Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-04-26 / 45. szám

2 1929. éprili* 26 EGEB ******ttvww• - — vt—t-t<t mn sn rusni«—ír 111w Szombaton délután közgyűlést tart a város képviselőtestülete A színház renoválása, a 85 ezer dolláros függökölcsön meg­hosszabbítása és sok nagyfontosságű ügy szerepel a tárgysorozatban. A V'écsey-utcai gyalogjáró ügye. Kaptuk a következő levelet: »Igen tisztelt Szerkesztő Ür! Az »Eger» f. hő 20 i számában közölt levelemhez fűzött s Rap- csák József városi műszaki ta­nácsos űr véleményét vís«za- tübröztető nyilatkozatból végre megtudták a Vécsey-ucca kör­nyékének lakói, hogy mi az igazi oka az ottani gyalogjáró meg nem építésének. Eddig min­dig az szerepelt válaszul sürgető kérésünkre, hogy meg kell várni a vízvezeték és csatornázás le­fektetését, majd a felásott árkok leülepedését stb. Most, mikor mindez megvan, most kell meg­tudnunk, hogy a gyalogjáró .megépítésé azért szenved ha- la«zlást, mert a városnak nincs meg az anysgi fedezete hozzá. Véleményem szerint azonban ez az ok nem lehet elegendő az elodázásra. Mert eltekintve attól, hogy az ottani fejlődő város­rész, de még sokkal inkább az idegenforgalom szempontjából haladéktalanul sürgős a járda megépítése, ha még oly nagy költségbe is kerülne, tudomásom szerint a járda megépítéséhez .szükséges cementlapok már évek óta meg vannak véve ■ felhasz­nálatlanul hevernek a városi szeszfőzde raktárában. Tehát az anyag megvan, csak az építési költség fedezetéről kell gondos­kodni. Ez semmiesetre aem volna több a kb. 150 folyóméteréé jár­dánál, mint 1500—2000 pengő. Nem hinném, hogy az összeg Eger város háztartásában oly nagyon ponderálna, amikor je- lentéktelenebbutak és járdák meg­építésére sokkal többet költöttek. Vegyes érzelmekkel olvastam a nyilatkozatban, hogy a cement­lapokkal való építés tervét el­ejtették s inkább a kiskővel való burkolás felé hajlanak. Nem tu­dom, mi az oka ennek a válto­zásnak. Egerben akárhány ma- redekebb utca van aszfalttal burkolva. A várállomás előtt épített kockakőjárdán szerzett tapasztalatokból tudom, hogy síkosság szempontjából éppen nem biztonságosabb a beton­járdánál. Nem is beszélve arról, hogy nem szép, a rajta való járás kellemetlen, tisztántartása pedig érdessége miatt sáros idő esetén úgyszólván lehetetlen. A beton­járdák tartósságáról és olcsó­ságáról éppen az »Eger* hasáb­jain olvashattunk nemrégiben szakszerű értekezést. De ez a járda itt a Szent Dónát utcában is jél kiállotta a próbát. Bírta a 30 fokos hideget, tartóinak is bizonyult és szép is. Nincs semmi ok tehát arra, hogy a Vőcsey- utca járdáját más anyagból építsük, különösen akkor, amikor az anyag jőréaze már megvan. Tisztelettel: Dr. Sz. I. Eger, április 25 Eger város képviselőtestülete szombaton, április 27 én, délután négy órai kezdettel tartja rendes áprilisi közgyűlését, amelynek tárgysorozatában iöbb kiváló fontosságú ügy szerepel. A tárgysorozat lényegesebb pontjait az alábbiakban közöljük: Évnegyede« jelentés. A városi villamostelep és víz­mű 1928. évi zárszámadása és a felügyelőbizottság jelentése. A Magyar Turista Egylet Egri Bükkosztáiyának kérelme a Vár­hegyen létesítendő Szmrecsányi- kilátő felépítéséhez hozzájárulás megszavazása iránt. Az idegenforgalmi hivatal meg­alakítására nézve tanáén elő­terjesztés s a hivatal részére a városház 5. sz. üzlethelyiségének átengedése. A kultuszminiszter leirata a városi színház átépítésére kért kölcsön tárgyában. A városi mérnöki hivatal a várost színház legszükségesebb tatarozást tervét és költségelő­irányzatát bemutatja. Bemutatja a tanács a Magyar Általános Hitelbank által folyó­sított ötszázhatvanezer pengős kölcsönből részesített háztulaj­donosok jfgyzékét. A Magyar-Olasz Bank levele a nyolcvanötezer pengős függö­kölcsön meghosszabbítása ügyé­ben. A Korona szálló és az érsekkerti kioszk bérbe­adására vonatkozó szerződés, a szálló első kertkepujának meg­rendelése, ez utcai kerítéskapuk átalakítása tárgyában hozott határozat, a söröző helyiség szel­lőztető szerkezetének utólagos megoldására vonatkozó terv és költségvetés, — továbbá a dr. Szmrecsányi uccai korcsmának Kecskemét, április 25. Megdöbbentő kettős gyermek- gyilkosságot jelentettek be teg­nap délelőtt a kecskeméti ren­dőrkapitányságon. A tettes, Forgó Mária 23 éves cselédleány nem­rég várandós állapotba jutott, megbetegedett, majd meggyó­gyult, a gyermekét azonban senki sem látta. A környék népe rövidesen suttogni kezdett és bűntényt gyanított. Forgó Mária rendőrkézre került. Vallatóra fogták a detektívek, akiknek rö­vid tagadás után mindent el­mondott. Beismerte, hogy viszonya volt egy családos emberrel, Táncos garázzsá való átalakítására vo­natkozó terv és költségvetés bemutatása. A MÁV. oiztélymérnökségének átirata a Vasút-uicán át építeudő szennyvízcsatorna költségeinek hozzájárulása tárgyába". A Vízművek előterjesztése száz darab vízmérő óra beszerzése tárgyában. Láng András fürdőtulajdonos egyezségi ajánlata a város kö­zönsége ellen indított kártérítési perben. A Vízművek előterjesztése a szennyvízciütorna házic«atUho- zásainak elszámolása tárgyában. A tanács jelentése a vízvezetéki házi csatlakozásoknál az eredeti vállalati összeggel szemben mu­tatkozó 18.267 pengő hiteltúl­lépés tárgyában. A számvevőség előterjesztése a Városi Fürdő Rt-tól felveendő 37000 pangó* ideiglenes kölcsön tárgyában. A polgármester tudomásulvétel végett bemutatja az általános forgalmiadó kezelésénél és ellen­őrzésénél való közreműködés újabb szabályozása tárgyában felvett jegyzőkönyvet. A Hevesvármegyei Automo­bilotok Egyesületének kérelme a Korona melletti benzinkút fel­állítása iránt. Előterjesztés a dr. Szmrecsányi űt burkolatának átépítésére vo­natkozólag. A lakosság kérelme a Serte- kepu- és Bethlen utcákban asz­falt gyalogjárók építése iránt. A kultuszminiszter rendelet® a Kertész uccai állami elemi is­kola gyakorló területe tárgyá­ban. Az Irgalmas- és Deák Ferenc uccü elemi iskola építésére fel­vett 54000 pengős kölcsön szer­ződésének újabb bemutatása. Péter gazdasági cseléddel, akitől 1924 ben gyermeke született. Újszülöttjét az Illemhelyre dobta. Ezt a bűncselekményt akkor sikerült eltitkolnia: — Az elmúlt éjszaka ugyancsak Táncos Pé­tertől ismét gyermeke született. A magzatot a sötétben halott­nak vélte, ruhába csavarta és az éj leple alatt az udvaron elásta. A kihalgatások befejeztével Forgó Máriát előzetes letartóz­tatásba helyezték és átkisérték az ügyészségre, a vizsgálat pedig tovább folyik annak megállapí­tására, hogy valóban halva szü­letett e a második gyermek. Kettős gyermekgyilkosság Új palotába költözött a népjóléti minisztérium. Budapest, (MTI.) A népjóléti minisztérium új, Lánchíd uccai palotáját ma délelőtt edíáfc át rendeltetésének. Fass József dr. miniszter, aki ma ünnepelte 52 ik születésnapját, délelőtt tíz órakor érkezett meg az új palotába, ahol az első emeleti magyar stílusú várakozó teremben fogad­ták a minisztérium tisztviselői. Dréhr Imre államtitkár üdvö­zölte a minisztert születésnapja alkalmából. Fass József hosz- szabb beszédben köszönte meg a tisztviselői kar figyelmét és matematikai egyeűletbsn vonta le a 8 évi munkásság eredményét. Kérte a tisztviselőket, hogy az új palotába a régi szeretetet hozzák magukkal, hogy az ügyes- bajos emberek szeretettel talál­kozzanak ezen a helyen. A miskolci Avas-tetőn jégkorszakbeli leletekre bukkantak. A Miskolc határában fekvő Avas hegyen a Nemzeti Múzeum és a Borsod-Miskolci Múzeum még a múlt év Őszén ásatásokat végeztetett s a föld mélyéből az ősember fegyver és eszköz­készítő műhelyét hozták nap­világra. A két múzeum vezetősége ez év tavaszán az ásatásokat to­vább folytatja. Eddig 12 próba- gödröt tártak fel a az ásatások újabb szenzációs eredménnyel jártak. Három métere* földréteg alatt mélyen a sziklák közé be­nyúló újabb műhelyeket fedez­tek fel a kutatók, amelyekben összerakott kőpadok között ezer meg ezer kőeszköz látott napvilágot az emberi kéz megmunkálásá­nak kétségtelen nyomaival. A budapesti geológusok véle­ménye szerint sz a földréteg, amelyben a szerszámokat talál­ták, a jégkorszakból származik. A jégkorszak ugyanis, amely évmilliókkal ezelőtt uralkodott a földön egészen a Krisztus előtti tizedik és huszadik évezerig, kétségtelenül felismerhető a föld­rétegek jellegzetes összetételéből, így tehát a kőeszközök hozzá­vetőleges kora a Krisztus előtti 10 ezer és 20 ezer év közé esik. A pontos meghatározáshoz to­vábbi ásatásokra van szükség, A miskolci leletek iránt már a külföld tudósai is érdeklődtek. Pávai-Vajna rendületlenül hisz a lillafüredi melegvízben. Pávai-Vajna Ferenc főgeoló- gus, a lillafüredi mélyfúrások vezetője a Magyar Földtani Tár­sulat hidrológiai szakosztályán előadást tartott a lillafüredi fú­rásokról. Pávai Vájná kijelentette, hogy rendületlenül hisz legalább 37%-os víz elötörésében • bizo­nyítékai alapján n fúrások to­vább folytatását sürgette.

Next

/
Thumbnails
Contents