Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-04-30 / 48. szám
2 EGER 1929. április 30. Dísztorna a ciszterci gimnáziumban. Eger, április 29. VaBárnap délután tartotta az egri ciszterci gimnázium Werner Adolf dr. testgyakorló köre, disz- torna ünnepélyét. Disztorna. Ez volt a címe. De mögötte sokkal többet éreztünk. Többet a testkultúra egésséges művelésénél is. ígéretet, reménységet, jövőt. Hat órakor már teljesen meg telt a gimnázium tornaterme. Az emelvény hátterébe, az egész fal nagyságában a felnagyított trianoni jelvény képét rajzolták fel művészi Ízlésű kezek, fekete alapon, arany színnel. Ez előtt a kép előtt játszódtak le a disztorna számai. Gyönyörűen peregtek a tornapad, fapuska, kőzitámfa, farúd, fabot, fokos- és zászlőgyakorlatok és a ki nem fáradó leleményességgel megtervezett változatos gúla- csoportok. Valóban szép eredményeket mutatott a gimnázium ifjúsága. A mozdulatok biztossága és be* idegzettsége, az általános rend és önfegyelmezés nagy foka, amely különösen a vezényszó nélküli tagszabadgyakorlatoknál vált nyilvánvalóvá, meglepte még azokat is, akiknek a múlt évek dísztornáiban is alkalmuk volt gyönyörködni. Szabó Ferenc, az intézet kiváló tornatanára remekelt ezzel az ünnepséggel, amely rendezés, elgondolás és kivitel tekintetében felülmúlta az eddigieket. Minden gyakorlatnak meg volt a szimbolikus értelme és a közönség tomboló tetszése kísérte a trianoni jelvény óriás kandeláberének aranylángjában megjelenő fepuskák és fokosok átfutó árnyékát. Hangos derültséget keltettek a tréfás gyakorlatok, amelyekben különösen nagy tapsokat arattak a gimnázium volt növendékei : Hatala Pál, Petheő Ferenc, Szesztay István, Szmetana Károly és Vágássy Imre joghallgatók. A programm második felében folytak le az alacsony és magas nyújtó versenyek, továbbá a gyűrű magasugró verseny. A magssugrőversenyben első Tálas Gyula VIII. o. t., második Kisantal Jenő V. o. t., harmadik Petrásevich Béla VIII. o. t. Alacsonynyujtőversenyben első Drágtfy György IV. o. t., második Halmay László IV., o. t., harmadik Ringelhann Béla III. o. t. Gyűrű-magasugrásban első lett Mártonffy Lajos VIII o. t., második Petrásevich Béla VIII. o. t., harmadik Mészáros Béla VIII. o. tanuló. A verseny győzteseinek az ünnepség végeztével Kürti Menyhért dr. c. tankerületi főigazgató osztotta ki a dijakat buzdító szavak kíséretében. nehéz kérdésnek tartja a diákügyet, mert a város súlyos anyagi helyzete miatt nem áldozhat most erre. Az idegenforgalmi hivatal ügye. Bárány Géza igazgató ismertette ezután a most megnyíló idegenforgalmi hivatal ügyét. Erre a hivatalra, az egységes irányítás szempontjából feltétlen szükség van az idegenforgalmi propaganda érdekében. A hivatal a városháza 5. számú üzlet- helyiségében Dyert ideiglenes elhelyezést és mindaddig, míg a hivatal pozitív anyegi eredményeket nem mutat fel, a Városi Fürdő Rt. tisztviselői fogják ellátni a teendőket, A kérdéshez Láng Nándor, Kálnoky Viktor és vitéz Subik Károly szólaltak fel, akik annak az aggodalomnak adtak kifejezést, hogy az idegenforgalom ügyét a bürokrácia útvesztőibe fogják terelni. Inkább a gazdasági életet s a termelés ügyét karolja fel jobban a városi tanács, mert a jó gyümölcs, az olcsó piac vonz igazán ide idegenforgalmat. Kálnoky Viktor képviselőtestületi tag rátért Egernek fürdővárossá történő kifejlesztésére. Ennek a tervnek a legnagyobb része csak illúzió. Egerből Boha- sem lesz fürdőváros, mert nem vehetjük fel a versenyt külföldi, sőt hazai fürdőkkel sem. Egerben két nap alatt mindent megnéz a fürdőző. Jöjjenek tisztába azzal is, hogy a strandfürdőnek itt semmi jövője nincs, mert kicsi a város. Aki strandolni akar, az nem Egerbe jön. Egyetlen relációt lát: az egri vár feltárását. Azt támogassa a város. Kálnoky István külföldi példákkal bizonyította, hogy Egernek van reménye fürdővárossá való fejlesztésére, majd Frank Tivadar és Bárány Géza oszlatták el a hivatal ügyében felmerült aggodalmakat. A vállalkozás üzleti jellegű. Örülni kell, ha a hivatal a jövőben minél több tisztviselőt foglalkoztathat. A közgyűlés ezután elfogadta az idegenforgalmi hivatal felállítására és szervezeti szabályaira vonatkozó tanácsi előterjesztéseket. A tárgysorozat egyik legfontosabb és mindenkit érdeklő pontja az egri városi színház ügye került tárgyalásra. Kálnoky István előadó számolt be a helyzetről. A tanács, mérnöki szakvélemények alapján, bezáratta a színházat 1927 októberében, mivel életveszélyesnek bizonyult. Egyben felkérte Sebestyén Arnold budapesti műépítészt a színház renoválási tervének elkészítésére. Sebestyén a terveket elkészítette, azonban ennek a nagyobb- arányú renoválásnak költsége kb. 70.000 pengőre rúgott s így előteremtése meglehetős négy gondokat okozott. Trak Géza polgármester legutóbbi budapesti útja alkalmával aztán biztatást kapott a kultuszminisztériumban arra nézve, hogy Egerben új színházat építenek oly- formán, hogy a minisztérium 500 000 peDgős kölcsön szerzéséhez hozzásegíti a várost, a kölcsön évi annuitását pedig a minisztérium segélyképpen állítja be költségvetésébe. Addig is azonban, amíg ez megtörténik, meg kell, oldani a színház kérdését. Ezért megbízta a mérnöki hivatalt a megfelelő legszükségesebb renoválási tervek elkészítésével. A hivatal el is készítette a terveket egy körülbelül tizezerpengős költség- vetéssel együtt, amikor Kardoss Géza színigazgató azt az ajánlatot tette, hogy hajlandó egy, a város által kijelölt helyen egy ideiglenes nyári arénát építeni, amelyben 130 tagú társulatával a nyári szezonban játszhatik addig, amíg az új színház ügye véglegesen rendeződik. Csupán a városi színház felszerelésének átvételét kéri a várostól. Az ajánlat felett nagy vita kerekedett. Barsy István elutasítja a tervet. A fából épült nyári aréna sem a színészek, sem a közönség szempontjából nem megfelelő.. Különösen a mai abnormis időjárási viszonyok mellett nem. Nem olyan biztos a miniszteri Ígéret sem. Radil: Klebelsbergben meg lehet bízni. Heller József: Merik-e vállalni a szavatosságot, hogy ebben az esetben megadja az új színház építési költségét a minisztérium? Kálnoky Viktor szintén nem fogadja el az ajánlatot. Télen is kell színjátszó hely a társadalmi egyesületek részére. Inkább renoválják a kőszinházat. Bayer Henrik: Többe fog kerülni, mint tízezer pengő. Szongott Tivadar: Ha többe kerül is, megszavazzuk. Kardosa Gézának nincs annyi pénze, hogy megépítse az arénát. Az elgondolt tizennégyezer pengőből, amit a színigazgató rászánt, nem fegja kifutni a költség. El fog akadni az építkezés. Kálnoky István: Ne határozzon érdemileg a közgyűlés. A határozatot pénzügyi tárgyalásoknak kell megelőzniük. A kérdést le kell venni a napirendről. (Közheszőlások: nem vesszük. Sürgős) Heller: Ne hozzunk definitiv határozatot, csak mondjuk ki elvileg, hogy az aréna tervébe nem megyünk bele. Trak Géza polgármester zárja be az izgalma vitát: A közgyűlés elveti az aréna tervét, és elrendeli a színház tatarozását. A tanács gondoskodni fog fedeze előteremtéséről, valószínűleg i visszamaradt színházi szubven ciók terhére, és a májusi köz gyűlésen le fogják tárgyalni a ügyet, hogy a színészek már nyár folyamán Egerbe jöhesse nek. A szinházvita után erősei megritkult padsorok előtt psi gett le a iárgyserozat több pontja, melyeket a közgyűlé mieden nagyobb vita nélkül el fogadott. A fontosabb határo zaiokról szőlő tudósításokat le púnk legközelebbi ssámában ke zöljük. Máskor május elején megjelent a piacon a cseresznye, most méj aligpattantak ki a rügyei Teljes egy hónapot késik eddig a gyümölcsfák virágzása. Eger, április 29. A hosszú esőzés tekintélye mennyiségű csapadékot produ kált, a hőmérséklet igen jelei tékenyen lehűlt és annak dacára hogy naptár szerint laisankér beleérünk a tavasz legközepébi a szép napsütéses tavaszi na pok még mutatóban is alig je lentkeztek. A jelentések szerint az esőzé kaszálóknak, réteknek mindeddi csak használt, de a mezőgazde Ságban általánosan sem ártot A gyümölcsfák rügyei ali hogy kipattantak, a virágzá már eddig is kereken egy h(! napot késett. Máskor ilyenko már vége a virágzásnak s a na melege a fák gyümölcseit duz zasztja, növeli, érleli, pirositji A tavasz első áldása, a naj sugár első gyümölcse az üdé mosolygó májusi cseresznye Ilyenkor már zsendül, pirosodik kinevet a zöld lombok közű most pedig még nem is fakac Ä miskolci gyorsról lesodort egy rádiós tisztet a vasúti átjáró. Füzesabony, április 29. A Miskolcról szombat este ic dűlő gyorsvonaton Róna Is ván rádiőstiszt a füzesabonj állomáson, amíg a vonat áll felment a kocsik tetejére, hog a rádiós készüléken valamit je vitást elvégezzen. Munkája kö: ben nem vette észre, hogy vonat elindult és a vasúti ál jaró járó a szó szoros értelmi ben lesodorta a vonat tetejérő A súlyosan sérült tisztet a ve nat utasai részesítették első sí gélyben, majd feltették a vona ra és beszállították Budapesté Állapota rendkívül smlyos. Szükségletét mindenkor helybeli iparosnál és kereskedőnél szerezze be.
