Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-04-11 / 32. szám

2 mmmmmmmsmuammmmmmmmmmn EGER 1929. április 11. Ho zzászólás Wargha László város- rendezési tervéhez Legkedvesebb Kivivőké c, CIPÓ ^VO£\ dababjXn ^VÉDJEGY. KÜLÖNBEN UTÁNZAT ! Eger, április 10. Az >Eger< hasábjain ismr-r- tetatt városrendezési terv öröm­mel tölt el mindenkit, aki Eger fejlődését örömmel kíséri. A terv olyan programmot ad, mely a mai követelmények kielégítésé­vel lehetővé teszi azt, hogy a sok év utáni fejlődésnek meg­felelően épüljön ki a város. A terv nagyszerűsége mellett kötelességemnek érzem azonban azt, hogy hogy az észlelt hiá­nyosságokat papírra vessem a azoknak kijavítására úgy a ter­vező, mint a városi mérnöki hi­vatal figyelmét felhívjam. Leg­célszerűbbnek látom rövid pon­tokban összefoglalni ezeket a könnyen javítható hiányokat. 1. A közeljövőnek egyik leg­fontosabb teendője a Budapest —lillafüredi útnak a városon való átvezetése. Ez ma az emel­kedésekkel teli Daák, a keskeny Széchenyi s a dombra kapasz- ksdó Rákóczi uccákon át törté- nik. Az uj városszabályozási tervben ebben az irányban nin­csen megoldás, mert a kerecsendi utat a vele párhuzamos főúttal «3upán meliékuccák kötik össze. Javaslom ezért, hogy a Gala­gonyás völgy kőhidjátől az uj állomás előtti térig egy uj, cca. 30 m. széles ut terveztessék, mi­által a budapesti ut a vasútál­lomást érintve jut bele a városi föutba. Ez a megoldás emeli az állomás előtti tér szépségét, hi­szen abból ebben az irányban nem ágazik ki sugárút. 2. A főút a Tatay-fále gőzma­lom háta mögött törik, ami sem­mi esetre sem mutat szép képet. Ezt azonban igen könnyen ki lehet javítani azzal, hogy a tö­rési pont és a kistályai vámhöz között a patak partján a terve­zett sétány szélesbedik s ezáltal elérjük azt, hogy a fürdőtől délre vivő ut kettéágazik s az elágazó pontban emelt épület, vagy szobor szép záródást ad. 3. Az uj állomástól a Bor sző - vetkezet sarkáig vezető uj sugárút — melynek mentén az uj vá­sártér nyer ^helyezést — nem folytatódik a szinte erre kínál­kozó s az állomás és Károlyvá- ros forgalmát ma is lebonyolító Árpád és Koháry uccákon át. Pedig ezeknek szabályozásával egyenes utat nyernénk az uj vasúttól a Kisasszony-temetőig ■ esetleg ezen át a Szalák fe­lett, a Könyök uccán át a Rá- kőozy útig, illetve az ettől ke­letre tervezett ligetig. 4. Az uj főútnak a Dobó tér­ről északra fekvő szakasza több­ször törik, meglehetősen beépí­tett területet vág keresztül s a Rákóczy útba torkolva szükség­telenül dombra visz. Különös ez a megoldás akkor, h * látjuk, hogy a patak, a Kigyő, Knézich, Torony, Sarvita és Dobó ucoák és a Dobó tér ált&l határolt ház­tömböt annyira átformálja, hogy a házhelyeket minimálisakká te­szi. Pedig a Dobó tértöl a Me­csetig egy 25 m. széles uccát vágva a a Torony és Servita uccákat a Véciey ucca bejáratáig e ház tömb terhére megszéíeaítve, a többi ucoákat pedig egyszerűen beépítve, a főút egyenesen vi­hető a Knézich uccába a a Vá- csey völgyhöz minden oldalról megfelelő hozzájárulást lehet adni anélkül, hogy a telkek ki­csinyek lennének. A Knézich ucca eleje 25 m. széles lévén, al­kalmas arra, hogy főút legyeD, mig csupán a Káptalan-udvarnál szűkülve mód van arra, hogy a Káptalan-udvar terv szerinti kihelyezése esetén, megfelelően kiszélesíthető legyen. A tervező a Knézich uccát a Malom uccáig hosszabbítja meg s így csak a Malom uccán túl, a felnémeti útba történd beágazásig kell a réteken uj utat kijelölni ahoz, hogy a város főutja, az észak— déli irányú útvonal mindvégig sík és egyenes legyen. Az uj út a felnémeti vámháztől északnak cca 1 km-re ágazhat be a fel­németi útba. 5. Kívánatosnak tartanám a Szarvas teret a Kékszőliő épülete helyén megnyitandó uj ucca se­gítségével az uj főúttal össze­kötni. A vásárcsarnok egyik ter­vezett helyét sem tartom meg­felelőnek, mert iskolához, kór­házhoz és templomhoz közel van­nak. Inkább a Káptalan udvar helyén, sz uj uccák keresztező­désénél kellene felépíteni. Hely­telen a Sporttelepnek űz Érsek­kertből való kitelepítése is, hi­szen a nyaralók érdekeit szol­gáljuk avval, ha a fürdcpirk- ban jő sportpályát létesítünk. A Zsidótemető mögötti területen olyan földmunka szükséges a sporttelep kiépítéséhez, hogy azzal akar kettőt is lehet létesí­teni. E helyett inkább a bistá- lyai út mentén kellene sport­pályát létesíteni a munkásne­gyednek. A tervnek ezekkel a javítá­sokkal való módosítása, úgy gondolom, meg fog felelni a vá­ros rendezésével szemben tá­masztott követelményeknek, mig a város stílusa érdekében fel­tétlenül síkra kell szállnunk azért, hogy a szűk belvárosi uccák szélesbítése helyett inkább az egyirányú közlekedést igye­kezzék a város bevezetni. Bárány István. Ä szuhai felekezeti iskola fenntartásának ügye a közigazgatási bizottság előtt. Eger, április 10. Érdekes ügyben szólalt fel Dutkay Pál preláiuskanonok a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén. Az ügy a szuhai feleke­zeti iskolával áll kapcsolatban. Szuha község ugyanis már har­minchárom éve viseli a római katolikus iskola fenntartásának költségeit, tehát az 1858 iki is­kolai törvény megalkotása óta is, amely szabad nyilatkozatot engedett a községeknek az is­kolafenntartás kérdésében. A köziégben lévő nagybirtokos nemrégiben megtagadta a hozzá­járulást, amelyet, mint a politikai község tagja, fizetni köteles. — A közigazgatási bizottság elé került a dolog, amely e nagy­birtokosra nézve kimondotta a fizetési kötelezettséget, mire az, a közbeeső fórumok megkerülé­sével egyenesen a közigazgatási bírósághoz fordult. A közigaz­gatási bíróság neki adott igazat azzal a megokolással.’hogy más- vallátú léiére nem köteles a katolikus iskola fenntartásához hozzájárulni. Mivel a község elég szegény és mivel nyilvánvaló, hogy té­vedésről van sző, a közigazga­tási bizottság Dutkay Pál pre- látuskanonok indítványára, az ügy ujrafelvételáre szólította fel Szuha községet. Ismét megindult a lóexport Hevesvár- meggéből Oroszország felé. Eger, április 10- A földművelésügyi miniszter Hevesvármegyéből egyelőre száz darab lő kivitelére adott enge­délyt az orosz lőváaárlőknak. A vásár április 19 én lesz Füzes­abonyban. Ezzel ismét megindul a lóexport Hevesmegyéből Orosz­ország felé. Bezárták az Eggházművészeti kiállítást. Eger, április 10. A husvét enásodnepjáa meg­nyitott Egyházművéizeti kiállí­tást, amelyet olyan nagy érdek­lődés kisért, bezárták a a kiál­lítás anyaga már részben útban is van Budapestre. Ittmaradt azonban a kiállítás egyik legna­gyobb feltűnést keltő darabja, Mihalovits Miklósnak Ipolyi-díj nyertes olajfestménye, * Levétel a keresztről«. A fiatal, nagy jövőjű mester kompozícióját Török Kálmán prépost, a művé­szetek lelkes barátja vásárolta meg gazdag gyűjteménye szá­mára, ezerháromszáz pengőért. Rádióestéig. Április hó 10. éu szerdán este 8V* órai kezdettel a Kaszinó nagy tér inéban a két legnagyobb magyar rádiógyár — az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. T. (Tungsram) ős a Standard Villamossági Rt. (Western) — rádiőestélyt rendez. Forbáth László »Az elektoro­mon cső története és működés»,« Fodor Miklós pedig »Az europa — amerikai rádió-telefon« címmel tart előadást. Az estélyt, — amelyen a ren­dezőség vendégeket szivessn lát — bemutatással kapcsolatos rft- diőkőzvetítés zárja be. Belépődíj nincs. ♦ Tengeri termésünk fokozása. A mi tengeri termésátlagunk, saj­nos, nagyon is alacsony, úgyany- nyira, hogy a tőlünk keletre fekvő államok is nagyobb tengeri ter­méseket aratnak, mint mi. Pedig a tengeri ára a búza árával ve­tekszik s olyan csekély készletünk .van belőle, hogy rövid idő múlva meg fog piacunkon az amerikai tengeri jelenni. Csekély tengeri termésünk oka az, hogy talajunkat nem trágyázzuk kellőleg, nem al­kalmazunk minden esetben őszi ! szántást, nem kapáljuk elegei; s i nem használunk jó vetőmagot.

Next

/
Thumbnails
Contents