Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-04-17 / 37. szám
2 EGER 1929. április 17. 30 pengő „diurnumot“ és kőltségmegtéritést kér az egri vár ismeretlen titkos alag- útjának megmutatásáért egy rákosszent- mlhályi műszaki rajzoló A francia tavaszi hadgyakorlatok. Páris, (Wolff) A Földközi tenger mellékén összevonják a francia hajóhadat. Az Echo de Paria értesülése szerint Toulon környékén kombinált hadműveleteket végeznek a 15. hadtest bevonásával. A hadgyakorlatok célja: a psrtvédelem kipróbálása s a gyakorlatokon részt vesz a hadi Akadémia minden tisztje. Verekedő újoncok a horvát vasúton. Grác (BTI.) A Tages Post írja, hogy a Zágráb—Jogorje között vezető vasúton tegnap egy újoncokkal megrakott vasúton véres verekedést kezdtek a részeg katonák. A vonatot Ivanec állomáson meg kellett állítani s a kocsikba csendőrök hatoltak be, hogy a verekedőket megfékezzék. A kocsikból 2 halottat, három súlyosan sebesültet és 11 könnyebb sérülésekkel borított embert emeltek ki. 300.000 pengőt kapnak a debreceni fagykárosultak. Debrecenből jelentik: A Gazdasági Egyesület közgyűlésén ma olvasták fel a földművelési miniszter átiratát, amelyben értesíti a Gazdasági Egyesületet, hogy a fagykárosult gazdák felsegítésére 300,000 pengőt bocsát rendelkezésére a Gazdasági Egyesületnek. Mussolini fogadja a Faluszövetség tanulmányújának résztvevőit. A Faluizövetség második gazdasági tanulmányújának résztvevőit az olasz gazdatársadalom nagy ünnepségekkel fogadja. — Elsőrangú programm keretében bemutatják a faecista Itália gazdasági, ipari, gyümölcstermelési és szövetkezeti intézményeit. Különösen nagy fogadtatásra készülnek a milánói gazdák, akik közül a tavalyi esztendőben többen megfordultak Magyar- országon. Magában Rómában XI. Pius pápa és Mussolini fogadja a társaságot. A négy napos római iartőzkodás alatt a tanulmányút résztvevői megtekintik az olasz gazdasági élet vezetőivel egyetemben a híres olasz földjavitő és öntözési munkálatokat. A Faluszövetség gazdasági tanulmányútja egyrészt a két nemzet közötti barátsági kapcsolatok kimélyitését célozza, másrészt megteremteni őhajtja azokat a gazdasági, kereskedelmi és ipari összeköttetéseket, melyek a két állam gazdasági fellendülését eredményezik. A tanulmányút végeztével szeptember folyamán egy nagyobb számú olasz gazdacso- port viszonozni fogja a magyar gazdák látogatását. A tanulmányút iránt a magyar gazdatársadalom körében is nagy érdeklődés nyilvánul meg. Eger, április 16. Érdekes levelet hozott ma a posta Pálosi Ervin dr. jog akadémiai tanárnak, mint az egri várbeli kutatások megindítójának. Azt írja benne egy Fehér Béla nevezetű Egerből elszármazott műszaki rajzoló, jelenleg rákosszentmihályi lakos, hogy olvasta a Pesti Hírlapban az egri várban végzett kutatásokról írott cikkeket s ez indította őt arra, hogy felajánlja segítségét és tudását a feltárásokhoz, miután »a vár minden zegít- zugát ismeri«. Azt mondja a levélben Fehér Béla, aki tizenegy évig élt Egerben, hogy ismer egy titkos alagutat a várba, mely kis csónak segítségével járható »természetesen égő fáklyákkal és kötelekkel felszerelve« s amely egy magánház pincéjéből kiindulva, hoez- szű labirintusba vezet. A nagyobb hitelesség okáért ezt is megemlíti, hogy annak idején »szegény boldogult Gárdonyi Géza barátommal együttesen látogattuk meg azt a helyet s ö maga is csodálkozott ezen a laGazdaságok Mint ismeretes, a vármegye villamosítása gyors ütemben közeledik a megvalósuláshoz, s ezzel kapcsolatban most már itt az ideje annak, hogy a földbirtokosok is foglalkozzanak a reájuk nézve szintén nagyon fontos kérdéssel. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület villamosítási szakosztálya az időt elérkezettnek látva, ■zétküldötte minden gazdaságnak azon kérdőíveket, melyeknek kitöltötten való visszaérkezése után tiszta képat tud alkotni arról, hogy mi a hevesmegyei gazdaságok összes áramfogyasztása és merre vannak azon gazdaságok, melyek ezen árammennyiséget fogyasztani fogják. Ezen adatok megismerése nyújt csak módot a villamosítási szakosztálynak arra, hogy az eredményként mutatkozó összes mezőgazdasági áram- szüksóglet alapján a vármegye gazdakőzönségét, mint nagy- fogyasztót állítsa szembe a villamos társulattal s így a mezőgazdasági áram egységárát a legjutányosabban állapíthassa meg, ehhez pedig szükséges a gazdaságok által várható áramfogyasztásnak a megismerése, amit a már említett kérdőívek alapján akar a szakosztály beszerezni. Másik fontos kérdés az, hogy a vezetékek úgy legyenek megbirintusszarü bejáraton a vár alá«. Azonban tekintettel arra a sajnálatos körülményre, hogy jelenleg állás nélkül van, hathatós támogatását nem képes néminemű obuluiok nélkül eszközölni, hanem 2—3 napra szőlő ellátási költségein kívül 30 pengő «diurnum«, azaz napidij szives megfizetését kéri. A lelkes várhutatők most nagy dilemmában vannak. Érthető, hogy meg szeretnének ismerkedni a Gárdonyi Gáza által is megcsodált titokzatos alagúttal, de másfelől oly rémes labirintusaiban járnak a pánztelenségnek, hogy a most folyő munkálatoknál dolgozó munkások már jő idő őta »hitelbe» csákányoznak és túrnak a föld alatt. Egyezkedni kellene tehát a derék műszaki rajzolóval, hogy engedjen valamit abból a diur- nusnből ■ mindenekelőtt »hitelezze« a segítségét a várkutatásnak, mint ahogy mi is hitelezzük számára a bizalmat, hogy megmutatja nekünk a titokzatos labirintus bejáratát. villamosítása tervezve és felállítva, hogy azok a gazdaságok számára a legkedvezőbb bekapcsolási módot nyújtsák. Miután ezek a vezetékek uem követik az országutakat, megvan a lehetőség még arra, hogy megtervezésüknél a gazdaságok érdekei figyelembe vétessenek, s a bekapcsoló vezetékek a legrövidebbek legyenek, sőt sz azonnal bekapcsolódóknak esetleg ezen túlmenő kedvezmények is biztosíthatók legyenek. Gazdatársadalmunk még nincs tisztában, mit jelent a villamos távvezetékek közelsége, mennyit emel ennek közelsége a birtok értékén, s hogy nehány év la- forgása alatt mennyire előnybe kerülnek azon gazdaságok, melyek a villamos áram köonyü beszerzésével fokozatosan elek- trifikálódnak. Köztudomású dolog, hogy vármegyénk két városa, Eger és Gyöngyös nem ismerve fal a vasút gazdasági jelentőségét, annak idején messze elmaradtak a fővonaltól, b most a mellék- vasutak soha meg nem szüntethető gazdasági hátrányait szenvedik. Minden gazdaságnak, s a gazdaságok csoportjainak érdeke, hogy az alaphálózat ellátási körébe kerüljön, ehhez pedig csak úgy juthat, ha a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület akBUDÄPEST, I., Horthy Miklósút 119—121. dójában, mely a nem tagokra is kiterjed, feltétlenül résztvesz, s a kiküldött kérdőíveket legkésőbb e hó 25.-éig beküldi. Minden általunk ismert gazdaságnak küldöttünk kérdőívet, de a postamunka következtében előfordulhatott az, hogy valaki nem kapott, így kérnünk kell, hogy aki kérdőívet nem kapott volna, levelezőlapon * kérjen tőlünk (Gyöngyös, Petőfi utca 32.), és úgy a saját, mint a köz érdekében töltse ki. A kitöltés szakosztályunk tájékoztatására szolgál, s a villamos társulattal szemben semmiféle kötelezettséget nem jelent. Balogh István, gazdasági egyesületi titkár. A művelt külföld és a színházak. Az a szemérmetlenség, amely ma a színpadokon, főleg az u. u. revűszínházakbau terpeszkedik, már a hatóságokat is beavatkozásra kényszeríti. így főleg Olaszországban egymást érik a kormányrendeletek, amelyek az erkölcstelen táncokat, a szemérmetlen színpadi mutatványokat a legerélyesebben üldözik. Németországban, Düsseldorfban éppen most léptek fel a hatóságok rendkívül nagy határozottsággal az erkölcssértő színdarabok ős mozifilmek ellen. Még energikusabban lépett fel a színházi szabadosság ellen Newyork város polgármestere, aki nem- réd tömegesen tartóztatta le azokat a színészeket és színésznőket, akik hiányos öltözetűkkel és ledér játékukkal megbotránkoztatták a tisztességes közönséget. Franciaországban külön egyesület elakult a nyilvános erkölcstelenség ellen s ez az egyesület egymásután fogja perbe azokat a könyv- és képkereskedőket, akik illetlen nyomtatványokat tesznek ki a kirakataikba, vagy ilyeneket árulnak. A magyar nyelven író pornográfusok mindig a művelt külföldre, a haladásra, művészi szabadságra hivatkoznak, ha néha napján az ügyészség beavatkozik üzleteikbe. Pedig a valóság az, hogy a hatalmas külföldi nemzetek sokkal radikálisabban járnak el a nemzet egységét mé- telyező u, n. művészekkel szemben, mint a magyar nemzet félénk illetékesei.
