Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-04-25 / 44. szám
2 EGER 1929. április 25. Negyvenmillió pengőt hagytak az idegenek 1928.-ban Budapesten A Budapesti Idegenforgalmi Iroda működése. — Hibás és hiányos adatok Egerről egy külföldi propagandafüzetben. aiM**TfltMBIB<rir*,JwrrirT—i'1**-^ir*1r-"t..... .•■-.-.•jsm.“--' I Ä Hevesmegyei , Automobilisták Egyesületének csillagtúrája. Eger, április 24. Május 19.-én, Pünkösd vasárnapján rendezi a hevesmegyei automobilisták agilis egyesülete első motorkerékpár csillagturá- ját, Eger végcéllal. A túra solo és oldalkocsis motorkerékpárok valamint cyclecárok részére van kiírva hengerűrtartalom szerinti osztályozás nélkül. — Indulni lehet az ország bármely részéből, a programban felsorolt városokból, tetszés szerint választott útvonalon, egyedüli megszorítás, hogy Egerbe érkezés előtt a gyöngyös—párád—egri hegyiszakaszt is abszolválni kell és minimálisan 150 km-t le kell futni. Maximális sebesség óránként 40 km. átlag (indulás és érkezési időt számítva); minimális sebesség 150 km-nél 35 km. óránként, hosszabb túránál aránylagosan kevesebb. — Győztes, ki ezen határokon belül legtöbb pontot szerez. Pontszámítás: P =* (S—10) X (T-j-150), hol S= átlagos sebesség km.-óránként, T = lefutott kilométer. Helyezettek elsőosztályú tiszteletdijakat nyernek s minden no torok, ki előirt határértékek között fut be, a H. A. E plakettjét nyeri. Nevezési határidő: május 10. Teám nevezés, club, illetve vasonként 3 versenyző. Erdélyben bojkottálják a Színházi Életet. A Keresztény Nemzed Liga debreceni osztálya a múlt héten megtartott választmányi ülésén országos jelentőségű határozatot hozott, amikor korunk egyik legelelmesebb üzleti vállalkozását, de egyben a tiszta erkölcsi szellem egyik legrombolóbb hatású mételyezöjét: a Színházi Életet bojsott alá helyezi. Ennek a határozatnak hatalmas visszhangja támadt a rabság alatt nyögő Erdélyben. Erdély katolikusai Szatmáron nagygyűlésre jöttek össze, közöttük az erdélyi magyar kisebbség politikai és szellemi életének is- mertnevű vezérei. A gyűlés egyik szónoka »A meglazult hitélet« cimű beszédében ismertette azt a romboló szerepet, amelyet Incze Sándornak Budapesten megjelenő, de az erdélyi magyarság kezén is forgó hetilapja a »Színházi Élet« tölt be. A Színházi Élet — mondotta többek között a szónok — beférkőzik a családi szentélybe s a minden erkölcstől idegen lelkiség meztelenségét viszi olvasói elé. Az irodalom és művészet cégére alatt micdeoütt botrányt, szennyet szimatol és di- ciőit. Aki a Színházi Életet megveszi és olvassa, részesévé válik annak a lélekfertőzö bűnnek, amit ez a lap elkövet. A gyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a szónok indítványát és kimondta a bojkottot! az Incze Sándor intimpistás Színházi Élete ellen. Eger, április 24. Bárány Géza főmérnök, az Egri Idegenforgalmi Iroda igazgatója a budapesti Idegenforgalmi Hivatal működéséről szerzett megfigyeléseit a városi tanácshoz intézett jelentésében a következőképen foglalta össze. — A Vigadó épületében működő s immár 13 év óta fennálló hivatal személyzete egy igazgatóból, egy igazgatóhelyettes titkárból és öt alkalmazottból áll. A hivatal fenntartására szükséges költségeket a főváros bocsátja rendelkezésére. Az idei költségvetésbe pl. 715,000 pengőt állított be, mely kiadással szemben bevétel ninci, mert a hivatal a megforduló idegenektől semmiféle címen fizetséget nem kíván. Még a szállodák által ez- ideig fizetett idegenforgalmi adóátalányt is eltörlik rövid időn belül. — Az említett 715 000 pengő előirányzatban a személyi kiadások kb. 50.000 pengővel szerepelnek ; a legnagyobb költség a propaganda költség, amely 555.000 pengőre van előirányozva. Egyesületek és tesiületek fogadására, valamint egyéb ven déglátáiokra 40.000 pangó, utazási és kocsiköltségekre 30.000 pengő áll rendelkezésre. — Az 1928. évi hivatalos jelentés szerint ez évben mintegy 270000 idegen fordult meg a fővárosban. Az idegenforgalom emelkedése folytonos s különösen emelkedik az amerikai vendégek száma. — Az idegeneknek mintegy 20•/• a az, amely szállodán kívül magánhelyeken keres elhelyezkedést, amely magánszállásadókról a hivatal nyilvántartást vezet. Négy haladást mutat a megszállt területekről Budapestre irányuló idegenforgalom, amely az előző évekhez képest 10%-os emelkedést mutat. — A hivatal 40 millió pengőre becsüli azt az összeget, amelyet az idegenek Budapestre hoznak, amely a főváros gazdasági életét táplálja. Ami pedig az ország fizetési mérlegének befolyásolását illeti, arra nézve megállapítja a hivatal jelentése, hogy mintegy 26 millió pengő az, amelyet külföldiek hoztak be és költöttek el, amely tehát aktiv tételként esik az 1928. évi fizetési mérleg javára. — Nagy súlyt helyez a hivatal megfelelő propagandafüzetek kiadására. Füzetei közül legszebb a »Budapest — die Königin der Donau« cimű képes nyomtatvány. Füzeteihez tájékoztató vagy úti térképeket, kisebb menetrend, városi térképeket csatol, hogy céljait megfelelően szolgálhassa. — Különösen külföldi propagandára áldoz sokat a hivatal. Nyomtatványai német, francia, angol nyelven is megjelennek. Sző lehet arról, hogy a fővárosi Idegenforgalmi Hivatal, valamint az Ibusz propaganda nyomtatványaiba Eger is bekerülhessen. Az »Eine Woche in Budapest und Ungarn« cimű propa- gandafüzetban már is benn szerepel városunk az egy napos »Sonntagstour«-ban. Azonban az Egerben is megindult idegenforgalmi törekvéseknek és hivatalos szerveinek gondoskodni kell arról, hogy olyan tévedések és hiányosságok a jövőben ne forduljanak elő, mint ebben s más hasonló propaganda-nyomtatványban. Úgy emlékszik meg ez a füzet Egerről, hogy a Várhegyen van a hires régi vára és »régi városháza« van ; egyéb nevezetességei közül a Líceum tel jes kihagyásával csak a főszé- kesegyházar, a cisztercita kolostort és a minaretet említi meg. — Fropagandamüködésén kívül a Hivatal szervei még a külföldiek csoportos kirándulásait, azok fogadásáról és elszállásolásáról gondoskodik. Állandó nyilvántartást vezet a szállodák helyeiről és kartoték rendszerű nyilvántartást a magánházaknál kiadható helyiségekről. — Eger városa iránt úgy a Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal igazgatója, mint az iroda alkalmazottai, az eddig hallottak alapján, különös érdeklődést tanúsítanak. Zilah Dezső, a hivatal agilis igazgatója, az egri viszonyokkal való közelebbi megismerkedés s a további együttműködés céljából május hó folyamán Egerbe jön, mely alkalommal a várói vendége lesz. Bárány Gáza főmérnök személyes megfigyelésein kívül még számos írásbeli jelentést, propagandafüzetet hozott magával a Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal nyomtatványai közül s többek között elhozta a Hivatal szabályzati utasítását, amelynek alapján kívánják megalkotni az egri idegenforgalmi iroda szervezetét és működési szabályzatát. Tanulmányukénak eredményeivel előbb az idegenforgalmi bizottság, majd az ezekből le- szürődött indítványokkal rövidesen a képviselőtestület foglalkozik. Szegeden százszobás bérpalotát épít a Társadalombiztosító Intézet. Szegedről Írják: A népjóléti miniszter beleegyezett abba,hogy 8z Országos Társadalombiztosító Intézet Szegeden egy százszobás bérpalotát építsen a helyi fiók alkalmazottai részére, abban az esetbsn, ha a város ingyen telket ad az építkezés céljaira. — Mivel a város a telket rendelkezésére bocsájtotta, a munkálatok még a nyár folyamán megkezdődnek. A földművelésügyi miniszter megjutalmazza azokat, akik birtokuknak Alföldön fekvő részében erdősítést végeztek. Eger, április 24. A földművelésügyi miniszter a hivatalos lBp legutóbbi számában pályázatot hirdet azoknak a megjutalmazására, akik az Alföld valamelyik részén közérdekű erdősítéseket vagy magángazdasági fásításokat végeztek. A pályázati kiírás felsorolja a vármegyéket, számszerint tizenhetet, köztük Hevesmegyét is. A pályázat kiterjed a futóhomokos, vagy szikes földek megkötésére, a birtokok fával való körülszegőlyezósére,amelyek még 1926—27. évben foganatoiítőd- tak, állami pénzsegély igénybevétele nélkül. A földművelési miniszter 3 dijat tűzött ki, amelyekért 50, 30 és 10 katasztrális holdnyi erdőterülettel rendelkezők versenyezhetnek. A pályázó birtokos, vagy bérlő a versenyre bocsátott erdősítésekért jutalomdíjra csak abban az esetben tarthat igényt, ha az erdősítést állandóan gondozta és a szükséges pótlásokkal ellátta. Az erdősítéseket 1930. évban bírálják meg a helyszínen s a jutalom odaítélésénél az erdősítés sikere és közgazdasági jelentősége, az alkalmazott fák fajtájának megfelelő volta, az erdősítésnél felmerült nehézségek, az erdősítésre fordított költségek lesznek irányadók. A pályázati kérvényt, melyben bz erdősítés helyét, kiterjedését, az erdősített talaj minőségét, stb. legkésőbb 1929. december 15.-ig kell az erdősítés helyére illetékes erdőigazgatóságnál benyújtani. A debreceni színházat Kardoss Gézának adták bérbe. A debreceni Csokonai színház bérletére a város pályázatot hirdetett. A bérletre egyedül Kardoss Géza pályázott, akinek a színházat ujebb három évre ki is adta Debrecen tanácsa. A város évi 28.000 pengő szubvenciót biztosított, ezenkívül elengedi a vigalmi adót is.
