Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-04-13 / 34. szám

EGER 3 m Kultúráiét Füzesabonyban Az alábbi levelet kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Az »Eger« csütörtöki számá­ban személyemmel kapcsolatban közlemény jelent meg, mely sze­rint a füzesabonyi főldmives if- jakkal előadattam a * Gyimesi vadvirágot.« Noha az »Eger* füzesabonyi tudósítója, én vagyok, Szerkesztő Uram épen úgy tudja, mint én, hogy ezt a tudósítást nem én küldtem bs az újságnak. Nem küldtem be pedig —mondjuk — szerénységből. De ha már nyomdafestéket lá­tott ez a falrengető kultúrese- mény, úgy vélem, közérdeket szolgálok, ha elmondom, hogyan folyik le falun egy ilyen elő­adás ? Marossy Jőskáék minden­esetre tanúihatnak belőle. A Gyimesi vadvirágot művé­szeim kétszer adták elő. Az első előadás húsvéthétfőn zajlott le. A sző szoros értelmében zajlott. Különösen a n. é. közönség zaj­lott. Node talán az elsősorban ülők hallottak is valamit a da­rabból. Az előadás kezdetét d. u. 6 őrára hirdettem. A színházi fod­rászt 4 órára kértem, aki félhat­kor meg is jelent ■ egy pengőt kért tőlem »maxtix«-ra, Hat óra előtt 5 perccel vette kezdetét a maszkirozá», amely hétig tartott. No, hála Istennek, kezdhetjük ! Elibém áll ekkora segédrendező b jelenti, hogy két szereplő még hiányzik. Hol laknak ? — Kér­dem. A telepen. No csak, sza­ladjon egy bicikli» ember értük. A küldönc húsz perc múlva visz- üzatér s jelenti: »Uram, az ille tők nem jöhetnek, mert mind­kettő tökrészeg. Megpróbáltam elhozni őket, de nem tudnak megáilanl a lábukon.« E hírre egy szelíd gutaütőien kivűl egyéb bajom nem esett, de any- nyira még sem lettem rosszűl, hogy cselekedni ne tudtam volna. Bocsássa meg nekem szegény jő Géczy litván, de bizony én ala­posan »átigazítottam« a darab­ját. No da száz szónak is egy a vége, az előadás fényesen sike­rült. A közságházi takarítőaiz- szony, Kander Franci — ö már pedig csak ért hozzá — azt mondta: »Jaj, nagyságos Úr, az Isten áldja meg, ilyen szörnyű szépet még nem látott Abony!« A második előadás 6.-án volt az intelligencia részére. Isi kü­lönösebb dolog nem történt, csak épen annyi, hogy 7 órakor je­lentik: »a cigánybandánk elment Egerbe az új Főnök űr tisztele­tére muzsikálni valami bankett­re.« E hiányon könnyen véltem segíteni. Egynegyed nyolckor autóba vágtam magam (az elő­adás kezdete 8-ra volt jelezve) s rohantam Dormándra. Ki egye­nesen a cigány városnegyedbe. A cigányok már aludtak. Keser­vesen szereztem végre három szálat (és még azt mondják,hogy Dorméndon sok a cigány! Ne bántsa senki Rávász Lseit!), akikkel aztán 8 előtt 10 perccel a tett helyen voltam. (Jaj, csak­hogy ezt a közönséget nem kell várakoztatni!) El is kezdhettük volna pontosan az előadást, de még mindig volt akadály. Kettő. Nem nagyok. Az egyik, hogy a plébánost kreáló színművész fej­szével szétvágta a lábát Ss sem eljönni, sem csizmát hűzni nem tud. A másik pedig, hogy két szereplő — vasúti munkások — nem érkezett meg fálnyolckor a muaká»vonattal Kelenföldről. — Bagatell! Autót küldtem a »tisz­telendő ur<-ért s Márkus doktor bácsi kölcsönadta a hócipőjét. Á másik hiányt pedig pótoltuk úgy, ahogy tudtuk. Ahogy már megszoktuk! A nóta vége, hogy ez az előadás is jól sikerűit. Legalább is igy gondolom, mert hogy még az újságba is bele­kerültünk. (Biztosan az a rossz­májú főjegyzőnk tetette bele.) Hát csak lassan ugyan, de bi- zonytalanűl kultűrhaladunk. Mély tisztelettel vagyok Szer­kesztő úrnak hű tudósítója P. HÍREK 1929. április 12. Komoly! Több felszólalás esett már ezan a helyen holmi Tavasz kis­asszonyról, aki sahogyee akar megérkezni hozzánk. Hát erről akarok én is egynémely komoly szót elmondani. Komolyat, nem holmi poétái szólást. Mert igen nagy gondba ejtett engem két asszony beszélgetése valamelyik napon. Hóstyai asszonyok vol­tak. Arrúl folyt a sző, hogy miért is késik annyira az a bi­zonyos tavasz. Hát, — azt mond­ja. az egyik, — a Jóisten tudja! Tán hogy annyira rosszak már a népek, nem érdemlik meg a jóidőt, vagybogy háborút jelent ez. Az is lehet. Dehogyis, — mondja a másik. A rádió az oka mindennek. Ez az istentelen szerszám, aki le­húzza a melegséget a napból. Mert úgy van ám az, bogv a drót, amit kifeszítenek a tetőre, leviszi a meleget abba a fránya fekete ládába, akiből aztán kí­gyón a hang. Azér van ilyen veszekedett hideg. Előadódik ezután, hogy Oroszországban is így volt ez, míg ki nem találták az okát. De mikor oszt rájöttek a bajra, levertek minden rádiót. El i* múlt a hideg egyszeribe. Három fokkal lett melegebb. Hát itt is úgy kéne, mer addig itt tavasz nem lesz, míg azok az istentelen drótok a tetőn vannak. ♦ Hát jő lesz leverni szokat a rádiókat, mert igen ránk férne már, hogy tavasz legyék 1 nyilas. — Gyula napja Egerbön. Pénte­ken délelőtt Eger város társadal­mának számos kitűnősége üdvö­zölte névnapja alkalmából Jsaák Gyula ny. főispánt, Kóczián Gyula ügyészségi elnököt, dr. Horváth Gyula rendőrtanácsost, Mélám Gyű la főfelügyelő, postafőnököt, dr Lu­kács Gyula vármegyei másodfő­jegyzőt és dr. Szabó Gyulát az egri járás főszolgabíráját. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Filipp János egri pénzügyőri fő­biztost II. oszt. m. kir. pénzügy­őri felügyelővé nevezte ki. — Halálozás. Őszinte részvéttel vettük a hirt, hogy özv. Limán Antalné szül. Tomasovszky Eszter rövid szenvedés után életének 85. évében április hó 11 én reggel 9 órakor elhunyt. Temetése 13 án, szombaton délelőtt 11 órakor lesz a hatvani temető kápolnájából. Az elhunytban dr. Limán Emil egri pénzügyigazgatóhelyettes szeretett édesanyját gyászolja. — A debreceni Csokonay Színház bérletáré egyedül Kardosé Géza pá lyázott. A debreceni Csokonay Színház bérlete az idei szezon vé geztével lejár. A debreceni városi tanács még februárban pályázatot hirdetett a színházra, amelyre csak Kardoss Géza debreceni színigaz­gató ajánlata érkezett be. Kardoss Géza a színház átvételére vonat­kozólag kiköti, hogy a fűtésre sze­zononként 13 vagon kokszot, vilá­gításra 25 ezer kilowatt ingyen áramot kér, továbbá kéri az ed­digi 23 ezer pengő szubvenciónak 30 ezer pengőre való fölemelé­sét. Az ajánlat felett még nem döntöttek az illetékesek. 1929. április 13. * Esküvő. Fekete Mariska és Erdős József vasárnap délután fél 5 órakor tartják esküvőjüket Me­cset ucca 2. szám alatt. Rokonai­kat és ismerőseiket ezúton hívják meg. — Argentiniába toboroznak erdő- mérnököket. A soproni erdészeti főiskola hirdetőtábláján a napok­ban érdekes felhívás jelent meg. Argentína keres benne vasútépí­tésre magyar mérnököket. A mér­nökök Buenos Airesban tartoznak jelentkezni. Az argentiniai kor­mány rendelkezésükre bocsájt II. osztályú vasút- és hajójegyet tel­jesen igyenesen. Odakünn 12 —16 pengőig terjedő napidíjat kapnak az első időben, tehát körülbelül 480 pengőt keresnek egy hónap­ban. A felhívás eredményeként ed­dig 30 végzett mérnök és főisko­lás jelentkezett. — Hevesvármegye állategészség­ügyi állapota. Hevesvármegye áp­rilis 9.-én megtartott közigazgatási bizottsági ülésén Schütz Béla fő­állatorvos az alábbiakban ismer­tette az elmúlt hónap állategész­ségügyi állapotát: Ragadós állati betegségek közül megállapíttatott a lópfene hét községben, a veszett­ség hét községben, a száj- és kö­römfájás egy községben, a rühkór hét községben, a sertéspestis két községben, az ivarszervi hólyagos kiütés pedig egy községben. Tehát az állategészségügyi állapot ked­vező volt. A járási állatorvosok hozzáfogtak a múlt év óta veszé­lyeztetett községekben az állatok­nak lópfene elleni védőoltásához. * Epe- és májbetegségeknél, epekő és sárgaság eseteiben a ter­mészetes «Ferenc József« keserű- víz a hasi szervek működését élén- kebb tevékenységre serkenti. Kli­nikai tapasztalatok igazolják, hogy az otthoni ivókúra különösen ha­tásos, ha a Ferenc József vizet kevés forró vízzel keverve, reggel éhgyomorra isszuk. Kapható gyógy­szertárakban, drogériákban és fű- szerűzletekben. — A főldmivelésügyi miniszter or­szágos pályázatot hirdetett a rétek, legelők, különösen a közös legelők trágyázásának és feljavításának oly népszerű ismertetésére, amely alkalmas arra, hogy a kisgazdák körében terjesztessék. A munka 30 géppel írt oldalnál több nem lehet és ahhoz a trágyázás eredményét szembetűnően szemléltető képeket lehetően csatolni kell. A pályadíj 500, 300 és 100 P. Bővebb útba- ieazítást a hivatalos lap április 7.-iki száma ad. * Uránia. Péntektől-vasárnapig Zola Emil örökbecsű regényének filmváltozata: «A PÉNZ« 14 fel­vonásban és »SIMON BÖSKE PÁ­RISI ÉS NIZZAI DIADALÚTJA«. A szépségversenyről készült film­felvételeken felvonulnak előttünk az összes európai szépségek. Elő­adások kezdete hétköznapokon 6 és egynegyed 9, vasárnap 4, egy­negyed 7 és fél 9 órakor. — Hősök uccája Füzesabonyban. Igen figyelemreméltó és kedves módon oldották meg Füzesabony­ban azt a gondolatot, amelyet a Kormányzó vetett fel. Azt tudni­illik, hogy a világháborúban el­esett hősök emlékére ligetet ültes­senek. A füzesabonyi Hősök uc- cáján, minden levente, akinek hoz­zátartozói közül valaki hősi .halált halt, egy jegenyefát ültetett, ame­lyen az elesett hős névtáblája is rajta van. — Új autótípus. Páris (MTI) Willers angol mérnök új autó­típust konstruált, amelynek órán­kénti sebessége 640 kilométer. A motor 3000 lóerős, és a kocsi súlya 5 tonna. A hatalmas alkot­mány 6 keréken mozog. — A Keresztény Iparoskor e hó 14 tői tartja szokásos táncgyakorló (illetve dupla) óráit minden va­sárnap este 8 órai kezdettel. * A gyógyászat terén kétség­kívül a legfontosabb találmányok egyike az Aspirin Tabletták, elis­mert és bevált szer minden meg­hűléses betegségnél, rheumánál, influenzánál, spanyolnáthánál stb. Minthogy sok hamisítvány létezik, jól jegyezzük meg magunknak, hogy az eredeti tabletták «Aspirin 0 5« felirattal vannak ellátva és csak at eredeti «Bayer« csomago­lásban (a zöld szalaggal) kerülnek forgalomba. — A Pesti Tőzsde 28 oldalas új száma a kartelkérdéssel foglalko­zik behatóan. Fenyő Miksa, dr. Gsewindt Ernő országgyűlési kép­viselő, nyilatkoznak erről a kér­désről. A dohányexport és a do­hányüzletről, a tejkereskedelem községesítésének tervéről, a tőzS' dei helyzetről, a Villamossági Tröszt tranzakciójáról, nagyon ér­dekes riportok és tudósítások szá­molnak be.

Next

/
Thumbnails
Contents