Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-04-07 / 29. szám

2 EGER 1929. áprili* 7. áldozatkész magyar embarekriél. A magyar tudományos és poli­tikai élet kiválóságai Írtak bele cikkeket, az előszót X. Y. írta... Uraságod nem maradhat ki a szent cél támogatói közűi . . . Szól és gyakorlott mozdulat­tal eléd tolja a megrendeld ívet és te hazafias érzésedben szinte hipnotizálva alákanyerítod De vedet. Cjak ez után az ünnepé­lyes aktus után kérdezed meg félve, hogy mennyibe is fog ke­rülni az a bizonyos könyv? — Óh kérem, szót sem érde­mel. Hat havi ráizletre 36pengő. Bagatell . . . S te hazafias köayvbarát, egy kissé elszédülsz attól a bagatell 36 pengőtől. Eszedbe jut ugya­nis, hogy ma reggel még ener­gikusan utasítottad vissza sze­gény feleségednek uj kalap irá­nyában előterjesztett kérését és mily mélabűsan sóhajtottál fel, amikor gyerekeid lyukas cipői talpalás után tátongtak: — Ebben a hőnapban nem le­het. . . Két bét múlva aztán megjön a honmentö könyv és kiderül, hogy haszontalan férc­mű, újságokból kivagdalt cikkek­ből összeállítva. Sóhajtva vágod a könyvespolc legaljára: — Még egyszer jöjjön valaki hozzám könyvet eladni. * Ebédutáni szendergésedbőlegy göthös alak ébreszt fel. Kérész- tülverekedte magát a mindenes­cseléd frontján azzal, hogy na­gyon fontos ügyben őhajt veled tárgyalni. A fontos ügyről hamarosan kiderül, hogy nem rád nézve fontos. A göthös ember nagy titokzatosan megsúgja neked, hogy a revízió elérésére alakult országos bizottság az eszme éb­rentartására szobrokat sokszoro­sított százezer példányban. Az »Erő« szobrát, mely mindig és és mindenhol hirdesse a magyar dac és élni akarás gondolatát, amely. . . A göthös emberke oly tűzzel beszél, hogy szinte ő látszik az »Erő« szobrává felmagasztosul­ni. Hogy melyiket parancsolod, a 10 pengős gipszt vagy a 25 pengős fémszombrot? természe­tesen a 25 pengőset, a szomszé dód is azt vette meg s ebből több jut a revízió melletti pro­pagandára ... * Miez ? Élelmesség ? Az üzleties­ségnek kívánatos diadala? Nem. Ez az önző érdekeknek piszkos szétfreccsenése a legszebb gon­dolatokon. A legszentebb érzé­sek sárbatiprása és vesszőfutása. Hogy egy-két ember száraz ke­nyér helyett kalácsot egyék s hétköznapon is meglegyen a kö­vér pecsenyéje, szennyes üzleti szimattal szaglássza ki a ma­gyarság legvérzőbb sebét: Tri­anont s erre apellálva, kiszedi azt a néhány rongyos garast, amit Trianon a zsebében hagyott. Hogy ha eztán jön majd egy­szer a komoly szent összefogás és áldozatkészség ideje, a véres kardos lovagok letarolt mező­kön, kiábrándult szívű magya­rok között fognak járni, mert annyi csalódás után nem fognak hinni még a Rákóczi tárogató­jának sem. Százágű korbáccsal kell ki­verni a lelketlen kufárokat a trianoni gyász szomorú templo­mából! Dr. Urbán Gusztáv. Eger város szabályozási és városfejlesztési terve vonal, mely azonban csak a fel Eger városának az utóbbi időkben tapasztalt rohamos fej­lődésével kapcsolatos építkezé­sek igen nagy gondot okoztak a város vezetőinek, mivel nélkü­löztek egy, a város fejlesztésé­hez feltétlenül szükséges egysé­ges tervet. Warga László, a főváros vá­rosrendezési szakértője nyert megbízatást arra, hogy Eger városának minden tekintetben megfelelő, a pillanatnyi helyzet adta követelmények kielégítését mindég megengedő tervet ké­szítsen. A városrendezőnek a követ­kező feladatokat kellett megol­dani: 1. az egri pályaudvar át­helyezése ; 2. a Budapast-lilla- füredi útnak sík területen, kevés és enyhe töréssel s a fürdők, vár, stb. érintésével a városon való átvezetése; 3. a város középü­leteinek egymással s a vasút­állomással, valamint a környező falvakkal való összekötése; 4. az Eger patak szabályozása ; 5 mindezen feladatok oly módon való megoldása, hogy az mennél kevesebb bontással járjon s Eger városának barokk egységét meg­óvja. A pályaudvar áthelyezésének kérdését a MÁV illetékes ténye zőinek bevonásával úgy oldotta meg, hogy a Füzesabony—egri vonalból a Galagonyás-völgy alatt fekvő őrháznál kelet felé kiágazást létesített úgy, hogy a vonal tengelye párhuzamosan feküdjön a kerecsendi és kistá- lyaí utakkal, valamint a patak folyásával Majd a terv szerint a vonal a Homok-ucca magassá­gában átlépve a patakot, nagy kanyarulattal, keresztezve a Ker­tész, Makiári és Újsor uccákat a Rókus temetőnél beleágazik az Eger—putnoki vonalba. A va­sútvonal mintegy 5 méter ma­gasságban halad a talaj szintje felett « az összes meglevő és lé­tesítendő uccákat áthidalja. Az uj vasúti állomás a patakhoz szorűlva a Sas-ut déli oldalától mintegy másfél kilométerig hú­zódik le délre a vonal mentén, mig az állomásépület a Sas út­tól körülbelül 400 méterrel dél­nek épül fel. A vasúti állomás előtt attól nyugatra gyönyörű teret képez ki. E térről, párhuzamosan észak- északkeleti irányban egy kissé széles {85 méteres) útvonal vezet az Eger folyőig, majd ezt a Ta- tay féle gőzmalom mögött át­lépve, enyhe töréssel 28 m. széles útban nyer folytatást a fürdőkig. Ennek az útnak a fürdők közötti része máris kialakulóban van. Az állomás előtti térről délre az előbbi űivonii folytatásában ugyancsak épül egy széles út építendő új városrészt szolgálja. E két útra merőlegesen út vezet ki a viccellér iskolához. Ugyancsak az állomás előtti tér­ről vezet két útvonal észak felé : egyik az érsekkerti főűiba tor­kollik, míg a másik a Sss út Deák Ferenc uccu torkolatánál ágazik be a Deák Ferecc uccábs, hogy ezen ét bonyolítsa le a nyu­gati városrész állomás felé irá­nyúlő forgalmát. Az új állomástól a fürdők felé vezető főút átlépve a patakot — mint fentebb láttuk — meg­törik. A töréspontból a tervező a patak mentén sétányt ágazta­tok ki délnyugat felé a főútból. A fürdőktől északra az út 28 m. szélességben halad az Eger patak mentén a Dobó térig, mi­közben megköveteli azt, hogy a volt sihetnéma intézet épületét s az Újvilág ucca egész nyugati oldalát lebontsa a város. Ez a megoldás a vármegyeház, a vár, a városháza na fürdők egymás- közti forgalmát az eddigi zeg­zugos uccák helyett egy gyönyörű Bzéles útvonal bonyolítaná le. A főútvonalnak északi folyta­tásánál derékszögben megtöri az utat, végigvezeti a Ko««ush téren, ismét megtöri s a Zalár-uccán és a patak nyugati pártján vezeti a Tüzoltőtérig, melyen ismét kel töa törést alkalmaz, lebontja a Szécheoyi-ucca egész nyugati ol­dalát, kiszélesíti a Rákőczy utat. Igen helyeslendő a tervezőnek azon törekvése, hogy a Serts- k*pu uccát kelet felé a KovSch János ucca kiszélesítésével, a Káp­talan udvar átszeléaével. a Nyár és Szaitz Leo uccák felhaszná­lásával egy a Károlyvárost és a S^rvita uccát összekötő hosszú uccává képezi ki s a Knézich uccát kiszélesítve, meghosszab­bítja azt a Malom uccáig. Az Eger környéki falvakba vezető utakat kiszélesíti és eny­hébb emelkedésűvé teszi. így rendezi a Kisasszony uccát, a Szépasszonyvölgyi utat, a Szvo- rényi utat a ezalőki és derűjén! úttal, a Dőnát utat, a Bérc uccát és Yécsey uccát, a Diófakút uccát és az Almagyar uccát. Űf utakat nyit meg ezenfelül a belvárosban is, egyengeti a szűk belvárosi utcákat. Szerin­tünk a fentieken kívül a Káp­talan-, Verbőczy-, Vörösmarty-, Kisasszony-, Malom-utcák s a patak által bezártterületen semmi nemű nagyobb bontási munká­lattal járó szabályozást nem is lehet tervezni. Arról, hogy miként oldja meg a gazdasági és kulturális váró* egymástól való elválasztását, kö­vetkező cikkeinkben fogunk be­számolni. HliGHRt Mindenütt kaphatói TshmUs I^InSvetMnfl Kitaposs® BUDAPEST, I , Horthy Miklós út 119—121. HÍREK 1929. április 6. — Gyászistentisztelet IV. Károly király emlékére. IV. Károly király halálának évfordulója alkalmából ünnepélyes gyászistentisztelet lesz április 9-én, kedden délelőtt 9 órakor a főszékesegyházban. — Kinevezés A kormányzó az igazságügyminiszter előterjeszté­sére vitéz Hunyor Sándor dr. egri királyi törvényszéki titkárt a ba- lossigyurmati királyi ügyészség­hez ügyószszé nevezte ki. — A Gárdonyi tarsasag április 7-én, vasárnap dulután 6 órakor felolvasó ülést tart, a következő műsorral: 1. Kürti Menyhért dr.: Elnöki megnyitó. 2. búzás End- réné r. tag: Sik Sándor verseiből szaval 3. Sik Sándor dr. r. tag, a Kisfaludy és Petőfi Társaság tagja: Gárdonyi és a magyar re­gény. 4 Marossá József r. tag: Sik Sándor költeményeiből ad elő. 5. Kürti Menyhért dr.: Elnöki zárószó. — Szobek Lóránt temetése. Nagy vészvót mellett temették el pénte­ken délután a ciszterci rend nesz­torát : Szobek Lórántot. A szer­tartást Kürti Menyhért dr. tan­kerületi főigazgató, az egri kon- vent perjele végezte nagy segéd­lettel. A gimnáziumi énekkara szép gyászdalt énekelt, a menetben pe­dig a fúvószenekar játszott gyász- indulókat. A megboldogult gyé- mántmisés paptanárt a hatvani temetőben helyezték örök nyuga­lomra. * Heti műsor az Urániában. Szombaton es vasárnap: »HU- SZÁRCSINY« vidám történet a régi katonaéletből 9 felvonásban. A fősz-n c pékét Albert Paulig, Dina Grállá, Werner Pittechau e« Oa-trteo Oartellieri játszás. »AUTÓBANDITÁK« hat felvo- néaos kalandos történet á* »Si­mon Bosko hazatérésé és fogad­tatása« — Hétfőn cs*k 16 éven Müliekne»*: »AZ ÉLET TAVA­SZA« a fiatalság eltévelyedései­nek éles rajza 8 felvonóban, melyben a női főszerepet Grete Mosheim alakítja. »TOMSON A KALANDKIRÁLY« vadnyugati történet. — Szerdán: BROUD- WAY ANGYALA* hét fejezet az erény és a bűn örök küzdelmé­ről. A főszerepeket LeatricaJoy és Várkonyi Mihály ját«zák. Bur- letszk és »Magyar-híradó.« — Csütörtökön: Dolore« Del Rió »A HOLD LEÁNYA« exotibua történet főszerepében. »BO­LYONGÁS AZ ÖRÖK VÁROS­TÓL A PARADICSOM KERT­JÉIG« (Rómától—Damaszkuxzig) utazási film. — Péntektől—va­sárnapig Zola Emil regénye »A PÉNZ« 14 felvonásban ás Miss Európa párisi és nizzai diadal- útja< Előadások kezdete hétköz­napokon 6 és egynegyed 9, — vasiárnsp éa ünnepnapokon 4, egynegyed 7 és fél 9 órakor. * Hatvan II. negyed R. K. Ol­vasókör folyó hó 7 én d. u. 4 órá­tól este 12 óráig táncmulatságot tart. Belépődíj 1 Pengő. Eger vá­ros földműves fiatalságát ezen az úton hívja meg az elnökség. * Köszönetnyilvánítás. Mind­azok, akik felejthetetlen férjem Bódy Béla elhunyta alkalmából részvétükkel mélységes gyászunkat enyhíteni igyekeztek, fogadják ez­l úton is köszönetünket. Gyászoló { család.

Next

/
Thumbnails
Contents