Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-01-10 / 8. szám

EGRI NÉPÚJSÁG 3 Eddig nem szenvedtek kárt a hidegtől az őszi vetések A földművelésügyi miniszter 680 nemes baromfit utalt ki a baromfitenyészetek feljavítása végett. Heveavármegye közigazgatáii bizottsági ülésén vjrtéz Fluck Gusz­táv vm. gazdasági felügyelő a kö­vetkezőkben ismertette a közel­múlt mezőgazdasági állapotát és eseményeit: Az elmúlt hőnap időjárása még mindig az ősz jellegét viselte. Megyeszerte jelentős mennyiségű hó esett le, azonban pár nap alatt elolvadt. A körülbelül egy hétig tartő erősebb fagy ellen még így is jő védőtakarő volt. Eddig tehát az őszi vetések nem szenvedtek számbavehető kárt. A tavasziak vetésének előkészítő munkái kedvező körülmények között folynak. Az elmúlt hőnap említésre- méltó eseménye, hogy a földmi* velésügyi miniszter a megye gazdaközönsége részére a ba­romfiállomány nemesítése céljá­ból eddig 680 darab nemes faj­tájú kakast utalt ki az ország legjobb tenyészeteiből, olymó­don, hogy azok vételárát, kö­rülbelül 15 pangót az állam fi­zeti, s ciak a szállítási költségek térítése céljából kell a juttatót- takuak darabonkint 2 pangót fi­zetniük. Jelenleg a gazdasági munkák szünetelnek s kizárólag a trá­gyahordásra szorítkoznak. Aki vasvillával fogadja a végre­hajtót Az egri kir. törvényszéken hatósági közeg elleni erőszak cí­mén indult eljárás Csépe Pasas Sándor hasznosi gazdálkodó ellen. Az elmúlt év végén Darvai Gábor hatvani járásbirósági végrehajtó megjelent a gazdálkodó portáján, hogy különböző tartozások miatt árverést tartson. Vasas Sándor azonban már előző napon kiegyen­lítette adósságait, úgy hogy az árverés feleslegessé vált, de mivel nyugtákkal nem tudta igazolni, hogy a követeléseknek eleget tett, a végrehajtó más utasítás hijján szabályszerűen megkezdte az ár­verést. Csépe Vasas Sándort erre erre elöntötte a méreg, vasvillát ragadott és hirtelen haragjában kikergette házából a hatósági kö­zegeket. Az egri kir. törvényszék tegnap tárgyalta az ügyet és Csépe Vasas Sándort, aki különben igen derék, 8 gyermekes családapa, az enyhítő körülmények figyelembe­vételével csupán 20 pengő pénz- büntetésre ítélte. * «Magyar rapszódia« az Urániában! Iskolaépítési segélyek : A miniszter legutóbb a nagy­fádéi rk. iskola részére 60.000 P. segélyen bivül újabb 10.000 P-t; a kiskörei rk. elemi iskola ré­szére 70.000 P-t; a szentdomon- kosi rk. elemi iskola részére 30.000 P-t; a tarnabodi rk. elemi iskola részére 18 000 P-t; az ivádi rk. elemi iskola részére 18.000 P-t; a taruaörsi rk. elemi iskola részére 35.000 P-t; a demjéni rk. elemi iskola részére 28.000 P-t; a szuhahutai állami elemi iskola részére 22 000 P-t, mint iskolaépítői segélyt enge­délyezett. «K «SCÜPKZSS5 SafSSa8^a^«?Jí6MJB3B.lSB Épül a csehek harmadik dunai kikötője. Pozsony, január 9. A csehek a közeljövőben meg­kezdik a párkányi kikötő építé­sét. A cseheknek ez már a har­madik dunai kikötője. 3a^BesäErtaaBW5esae«5«K(BR»a«as b Románia uj közigaz­gatási beosztása. Bukarestből jelentik: A román közigazgatási törvény, amint Bratianuék meghozták, súlyos sérelme volt Erdélynek és a többi kisebbségek által lakott tartománynak. Ez a törvény a régi romániai közigazgatási szer­vezetet erőszakolta rá a sokkal haladottabb közigazgatáshoz szo­kott Erdélyre és Bukovinára. — A Maniu-kortnény most uj tör­vényjavaslatot készített a köz- igazgatás átalakításáról és ez­által valósággal forradalmi újí­tásokat hoz be. A legszélesebb decentralizáció alapján épül fel az uj közigazgatási tervezet, amely az egész országot 9 tar­tományra osztja fel. Ötezer cseh vasutas pőre. Pozsonyból jelentik: 1918-ban ■a prágai vasutügyi minisztérium megfelelő vasúti személyzet hi­ányában azzal kecsegtette a cseh vasutasokat, hogy abban az esetben, ha Szlovenszkőban tel­jesítenek szolgálatot, különdija- zást kapnak. Több mint 8 ezer cseh vasutas jelantkozett szlo- venszkői szolgálatra. 1927-ben a vasutasopra nézve is életbelépett a cseh fizetésrendezési törvény és ugyanakkor a vasutügyi mi­nisztérium kijelentette, hogy a szlovenszkői különnőtlékot nem fizeti ki. Ezért több, mint ötezer Szlovenszkőban élő vasutas ke­resett)! fordult a napokban a pozsonyi járásbírósághoz. A ke­resetekben óriási összegekről van sző. Segédjegyzöváiasztás Nagybátony bán. Nagybátony körjegyzőség kép viselőtestülete a megüresedett se­gédjegyzői állásra dr. Molnár Sándor hatvani segédjegyzőt vá­lasztotta meg. \ * A Keresztény Iparoskor február hó 2-án tartja szokásos farsangi táncestélyét' 1929. január 10. , Angliában nagy a munkanélküliség. London, január 9. A legutóbb megtartott megfi­gyelések alapján kiderült, hogy Angliában a munkanélküliek szá­ma meghaladja a másfél milliót. Angol lapok írják, hogy 1926 szeptember óta nem volt ott ilyen nagyarányú munkanélküliség. Rövidesen megkezdik az ebek veszettség elleni beoltását. Miskolc, január 9. A veszettség veszedelmes el­terjedésével kapcsolatban Bor­sod vármegye a földművelésügyi minisztertől feliratilag kérte,hogy külföldi mintára Csonka-Magyar- országon is vezessék ba az ebek veszettség elleni kötelező védő­oltását. A földsnivelésügyi miniszter válasza szerint az ebek baoltá- sára vonatkozó kísérletezések sikerrel folynak s rövidesen ren­delkezést fog kiadni, hogy az ebek veszettség elleni kötelező védőoltását bevezessék. saesKgiKgcsssE;. sí 3a BaaBcai sasai Tájékoztató a párbérügyekben. Az a nagyfokú bizonytalanság, mely párbér, egyházi deputátum és is­kolai ügyekben a legutóbbi évek közigazgatási világában uralkodott, nemcsak a javadalmasok körében váltott ki elkeseredést, hanem a kérdés teljes mértékben magára vonta a közfigyelmet. A vármegyei hatóságok a vármegyei számvevő­ség szakszerű közreműködésével mindenkor igyekeztek elhárítani minden oly zavaró akadályt, mely a javadalmak károsodását eredmé­nyezte volna. Sávoly Lajos vár­megyei számellenőr, a »Számviteli Közlöny« belső munkatársa, ezen kényes és nagyjelentőségű ügyet a legteljesebb alapossággal világította meg »Pár bér, egyházi és iskolai terhek a költségvetésben« címen írott munkájában, mely a közel jövőben nyomtatásban meg fog je­lenni. Hasznos tájékoztató lesz e könyv úgy a közigazgatás gyakor­lati tisztviselőinek mint a javadal- masoknak egyaránt. I HÍREK Mit tanit a cseb a Felvidéken. A cseh tankönyvek az Alföld­ről így mesélnek odafenn az el­rabolt Felvidéken élő véreink gyermeKeinek : »Szárazság ide­jén a telepek porbaD, esőa idő­ben sárban merülnek el, mert nincs kő és fa, vagyis por- és sárfészek. Ilyen n8gy falvak Szarvas és Békéscsaba, de tőt lakossággal.« »Magyarországnak erdeje nagyon kevés, úgy, hogy szalmával és trágyával tüzelnek.« »Magyarország lakossága tarkán vegyes. Túlsúlyban vannak a magyarok, akik mint nomádok jöttek az országba és foglalták cl.< >A lakosság műveltsége je lenleg alacsony fokon áll, 60 szá­zaléka analfabéta.« Szegény ma­gyar és tőt fiuk, ezt tanítják az iskolákban, otthon a szülők pe­dig de mást regélnek a régi jő magyar időkről. Rákőcziakről, Bercsényiekről, bő aratásról, fe­hér kenyérről. Csütörtöktől vasárnapig: «Magyar rapszódia» az Uráni­ában. Az Egri Keresztény Iparoskor január hó 13.-án, délután 5 órai kezdettel Széchenyi-utca 18. számú székházának nagytermében kultúr- délutánt tart a következő műsor­ral : 1. Zenekari nyitány. Előadja a Kér. Iparoskor zenekara. 2. Ba­latoni nóták. Énekli a Polgári Dal­kör. 3. Előadást tart Kelemen An- dór az Egri Népújság szerkesztője. Közkívánatra színre kerül a múlt évben oly nagy sikert aratott éne­kes daljáték, az »Erdők leánya«. Személyek : Mihály erdészlegény : Tóth Imre. Öreg favágó : Pók Ede. Marika, a leánya: Nagy Lászlóné. Peti, púpos, félkegyelmű legény: Pál Béla. Erdők leánya : Frankó Lenke. A gróf: Molnár Ferenc. Favágók. Történik egy holdvilágos éjszakán, az erdélyi havasok kö­zött. A színdarabban előforduló énekszámokat az Iparoskor teljes zenekara kíséri Herovits Antal karnagy vezetésével. A Dalkört vezényli dr. Kalovits Alajos. — Kötelező belépti díj nincs a ven­dégek részére sem. * Ä »Magyar rapszódiát« mindenkinek látni kell! A legényegylet farsangja Az egri Kath. Legényegylet január 13. 20, —27 és február 3-án (a farsang vasárnapjain) este 8 órai kezdet­tel legényfogókat rendez. Február 10-én, vasárnap farsangi nagy jel­mezes, február 12-én, farsang kedd­jén pedig batyubált tart a Legény- egylet nagytermében. Szirius mester jóslata az új esz­tendőre. A jövendő nagy fügöny- húzója: Sziriusz mester ismét mun­kába lépett és következőkben leb- bentette félre az ujesztendő homá­lyáról a fátyolt: Januárban tartós zord hideg időjárás Ígérkezik, szeszélyes és kritikusnak mondható. Hazánk nagy részében havazni fog, hóvi­harok lesznek. Februárban is több napokon zord hideg időnk lesz. Több he­lyen erős havazással viharos sze­lek váltakoznak. Egy két eny­hébb nap Ígérkezik. Márciusban szeszélyes időjárás ígérkezik, még itt is lesz részünk egy kis márciusi hóban. Különö­sen az első felében. A második felében már jön egy kis napos idő. Április hónap átlag véve csa­padékos jellegűnek Ígérkezik. Jön közbe egy kis szép napos idő. Az idő azonban igen hűvös, majd vi­haros lesz. Eső itt-ott hóval ke­verve fog esni. Májusban az időjárás szép me­legnek ígérkezik, különösen az első pár napban, — később meny­dörgés, villámlás, erősebb zivataros időben lesz részünk. Junius, julius és augusztus hó­napok folyamán száraz és igen nagy hőség ígérkezik. 30, 35 és 40 C fok hőségre számíthatunk. Az őszi hónapok szintén szép- nak ígérkeznek, főicsapadékos jel­legűnek mondhatók. A tél közepesnek Ígérkezik, csa­padékosnak állapítom meg. A termés jobb lesz a múlt évinél. Közigazgatás : Pénzünk jó lesz, (Csak kevés. Szerk) a tőzsde pedig megszilárdul. A kereskedelem és ipar szintén javulást igér. Az irodalom, művészet ős sport terén nagy tehetségek tűnnek fel. Általában Magyarországon a jö­vőben nagy javulás lesz. 1930— 31 ben nagy változát ígérkezik. Királyválasztás lesz. A király I. György nevet fogja kapni, akárki lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents