Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-04-24 / 43. szám

2 EGER 1929. április 24. •Tn Timin ír m um i i i ................. i in m r ím i irrrnnT~rriT«iiiriiiiiriTiMrriirMiiiiBwiiiiiiiii( iiiihiwiwiiimiihhiiiiimiii Nem lehet megszüntetni a felekezeti jogakadémiakat galmatlanok vagyunk, mint ré­gen. Tudatlanok, mint a négerek és pápuák, mert egy elemi csa­pásra, mint amilyen az idei hideg volt, mindjárt hitelt adunk a legostobább beszédeknek. Ir­galmatlanok, mert bizonyíték nélkül, csak azért, hogy valakit bűnhődni lássunk, képesek va­gyunk még saját gyermekeinket is, szellemi gyermekeinket is, a hóhérnak kiszolgáltatni. De os­tobák is vagyunk, mert nem vesszük észre, hogy gonosz em­berek ezekkel a rádiőhiresztdé­lekkel a magyart egymás ellen uszítják, a rádiósokat és a nem rádiósokat — mert a bűnbak­keresés mögött mindig álnok és gyáva érdekek húzódnak meg. — p e. — A cseh megszállás epilógusa. Prága (MTI.) A «Slovan» sze­rint Pozsonyban a megszállás idején sok ember gazdagodott meg a kincstári vagyonból, s most, tiz évvel később kell ál­lami szerveknek kutatni a rab­lóit tárgyak után. A Tiszti Ka­szinó milliós vagyonából semmi sem maradt jóformán. Az érté­kes bútorok, 10,000 kötetből álló könyvtár, száznegyven szemé­lyes ezüstnemü, drága perzsa szőnyegek, zongorák mind el­tűntek, mindössze 2000 könyv és egy pár zongora az óriási érté­kek maradványa. A többi mind eltűnt. Időjárás. Budapest, április 23. A Meteorologiai Intézet je­lenti ma deli 12 órakor: Hazánkban a beállott ború­látók következtében az éjjeli le­hűlések csekélyek, sehol sem süiyedt a fagypont alá a hőmé­rő. Az idő csapadékosra fordult, de nagyobb csapadékot sehol sem mértek. Több helyen havas eső esett az országban. Buda­pesten ma délben -|-5 C fok a hőmérséklet. Prognózis: Egyelőre csapadék, ké­sőbb erős északnyugati szél mellett változékony, igen hűvös idő várható) * Eger, április 23. A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben teg­nap -j-13'6 C. fok volt a maximá­lis hőmérséklet. Éjszaka —j—2-2 0. fokot mutatott a hőmérő. Reg­gel hét órakor -j-42 C. fokot mértek. Közepei erősségű észak- keleti szél fújt. Barometer-állás reggel hét órakor: 0 C fokra ét tengerszinre redukálva 756 8 mm. Szükségletét mindenkor helybeli Iparosnál és kereskedőnél szerezze be. Eger, április 23. Költségveiéti tárgyalások so­rán, kultúrpolitikai megnyilatko­zások alkalmával a római Gato módjára gróf Klebeisberg Kuno kultuszminiszter nem mulasztja el hangoztatni : »Karthágót pe­dig el kall pusztítani« azaz ma­gyarul: «A felekezeti jogakadé­miákat el kell tüntetni a föld színéről.« Hogy Cato haragudott Kart­hágóra, meg tudjuk érteni, hi­szen Róma világuralaai törekvé­seit veszélyeztette. De hogy mi­ért haragszik a kultuszminiszter, aki sohasem szűnik meg han­goztatni a történelmi egyházak és felekezetek jogainak védel­mét, a hivatásukat már mond­hatni évszázadok óta feltűnés nélkül teljesítő jogakadémiákra, — nem tudjuk megérteni. Azt az egyetlenegy okot, amit a kultuszminiszter álláspontjá­nak indokolására fel szokott hozni, azt t. i. hogy a jogaka démiák az okai a jogásztúlpro- dukciőnak, tévesnek és helyt nem állónak kell tekintenünk. Vájjon akkor mivel magyarázza meg a túlprodukciót az orvosi, a mérnöki s egyéb szellemi pá­lyákon, ahol nincsenek a három vidéki jogakadémiához hasonló intézmények, hanem csak egye­temek ? S ha figyelembe vesz- szűk azt a körülményt, hogy a tanár, a mérnök, az orvos stb. a kulturfölény nagyobb megcsú­folása nélkül nem helyeződhe­tik el más pályákon, a jogi dip­loma ßllenb-a a legváltozato sabb életpályákon képesít meg­felelő elhelyezkedésre és eddig jogvégzetiiághez nem kötött élet­pályákon működöknek szellemi színvonalát emeli, azt keli mon­danunk, hogy jogásztúlproduk- cióról oly értelemben mint az orvosi e különösen a mérnöki pályákon nem beszélhetünk. De ha van egyáltalában ok a panaszkodásra a túlprodukciót illetőleg, azt nem a jogakadé­miákban, hanem a jogi egyete­mekre felvehető joghallgatók tűl- magat létszámában kell keres­nünk. Amikor azt látjuk, hogy száz egyetemi jogászra tiz jog- akadémiai jogász esik, vájjon nem volna-e tanácsosabb és igaz­ságosabb a túltermelés korláto zását a 90%-nál kezdeni, és nem a 10% létezését fájlalni? Mert pontosan az volna a számarány, ha a kultuszminiszternek a fel­vehető joghallgatók létszámára vonatkozó intézkedését nem csu pán a katholikui jogakadémia honorálná teljes megértéssel, ha­nem az a kecskeméti református és a miskolci evangélikus jog­akadémiákon is pontosan végre­hajtatnék. A 3 jogakadémián t. i. ez esetben 120, a négy egyete­men 1150 I. éves joghallgató volna felvehető. Hogy a jogi oktatás reform­jára szükség van, ezt ma már senki sem vonja kétségbe. A kultuizininiizter által tervezett reformok, mint a tanulmányi időnek öt évre való fölemelése, új vizsga és szigorlati rend be­hozatala, a doktori címnek csak mint tudományos grádusnak meghagyása stb. nagyban és egészben belyeeelhetők s tőlük a jogi képzés színvonalának eme­lése várható. Nem hallunk azon­ban semmiféle kultuszminisztert nyilatkozatban semmit a köte­lező leckelátogatásról, amely pe­dig a heiyes jogászreform elen­gedhetetlen feltétele. Ha ez ellen lesz a miniszternek bátorsága küzdeni s nem a jogakadémiák léte ellen, akkor már „75 száza­lékben megoldotta a kitűzött fel­adatot. Ez az egy követelmény egy csapásra megoldaná a jogász- képzés reformját. Ez viszont maga után vonná azt, hogy a jog­akadémiák még inkább nélkülöz­hetetlenebbekké válnának, mint eddig voltak, mert a szükséges jogáezmennyiségnek sem a fenn­álló egyetemi tanszékek száma, sem az egyetemi előadótermek befogadóképessége nem elegendő. Nem kell külön hangsúlyozni annak a jelentőségét sem, hogy mennyivel előnyösebb a főisko­lai ifjúságra nézve egy csöndes vidéki város levegője, mint a forrongó nagyvárosi környezet. Gróf Klebelsberg Kunónak, aki máskülönben oly nagy híve a vidéknek s a szellemi erőgyűj­tések decentralizációjának, kapva kellene kapni a vidéki jogaka­démiákon ■ megfelelő gondosko­dással kullúrkoncepcióinak ré­szévé tenni. Érdekes megemlíteni, hogy a jogakadémiák elleni hadakozás­sal mily morális összeütközésbe kerül gróf Klebelsberg Kunó egyrészt, mint a katholicizmus- □ ak egyik nemcsak szőval, de tettekkel is tanúsított hitvalló fia a kutholicizmussal, másrészt mint Eger díszpolgára és nagy jótevője Egerrel. Az egri érseki jogakadémia most egyetlen s utolsó mentsvára a kát. Egyház főiskola-fenntartási jogának, a- melyhsz érthető, hogy oly el­szánt ragaszkodással tapad az egri érsek, mint iskolafenntartó és az ország katholikus közön­sége. Külföldön egész sora léte­sül az új kát. főiskoláknak, leg­utóbb Faulhaber biboroi, az insbrucki egyetem évmegnyitő gyűlésén, az egri jogakadémiát, mint követendő példát állította az osztrák katholikus főiskolák elé. — Nálunk a katholikus kul­tuszminiszter egyetlen katholikus főiskolánk beszüntetésére akarja rábírni az iskolafenntartót. Mint Eger díszpolgára viszont ezzel a törekvésével a harmadrangú vidéki városok sorába kívánja Egert lesüllyeszteni, mert tagad­hatatlan, hogy Eger érseki székhely-jellegén s történelmi hí­rén kívül jogakadémiájának kö­szönheti mostani kiváló, más nagyobb városok fölé emelkedő jelentőségét. Jogosan hisszük, hogy a katholikus meggyőződés s a díszpolgárság &úlya kötelez ie egyúttal. Minden vallási és városi vo­natkozástól eltekintve azonban az egri érseki jogakadémia a múltban s a jelenben is mindig teljesítette a maga kettős hiva­tását : a tudomány ápolását és jó jogásznemzedék felnevelését. Tanárai között mindig voltak országos birűek és az egyetemi katedrák várományosai. Az utób­bi négy évben is kettőt érdeme­sítettek egyetemi katedrára: dr. Molnár Kálmánt és dr. Damb- rovszky Imrét. Ifjúságával meg egyenesen büszkélkedhet az egri jogakadémia. Az egyetemeken tett szigorlatok alkalmával egy­mást érik a kitüntetéses és egy­hangú eredmények, bukás alig fordul elő, legfeljebb távhallga- tónál. Az ifjúság fegyelme pél­daszerű, de ez nem is csoda ott, ahol tanár és tanítvány oly egy­beforrva él s szinte az apa és fiú viszonyában áll egymással. Mivé lehetne a magyar At­hénnek ezt az Akropolisát ki­fejleszteni, ha nem lógna a ta­nári becsvágy és munkakászség és az iskolafenntartó áldozat­készsége felett állandóan a kul­tuszminiszteri fenyegetés Damok- les-kardja, üanem ellenkezőleg a jóakaratú elismerésnek s buz­dító támogatásnak a jótékony melege érlelné ? ! Dr. Urbán Gusztáv. BUDAPEST, I., Horthy Miklósát 119—121. Hivatalvizsgálat Gyöngyösön. Okolicsányi Imre alispán Bú­zás Endre dr. tb. vármegyei fő­jegyző, Balassa Márton szám vevöségi főnök és Zachradnik József vármegyei számtiszt kí­séretében Gyöngyösre utazott, ahol megkezdte a város pénz­éi ügykezelésének rendes évi felülvizsgálatát. — Itt említjük meg, hogy az alispán vasárnap az egri, hevesi, tiszafüredi és hatvani járásokban lovasleveute szemlét tartott, hétfőn pedig Hedry Lőrinc dr. főispánnal együtt a földművelésügyi mi­nisztériumban járt el hivatalos ügyben.

Next

/
Thumbnails
Contents