Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-04-16 / 36. szám

2 EGER 1929. április 16 . Házi-ipari kiállítás Nagy fügédén Az »Eger« panaszköngve. A közelmúlt napokban a kö­vetkező panaszok érkeztek be szerkesztőségünkbe: 1., (V, I.) Felhívom az illetéke­sek figyelmét arra a körülmény­re, hogy a Verbőczy-utcában a törvényszéki fogházépület sar­kánál az úttesten veszedelmes mélységű csatornabeomlás van, mely még tok kellemetlenséget okozhat. Igaz, hogy körül van kerítve, azonban ez nem véd meg attól, hogy pl. egy iskolás- gyermek bele ne essék. Azon­kívül oly bűzös, híg Bárral van tele, hogy közegészségügyi szem­pontból is kívánatosnak látszana kitakarítása s gondos befödése. Pár nappal ezelőtt egy értékes vadászvizslám esett bele s ott­pusztult. Mi lenne, ha egy gye­rekkel történne ugyanez? 2., (R. I.) A főszékesegyház előtti térség vaskerítésének a Káptalan-utcai részén a kerítés vasdárda hegyei kifelé vannak csavarva s így a járókelők ru­hájának épségét veszélyeztetik. Úgy emlékszem, már több ízben szólaltak fel ez ügyben s nem történt intézkedés, pedig egy lakatossegéd egy őrei munkával rendbe hozhatná a kerítést. 3, (B. S) Nem panaszképpen, hanem inkább tanácsként aka­rom szóvá tenni azon gondola­tomat, hogy miért nincsen a Deák Ferenc utcán a Szrnre- csányi Lajos út bejáratánál va­lami jelzés a Korona-szálloda felé? Különösen az esti órák­ban volna fontos valami dísze­sebb villanyényű felírás, útmu­tató, hogy az esti vonattal érke­zőknek már messziről szemébe tűnjék. 4., (S. K.) Már hat hete nyug­szik a feledés ködében az »Egri Népújság« s kelt fel porából az »Eger,« de a Lyceum sarkán levő Hadobás-bődé homlokán még mindig ott ragyog a felírás, hogy »az Egri Népújság Hevesvár­megye legelterjedtebb napilapja,« úgyszintén a Káptalan-utcai pa­dok egynémelyikén szintén az Egri Népújság olvasására buz­dítják az embereket. Nem lehetne az átalakulást ezeken a helyeken is kissé gyorsabb ütemben ke­resztülvinni, hogy végleg elfe­lejtsék a régit s teljesen hozzá­szokjanak az uj laphoz az em­berek? A beérkezett panaszok közül az első hármat tehát az illetékes hatóságoknak, a negyediket pe­dig a kebelbeli kiadóhivatalnak szives figyelmébe ajánljuk. Szükségletét mindenkor helybeli iparosnál és kereskedőnél szerezze be. Nagyfüged, április 14, (Az Eger kiküldött tudósítójától.) Már két ón előtt szokatlan mozgolódás zavarta meg a falu álmon, tavaszi nyugalmát Pípás, tempós lépésű öregek, vasárnapi díszű leányok, leventesipkáa le­gények ballagtak az új iskola felé. Ott lesz a kiállítás. Két te­rembe hordták össze három hó­nap csöndes, de szorgalmas mun­kájának anyagát, hogy megmu­tassák mindenkinek: mennyire tanűlékony a magyar paraszt. Zöld papírral bevont állványo­kon vannak elhelyezve, tarka összevisszaságban: kimunkált állatbőrök, téii bekecsek, cipők( papucsok. Mindent maguk csináltak a tan­folyam hallgatói, még a kapta­fákat Í8. Szűcs, tímár, cipész itt minden ember. Ott áll büszkén a maga munkája mellett mindegyik. Büszkén és mégis szerényen. Mert mikor megkérdeztem az egyiknek a nevét s megmondom neki, hogy újságba kerül, így tiltakozik: »Nem kell aztjkitenni, kérem.« Kováén Istvánnak hív­ják s egy meglepő ügyességgel kidolgozott macika-bör tulajdo­nosa. A másik teremben kádak, vá- nyo’.ők, varrógép. Itt mutatják be szemléltetően: hogy készül a bekecs, c pő és minden egyéb, amit a másik teremben készen láthatunk. A forgolódó, munkás emberük között ide-oda ballag Kapinya Antal ezermssiar, aki három hónapon keresztül ok­tatta a 28 embert. Kiváncsi pa­rasztok járnak kelnek a két te­remben, tapogatják a bőröket fejcsóválva. Eddig csak szűcsök­nél láttak ilyesmit. Igen szép fehér birka-,kecske- bőrök kimúlnak az állványon. Lábszőnyegnek valók. Van fe­kete kutyabőr is. De leginkább a falun közhasználatban levő bekecsek vannak nagyobb szám­ban. Csak úgy barnán, szironyos varrás nélkül. Az asszonyok, űgylátszik, még nem kaptak kedvet az ilyesmihöz. * Megérkeznek a kiállítás meg­nyitására a fővárosi, miskolci és gyöngyösi előkelőségek, Ivány László főjegyzővel, akinek di- cséretreméltó buzgalma, ügysze­retete és lelkesedése megterem­tette minden támogatás nélkül ezt a tanfolyamod A megnyitásra a földművelési minisztérium képviseletében Ben- kő Sándor, háziipari főfelügyelő érkezett meg. Rajta kívül ott voltak: Gröber Ferenc dr., a gyöngyösi járás főszolgabirája Eberlein Antal, a miskolci ipar­kamara háziipari felügyelője, Balogh István, a Hevesvárme­gyei Gazdasági Egyesület titká­ra, aki az akadályozott Borhy György elnök képviseletében je­lent meg és Bíró József ny. fő­szolgabíró, a község földetura és díszpolgára. A kiállítást Ivány főjegyző nyitotta meg. Meleg szavakkal üdvözölte a megjelent előkelősé­geket és pár szóval vázolta a tanfolyam munkásságát. Utána Benkő Sándor háziipari főfel­ügyelő beszélt a háziipar fon­tosságáról, a téli foglalkozásról és fejtegette a háziiparnak jö­vendő szerepét, megígérve a mi­nisztérium támogatását. Holló Mihály iparművész a gyakorlati megoldásról, a készítmények ér­tékesítéséről mondott néhány megszívlelendő szót, fejtegetve a magyar háziipari készítmények exportképességét. A Hevesvár­megyei Gazdasági Egyesület ne­vében Balogh István titkár ígérte meg a támogatást mind erkölcsi, mind anyagi tekintetben és buz­dította a tanfolyam hallgatóit c a megjelenteket a további hasz­nos munkálkodásra. Á vendégek ezután megtekin­tették a kiállítás anyagát, végig­nézték a szemléltető munkát és nagy elismeréssel nyilatkoztak az aránylag rövid tanfolyam si­keréről. * Kattogott a varrógép, ollók sírtak a puha bőrökben és a bá­muló emberek előtt egy-kettöra elkészült a bőrmellény, cipőfel­sőrész. Sürgés-forgás, egyre vál­takozó arcok, elismerő szavak, csodálkozás, viták, csöndes bő- longatások. Akárcsak valami or­szágos vásárban. A parasztle­gények, akik nyaranta, vagy ősszel barázdákat hasogatnak a jőszagú földben, hersegő kaszá­val aratják az életet: átvedlet- tek iparosokká. Az eke szarván, kasza-kocsán kérgesült kezek könnyen és biztosan mozgatják a súlytalan ollót is. A varrógépet is rutinnal ta­possák. És ahogy elnézem a dol­gozó fiatalokat, engem is olyan büszkeség fog el, mint azt az öreg magyart, aki a fia munká­jában györködik. A leventék is meg akarták mu­tatni, hogy mit tudnak s a ki­állításra érkezett vendégek tisz­teletére egy, már husvétkor be­mutatott színdarabot akartak előadni. Ez azonban nem sike­rült. A vendégeknek ugyanis a legelső vonattal el kellett utaz- niok • így a buzgó készülődés hiába volt. A falubeliek amúgy is látták, különben is a kiállítás mellett inkább a faluba érkezett »ringlispil« izgatta az ifjúi kedé­lyeket. Az előadás hát ilyenfor­mán elmaradt. nyilas. HÍREK 1929. április 15. Aki nem hiszi járjon utána. Olyan igaz, mint amilyen nem igaz ama fölöttébb fölényes, sőt kulturíölényas ki- szőlő*, amit már megszőlássá fabított több csalfa körülmény, hogy aszongya: magyar Athén. Az tudniillik, hogy megállt az idő Eger nevezetes városában. Legalább is nincs tudomásunk arról, hogy tovább folytatja mű­ködését, mert nincs ami mutas­sa. A nagytemplom toronyórájá­nak ó-konzervativ, sőt othodox mutatói tegnapelőtt egy utolsót nyújtózkodtak és miután kijelen­tették, hogy semmi kedvük a további haladáshoz, kétrétbe haj­tották magukat, panyőkára ve­tették a lelkiismeretüket ás meg­álltak. Az öregebbik a kilences számnál, az öccse meg a tizen­egyesnél. Azóta úgy állnak, mint ahogy Sión hegye áll a maga helyén. Es bizonyára nagyokat nevet­nek a markukba azokon r hivő vidéki utasokon, akik lemarad­nak miattuk a vonatról. Nyilván fejükbe szállt az az előnyös helyzet, hogy egyedül uralkodnak az egri időpiacon, így van az, ha nincs konkur­encia. Vagy az is lehet, hogy a mi- uorita torony órájának a felszó­lítására hagyták fakápnél a kon­struktiv világrendéi, amelyik Bziatén beszüntette ez üzemet, mivelhogy nem kapott világító számlapot. Amondő vagyok, valami baj lehet itt. (por) — Nyolc éve miniszterelnök gróf Bethlen István. Vasárnap, április 14.-én volt 8 éve annak, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök átvette az ország sorsának irányí­tását. Evvel a hosszú időtartammal a háború utáni időkben teljesen szokatlan rekordot állított fel. — Esperesi kinevezés. Szmre- csányi Lajos dr. egri érsek Mikes Lajos ózdi plébánost kerületi es­peressé nevezte ki. — Címadományozás. A m. kir- földművelésügyi miniszter Németh Pál egri fökáptalani központi jó­szágigazgatónak a magyar királyi gazdasági tanácsosi címet adomá­nyozta a hazai mezőgazdaság fej­lesztése terén szerzett érdemeiért. — A főispán hivatalvizsgálata a gyöngyösi főszolgabiróságon. Heves­megye főispánja a gyöngyösi já­rási főszolgabírói hivatalban dr. Búzás [Endre vármegyei főjegyző kíséretében hivatalvizsgálatot tar­tott. Érdemesnek ‘tartjuk megem­líteni, hogy értesülésünk szerint főispáni vizsgálat legutoljára négy évvel ezelőtt volt az itteni főszol­gabiróságon. — Eljegyzés. Otter hátik Gyula káli igazgató tanító leányát, Jo- lankát eljegyezte Budai István helybeli tanító. Minden külön ér­tesítés helyett.

Next

/
Thumbnails
Contents