Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-04-09 / 30. szám

AEft 10 PILLÉK

HEBto

ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS SÁL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 7 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR.

POLITIKAI NAPILAP

Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv.

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT, BALRA. — TELEFONSZÁM: 11. —

:: HIRDETÉSEK :: MILIMÉTERES DÍJSZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. ::

XL. évfolyam 30. szám « Kedd ♦ Eger, 1929. április 9.

Eger és Budapest között közvetlen távbeszélő áramkört építenek

Sík Sándor a Gárdonyi Társaság ülésén.

Vasárnap délután tartotta meg a Gárdonyi Társaságban székfoglalóját Sík Sándor tiszteleti tag szépszámú és nsgyon megértő közönség előtt.

Az elnöki megnyitóban lendületes és gondolatokban gazdag beszédben mutatott rá Kürti Menyhért, a Társaság elnöke, Sík Sándornak, az esztétikusnak felfelé ívelő fejlődésére.

A megnyitó uián Búzás Ead- réné adott elő két Sík verset, a tőle megszokott, mélységeket megfogó ás rejtett finomságokat megcsillogtató módon.

Sík Sándor előadása egészen újszerű tanúlmánya volt a magyar regényírás esztétikájának. A speciális magyar regény tu- lajdonsőgit fejtegette és bebizo- nyitotta, hogy ehhez a regénytípushoz épen a Gárdonyi írásai állnak legközelebb. Bevezetésében vázolja irodalmunk olyan vonásait, amelyek sajátos, mia den más irodalomtól eltérő jelleget adnak neki. Megállapította ezeket a jellegzetességeket. A lírai költészetből kiindűlva vonja le az általános következtetéseket, amelyek ilyenformán cso- portosúlnak: üdeség, belső melegség, realitás, a gazdagság, különösen színekben, motívumokban, a formai változatosság és az erkölcii komolyság A hibák: korlátozottság a mélységben és a mommentalitáe hiánya.

Ezeket ez általánosságbin levont következtetéseket egyezteti ezután, biztos logikával, eidbb a többi Dagy regényírónk műveivel, végül Gárdonyi írásaival. Csillogó dialektikával bizonyítja be, hogy Gárdonyi regényei minden más írónkénál feltűnőbben magukon viselik ezeket a jellegzetességeket s regényeiben leginkább immanensen nemzeti erényeiben és hibáiban egyként

Az élvezetes és mélyen számő előadást a megértő és lelkes közönség hosszas tapssal köszönte meg.

Marossy József szavalt ezután három Sík verset, amelyek át- érzett, gazdag technikájú előadásában szépen érvényesültek.

Az ülés Kürti Menyhért kedves, közvetlen izavű záróbeszédével ért véget.

Régi panasza volt az érdekelteknek, hogy az Eger—Hatvan ős Eger—Gyöngyös közötti távbeszélő beszélgetések eléggé körülményesen és késedelmesen voltak eszközölbetők a közvetlen áramkör hiánya miatt. Ezen a hiányon segített most a kereskedelemügyi miniszter, aki megengedte, hogy Eger és Budapest között közvetlen áramkört létesítsenek. Ez engedélynek forgalmi jelentőségére vonatkozólag megkérdeztük Melna Gyula postafeiügyelőt az egri posta főnökét, aki a következőkben volt szíves felvilágosítással szolgálni.

— A távolsági beszélgetések közül a Hatvan és Gyöngyösre szőlők, jelenleg elég késedelmesen eszközölhető!?. Ennek oka ez, hogy a két várossal külön- külön távbeszélő - áramkörünk nincsen, sőt ügy Gyöngyös, mint Hatvan felé vezető távbeszélő- áramkörbe négy-négy távbeszélő-központ ven bekapcsolva, így a beszélgetéseket ezeken keresztül kell bizony sokszor késedelmesen lebonyolítani. Ez a körülmény nemcsak az állatni,

megyei, városi és csendőrségi hatóságok sürgős beszélgetéseinek azonnali lebonyolítását késlelteti, hanem a kereskedelemre is bénító hatással van. Ez az állapot mielőbbi megszüntetése érdekében felterjesztéssel éltem felettes hatóságomhoz.

— Most örömmel értesültem arról, hogy a kereskedelemügyi miniszter felterjesztésem alapján Eger—Budapest között egy teljesen új, közvetlen áramkör építését engedélyezte. A most forgalomban lévő budapesti távbeszélő áramkörbe pedig, Hatvan és GyÖDgyös lesznek közvetlenül bekapcsolva, melynek előnye nemcsak az lesz, hogy az eger—gyöngyösi és az eger— hatvani beszélgetések azonnali lebonyolítást nyernek, hanem a felépítendő áramkör üzemképtelensége esetén is rendelkezésükre fog állani a jelenleg használt budapesti áramkör is, melyen Budapest, mint végállomás továbbra is megmarad és így nem áll elő az az eset, hogy Budapesttel való összeköttetésünk Eiegszakad.

Meghalt

Alföldi Dávid dr.

Mint részvéttel értesülünk: Alföldi Dávid dr. ügyvéd, az egri ügyvédi kamara elnöke szombaton este, hetvenéves korában csendesen elhunyt. Régi név, amely egy becsületben leélt életet jelöl. A függetlenségi politika bátorszavű harcosa é» az ország egyik legkiválóbb jogásza volt Alföldi Dávid dr. Mint ember is kiváló jellem. Irodalmi téren is működött, különösen a jogi szakirodalomban tűnt ki. A békevilágban a leg- agilissbb vezető férfiak egyike volt Hevesvármegyében ős Eger városában. Babocsay Sándor dr. mellett bosszú időkön át volt a Hevesvármegyei Hírlap főmunkatársa, majd később az Egri Hírlapot szerkesztette. 1884. óta tagja az egri ügyvédi kamarának, rövid idő múlva a kamara választmányában és fegyelmi bíróságában is helyet ad neki az elismerés. A kamara elnöki tisztségét 1919. tői viselte. Halálát mindenütt általános részvét fogadta. Temetése április

8-án, hétfőn délután 3 órakor lesz, amelyen a törvényszék, a kamara és a hatóságok is képviseltetni fogják magukat. Áz egri ügyvédi kamarától Erlach Sándor dr. ügyvéd búcsúztatja a halottat.

Kövér Gyula kitüntetése.

Eger, április 8.

A fővárosi lapok közük, hogy Kövér Gyulának a Műcsarnok tavaszi tárlatán az I. terem díszhelyén kiállított »Sztár c című olajfestménye a Lipótvárosi Kaszinó ezer pengős diját nyerte el. A Képről Kézdi- Kovács László a Pesti Hírlap március 2.-iki számában így írt: »A terem és a tárlat egyik legérdekesebb vászna Kövér Gyula »Sztár« c. képe, egy táncosnő exotikus kosztümben, démoni mozgásban és ragyogó színpadi effektusban megfestett alakja a mester akt-soroza tának egyik legszebb darabja.« — Örömmel értesülünk, hogy Kövér Gyula az ősz folyamán négy évi hallgatás után újból kiállítást fog rendezni Egerben.

„Az Egri Katolikus Legényegylet nem öregedett meg“

A Legényegylet hatvankilencedik közgyűlése. — Vitéz Subik Károly apatkanonok, elnök megáldotta az új építkezés köveit.

Eger, április 8.

Az Egri Katolikus Legény- egylet, amely több évtizede* munkájával örök érdemet szerzett az iparosiíjűság nevelése terén, vasárnap délelőtt tartotta hatvankilencedik közgyűlését saját székházában. A gyűlésen nagy számban jelentek meg a mesterek és* a legények, ezenkívül igen sok érdeklődő a társadalom minden rétegéből.

Az egyesületi jeiigc eléneblése után vitéz Subik Károly apátkanonok, elnök megnyitotta a közgyűlést:

— Ma hatvaukilencsdszer gyűlt össze a közg-űlés, hogy számot adjon az egyesület munkásságáról és erőt merítsen a múltból a jövőre. Első gondolatunk az i alapító Kolping Adolf felé kell

hogy szálljon, aki az iparosságot fölemelte alacsony helyzetéből és képessé tette a magasabb eszmék szolgálatára és akinek szenttéavatása iráDt nemrégiben világmozgalom indult meg.

— Ily hosszú évtizedek után önkéntelenül felmerül a kérdés: elaggott-e vájjon a Legényegylet. Nem.

Mert célja és eszközei felül vannak az időn.

Az ifjúságot neveli evangéliumi eszközökkel.

Büszkék lehetünk rá, hogy Eger

legkiválóbb iparosai innen kerültek ki.

A mai küzdelmes időkben kétszeresen szükség van a legény- egyletekre nemcsak az egyén és város, hanem a haza szempontjából is. Mert ma még nem tűn-