmény. Mi- nálunk otthon háromkor kelnek. A birkát nem hajtaná a vízhez. Az tartja, hogy iszik az magátul, ha megszomjazik. — A derekára lepedőt csavar. Abba rakja minden holmiját. Olyan, mint a viselős asszony. Nem szedi le magárul, mig el nem nyövi. Mint a szamár a nyerget. Mer avval is ügy vannak. Ráteszik a fáből csinált szerszámot még kölyökkorában, nem veszik le csak akkor, ha szétmegy. vagy ha megdöglik a szamár. Szegény állatnak igen sínü a bordája. Hát a török asszonyok milyenek ? — Akad köztük szép is. De elcsúfítják magukat. Olyan nadrágot hordanak, aminek az ülete bokáig ér. Ráterelődik a sző a borfélékre. — Isszák mán a bort is. De az csak olyan csinált. A pálinkát is vízzel keveris. Csak csodálkoztak, mikor a kocsmában vizespohárral ittuk, oszt mikor egykettőre üres lett az üveg, mindjárt ott vöt a másik. De a dohányuk, az jő. — Különben jámborok. Nemigen veszekednek. Vagy ha veszekednek se ciukja be őket a rendőrség. Addig igyekeznek a békítéssai, míg össze nem csőko- lőznak. Igen félős természetűek. A fődön ülnek, mer attól félnek, hogy leesnek a székről. — Cigányuk sincs. Kődus mulatságot csinálnak. Csak egy pikulá# meg egy nagydobos van a bandába. Egy kis propaganda a magyar juhok érdekibe. Mondjuk aztán, hogy úgy hallottuk, hogy a törökök igen meg voltak elégedve a magyar juhokkal. Vág egyet a szemével: — Hiszen gondoskodtam én arrui. Mikor kimentem, csak a német birkának vöt becsülete. Kétszázötven gramm abrakot adtak nekik naponta, a magyar meg élig kapott. — Én őszi levettem a kvótát ötvenre. Kisidő múlva olyanok lettek, mint az agárkutya. El is vitték őket hamarosan, hogy nem bírják a levegőt. Kipróbálták a tejelést is. Együvé zárták a legszebb magyar, meg német juhot. Én úgy Uajnaltájban bevittem egy szopósbárányt az abolba, oszt megszoptattam a némettől. Mikor reggel megfejték a németet, azt mondták: nem ér ez egy rossz pipát se. Egy kis büszkeséggel beszélt a puliról: — M-r a pulit »zt megcsodálták. Mibor úgy intettem neki, hogy «zorijja meg a birkákat. — Többet is ér az, mint tíz török embar. (por) Orosz lóvásárlások Hevesmegyében. Orosz katonai lóvásárlások lesznek vármegyénkben május hó 3.-án Hatvanban, május 21.-én Hevesen, május 22.-én Poroszlón, május 23.-án Füzesabonyban. — Felhívjuk az igy érdekelt vidékek gazdáinak figyelmét ezekre a vásárokra. A pénteki hetipiac árai Egerben. Tejpiac: tej 32—34 f, tejföl 1 P 60 f, vaj 420 P, túró 12-15 f, tojás 10—12 fillér. Zöldségpiac: káposzta 70, vöröshagyma 25, burgonya 20—30 f kilónként-, zöldség és répa 10—25 f, kerti sóska 10, spenót 0-30—0 40, saláta 015—0-20, zöldhagyma 0 06—008 P csomónként; torma 10 f. kalarábé 15—20 f, zeller 15—20 f darabonként; száraz bab 80—100 f literenként. Gyümölcspiac: alma 120—200, füge 1’20, narancs 1*40—160 P kilónként. Baromfipiac: csirke 5—6, tyűk 6—8, sovány kacsa 8 P páronként; bízott liba 14—15, sovány liba 6—7, pulyka 8—12 P darabonként. Húspiac: sertéshús 2-20—2*60, marba 128—192, borjú 1 60—2‘20, zsír 2 60, zsírszalonna 200—2 40, füatöltszalonna 2 80 P kilónként. Halpiac: Keszeg 1*00 P kilónként.
