Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-05-03 / 50. szám

Arb 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS SÁL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 7 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. S Z ERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT, BALRA. — TE­LEFONSZÁM: 11. — :: HIRDETÉSEK :: MILIMÉTERES DÍJ­SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :: XL. évfolyam 50. szám ♦ Péntek ♦ Eger, 1929. május 3. A Gárdonyi Társaság vasárnapi felolvasó ülése összekapcsolódik a magyar könyv pártolásának a gondolatával. Eger, május 2. Megírtuk, hogy a magyar könyv propagálására május 13- és 20 a között országos Magyar Könyvhetet rendez a kulturális és irodalmi élet kiválóságaiból alakult nagybizottság, melynek elnöki tisztét maga a kultusz- miniszter vállalta. Ez a nagybizottság felhívást intézett a magyar társadalomhoz ■ különösen az összes irodalmi és kulturális egyesületekhez, hogy a magyar könyv szeretetének a terjesztéséhez minden tőlük tel­hető eszközzel csatlakozzanak. Az egri kulturális intézmények közül a Gárdonyi Társaság egyike volt az elsőknek, mely rögtön átérezte ennek a gondo­latnak nagy jelentőségét s a napokban tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy idei nagysikerű munkásságát bezáró utolsó felolvasóülését a magyar könyv ezereíatének és terjesz­tésének a gondolatával kapcsolja össze. Ez a május 5-én, vasárnap délután 6 órakor tartandó Gár­donyi társasági gyűlés aműgyis össze fogja hozni teljes számban Egerirodalompártoló közönségét, mert az újabb magyar szini- és regényirodalomnak egyik leg­népszerűbb, nagy sikereket sike­rekre halmozó alakja, Csathó Kálmán, a társaság uj tiszteleti tagja fog azon szerepelni s szék­foglaló előadását megtartani. — A magyar könyv válságos hely­zetéről s a segítés fontosságáról dr. Kürti Menyhért tanker. kir. főigazgató a Társaság elnöke fog megnyitó beszédében megemlé­kezni s így szinte természetsze­rűleg állítja be a Gárdonyi Tár­saság nagy erkölcsi súlyát a fontos mozgalomba. Ez az ünnepélyes megnyilat­kozás természetesen csak ez első lépés lesz a Magyar Könyvhét eszméjének felkarolására Eger­ben. A napokban Hedry Lőrinc dr. főispán, az országos nagy- bizottság tagja, nagyszabású ér­tekezletet fog összehívni ebben az ügyben, mely bizonyára sok egészséges és értékes eszmét fog kitermelni a Magyar Könyvhét megfelelő erkölcii és anyagi sikere érdekében. Nadrágtartójával akasztotta fel magát egy fogoly az egri fog­házban Grandi olasz államtitkár Budapesten. Budapest, május 2. Grandi államtitkár Budapestre érkezése alkalmából a Nemzeti Újság vezetőhelyen olasz nyelvű beszéddel köszönti az olasz kor­mány kiküldöttjét.Többek között a következőket írja: Az Olasz­országgal kötött barátsági szer­ződés fontos állomása az európai politikának. Nemcsak kézzelfog­ható kifejezése az érdekek és közös törekvések komplexumá­nak, hanem főképen Mussolini félreérthetetlen gesztusának, a- mellyel mellénk áll. Csak örülni tudunk annak, hogy Grandi államtitkár Mussolinit és a kato­likus Rómát képviseli itt, a szó betüszerinti értelmében. Győződ­jék meg közöttünk hálánkról és őszinte szeretetünkről, amelyet népe iránt érzünk. Rothermere űj titkára. Budapest (MTI.) Rothermere lord nemreg avval a kéréssel fordult a Revíziós Ligához hogy küldjenek ki valakit Londonba mellé, aki a Liga ée ő közötte fennálló kapcsolatot és együtt­működést hathatósan előmoz­dítsa. A Liga Dorogi Farkas Ákost delegálta Londonba, hogy a lord mellett ellássa a magyar titkári teendőket. Dorogi eddig Sipőcz polgármester magán­titkára volt. Szombaton délelőtt nyitják meg a nemzetközi vásárt. á budapesti nemzetközi vá­sárt május 4-.én, szombaton dél­előtt 10 órakor nyitja meg a vá­rosligeti vásárterületen Horthy Miklós, Magyarország kormány­zója, a kormány jelenlétében. Megállapították a verőszalai tűz okát. Kedden hajnalban, három óra tájon kigyúlledt Tóth Ferenc Verőszala ucca 9. sz. alatti lakos házának egyik melléképülete, amelyben szőllőojtványokat gő­zöltek hosszabb idő óta. A tűz­oltóság egy órai megfeszített munka után eloltotta a íetőiü- zet s a rendőrség még a reggeli órákban megejtette a tűzvizs- gálatot. Kiderült, hogy a tüzet nem gondstlenság, hanem a kéménybe beépített gerenda okozta, amely hosszú időn keresztül ízzott, míg végre az erős tüze­lés következtében láogrelobbant és meggyujtotia a kátránypapir fedelet is. Eger, május 2. Kovács Ist­ván 22 éves pásztói kőmívesse- géd, akit gyilkosság kisérlete miatt vett előzetes letartózta­tásba az egri kir. ügyészség, az elmúlt reggel cellájában nadrágtartójával felakasztotta magát. Kovács István hosszú időn keresztül egy fiatal pásztói le­ánynak udvarolt, aki azonban tudni sem akart róla s ezt nem egy ízben értésére adta a kő- mívessegédnak. A szomorodott szívű szerel­mes bánatéban bosszút forralt és elhatározta, hogy megöli a leányt. Egy este revolvert ragadott, elrohant ideálja ablaka alá és az utcáról többször rálőtt az atztal mellett foglalatoskodó leányra. A lövések szerencsére célt tévesztettek, mire a merénylő elmenekült. A csendőrség Kováéi Istvánt még ugyanazon éjszaka | elfogta és beszállította az egri kir. ügyészség fogházába, ahol előzetes letartóztatás alá vették. Kihallgatása után magánzár- kában helyezték el, ahol nyu­godtan viselkedett. Tegnap reg­gelijét elfogyasztva, már idege­sen járkált a szűkre szabott négy fal között. Az ügyeletes fogházőr nyolc óra tájban be­tekintve a leslyukon, megdöb­benve látta, hogy Kovács az ágy felett levő foga­son, nadrágtartóján lóg. Barohant a cellába és levágta az akasztott embert. Az előhí­vott fogházőrmester azonnal élesztgetni kezdte az öngyilkost, mesterséges légzést alkalmazott s orvosért küldött. Mivel a fog­házorvost nem sikerült gyorsan megtalálni, dr. Karikás József fő­orvost hívatták, aki mér csak a beállott halált konstatálta. Gazdagyülés Tiszafüreden. Eger, május 2. A tiszafüredi járás gazdatár­sadalma vasárnap délután rend­kívül népes gyűlést tartott a tiszafüredi Gazdakör székházá­ban dr. Schleiminger László földbirtokos elnöklete alatt. A környék földbirtokosai és bérlői majdnem kivétel nélkül, a kis­gazdák közül is több százan je­lentek meg. A gyűlés tárgya a tiszafüredi járás gazdatársadalmának rend­kívül súlyos helyzetének meg­beszélése a ezzel kapcsolatban a felsegítés módjának a megtár­gyalása volt. A gyűlés szónokai egyhangú­lag megállapították, hogy a ti­szafüredi járást, de ennek is kü­lönösen hat községét, úgymint Tiszafüredet, Tiszaszőllőst, Ti- szaigart, Tiszaörsöt, Örvényt és Nagyivánt az utolsó tiz eszten­dőben rendkívül sok és súlyos csapás érte. Ez a vidék igen sokat szenvedett a román meg­szálló csapatok erőszakoskodá­saitól. Állatállományuk, termé­nyeik, gazdasági felszereléseik javarészét elrabolták. A meg­szállás után évekig tartó gyenge termés szinte köztudomású. —< 1925 ben olyan aszály sújtotta ezt a vidéket, hogy annyi ter­mény sem termett, hogy a gaz­dák aratóikat ki tudták volna fizetni. A terhes kölcsönök, a termény- és állatárak nagyará­nyú áresése később csak sú­lyosbították a helyzetet. Az idei végzetes fagykár pedig szinte elviselhetetlen mértékkel súj­totta e vidék gazdatársadalmát. Annál súlyosabbak ezek a ká­rok, mert e területek szikes volta közismert. E kétségbeejtő helyzet követ­keztében a gazdagyülés elha­tározta, hogy felkérik a várme­gye főispánját, alispánját és a tiszafüredi járás országgyűlési képviselőjét, hogy a kormány figyelmét hivják fel különösebb módon erre az ínséges területre és hogy fokozott támogatást esz­közöljenek ki részükre. Annál is inkább, mert a gazdatársadalom súlyos helyzete folytán vesze­delmes arányokat ölt a munka- nélküliség s az ipar és kereske­delem szintén válságot helyzet­ben van.

Next

/
Thumbnails
Contents