Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-03-28 / 22. szám

I EGER A tiltott megrendelést gyűjtő ügynökök mérhetetlen károkat okoznak a helyi iparnak és kereskedelemnek Az egri kereskedők éi iparo­sok részéröl állandó a panasz a tiltott megrendelést gyűjtök visszaélései ellen. Az idegoo, fő­leg a fővárosi, újabb időban külföldi cégek és vállalatok ügy­nökei valósággal elárasztják a várost és mérhetetlen kárt okoz­nak a helyi kereskedelemnek és iparnak. Szövettől és fehérnemű­től a cipőig, piperecikkektől a képekig és szobrokig mindent árusítanak ezek az ügynökök. Öt-hat hónapra terjedő hitel nyújtásával, árujoknak a leg­jobb minőségként való feltün­tetésével a legtöbb esetben sikerül is ne­kik a hiszékeny embereket rá­bírni arra, hogy sokszor még erejükön felül is vásároljanak abban a hitben, hogy előnyös bevásárlást csinálnak. Csak később jönnek rá, hogy a lelkiismeretlen és kizárólag a jutalékra pályázó ügynökök jó­hiszeműségükkel rútul vissza­éltek, mert drága pénzért értéktelen vagy pedig a feltüntetettnél jóval ki­sebb értékű árucikket vásároltak. Az ügynököknek ez az egész­ségtelen inváziója, különösen a hivatalban öltött nagy mérete­ket, ahol a tisztviselők egy na­gyobb tömegét találja összesü­rítve a megrendeléseket gyűjtő ügynök s különösebb fáradság nélkül tudja áldozatait lépre- csalni. A helyi kereskedelem és ipar megvédése szempontjából a mis­kolci Kereskedelmi és Iparka mara már több ízben felterjesz- téssel fordult a kereskedelem­ügyi miniszterhez, továbbá meg­kereste az elsőfokú iparhatósá­gokat, hogy a megrendeléseket gyűjtő ügynökök visszaéléseit, gyors és erélyes eljárással és szigorú büntetés alkalmazásával akadályozzák meg. Ennél tokkal hatályosabb vé­delemnek mutatkozik a hivatal- főnököknek azon rendelkezése, mellyel egymásután tiltják ki hivatalaik helyiségéből a tiszt­viselőket hivatali kötelességeik­ben is gátló ügynököket. Leg­utóbb 7 rak Géza polgármester utasította ki a városháza épüle­téből az ügynököket és házaló kereskedőket s fegyelmi vétség terhe alatt til­totta meg a tisztviselői karnak, hogy ezektől a hivatali helyisé­gekben bármit is vásároljanak. Remélni lehet, hogy az ügy­nököknek káros hatású műkö­dését a nagyközönség is miha­marabb fogja a saját bőrén ta­pasztalni s épp oly energiával fog ellenük védekezni. Főrös atyafiak 2 Húsvéthétfőn nyílik meg az egyház­művészeti kiállítás. Eger, március 27. A Szövetség művéeztársaság egyházmüvészeii kiállítása úgy a kiállításra kerülő anyag vál­tozatossága, mint annak muze­ális nívója szempontjából a leg­nagyobb érdeklődésre tarthat számot. Egyházi művészettel fog­lalkozó legjava művészeink vesz­nek részt e kiállításon, melyen nem a kiállítandó anyag száma, hanem annak nagy értéke a döntő. — Éder Gyula, Kacziány Aladár, Kampis János, Moldován Béla, Raks8ányi Dezső, Ungh- váry Sándor, Jury Gyula, Stein János, Mihalovits Miklós és Lesz- kovszky György festőművészek, Horvai János, Orbán Antal és Damkó József szobrászművészek, Tarján Oszkár és Tóth Gyula iparművészek és Foerk Ernő mű­építész vesznek részt a kiállítá­son legnagyobbrészt olyan mű­veikkel, melyekkel már a ma­gyar egyházi művészet arany- könyvébe írták be neveiket. Különös érdeklődésre tarthat számot Tury Gyulának a gyön­gyösi templom menyezetképai- hez készített vázlata, mellyel a mester a Műcsarnok kiállításán az Ipolyi dijat nyerte s melynek egri vonatkozásai is vannak. Foerk Ernő műépítésznek a sze­gedi Fogadalmi templomhoz ké­szített tervvázlatai, úgyszintén Tarján Oszkárnak ugyanezen templom főoltára számára ké­szített tabernaculum ajtaja or­szágos érdekességűek. A kiállí­tás mindenesetre a legérdeke­sebb látnivaló lesz, amely iránt a közönség legszélesebb réte­geinek érdeklődése nem fog el­maradni. A kiállítás ünnepélyes megnyitása április 1-én lesz d. e. 11 órakor. • Gimnáziumot létesít a szent Ferencrend Mohácson. A Szűz Máriáról nevezett pesti ferences rendtartomány gimná­ziumot állít fel Mohácson. A Fe- rencrendnek csupán ez az egy gimnáziuma lesz az országban, de a rend vezetősége azt akarja, hogy ez kiváló legyen. A legte hetségesebb fiatal szerzetesek már most künn vannak Páriá­ban, Londonban, Berlinben, Mi­lanóban és ott végzik tanulmá­nyaikat. Ezekből kerül majd ki a gimnázium tanári kara. A gim­názium mellé külföldi mintára konviktust is építenek. A rend összes növendékeit ide összpon­tosítják majd. Mohácsra kerül a rend szemináriuma is külön épü­letbe. Szükségletét mindenkor helybeli iparosnál és kereskedőnél szerezze be. A járásbíróság folyosóján tá­boroznak. Jobbadán asszonyok, falusiak. A kemény télen, egyéb dolguk nem lévén, sértegették egymást s most aztán keresik az igazságukat. Külön csapatok­ban álldogálnak a haragosok, méregetik egymást összebűzott szemmel, vagy a tanúkkal sut­tognak a sarokban. Vagy nézik az ajtót, ami mögött az igaság ül és várja őket. Bemegyek az igazsághoz. A terem még üres, nincsen kilenc óra, de az akták már ezéttere- getve várnak. A bíró ül bz asz­tal mellett. Bevonul a jegyző is, meg az ügyvédek. Aztán jönnek az első pörös atyafiak. Hárman. Fiatalok. Ketteje vádlóit. Vala­melyik elmúlt hónapban, besze- szelt állapotban »nekitámaszkod- tak< a panaszos ablakának s azt be is törték. Azt mondja, nem kívánja a megbüntetésüket. Az ablakot már űgyiB ^csináltatták. A bíró megszünteti az ügyet. A két vádlott, jővágásű fiatal emberek, boldog hajlongásssl távozik. Másik ügy következik. Ágrúl- szakadt kinézésű alak botorkál be. Már régebbről ösmerős, sokat pörösködik. Dormándi ember. Amolyan szilaj agglegény, mu­latós, verekedő természetű. A ba- jűszát hűzgálja az egyik kezével, a másikat a csípőjén feszegeti. A bűne az, hogy pofonverte Nagy Jánost, aki muzsikus ci­gány. Röstelkedve csóválja a fe­jét és méltatlankodik a pör miatt. Avval mentegeti magát, hogy a cigány visszaütötte. Sandán nézi, hogy elhiszik-e neki. C öndesen hojiogatja a fejét: «Fene meg­ette, fene megette. Cigány ő, kérem.« Egyezkednek. A cigány hajlandó békélni. Hát elmennek nagyboldogan. Négy asszony következik be, szégyenkezve. Valami becsület­ügy. Msgbérdezi a birő, hogy nem békülnek e ki? Szipogva tiltakozik a panaszos: >Nem békülök, kéremszépen, mert be­csületsértést csinált nekem.« Za­vartan tépdesi a kiskendőjét. Körteképű, sápadt leány. A má­sik, a vádlott, pufók, piros arcú asszony. Nem igen fél, de mikor a tanúk rávallanak, megdöbben­ve tiltakozik. Negyven kemény pengőt kell neki fizetni. Nagyon méltatlaukodik, de fellebbezni nem fellebbez. Magint jönnek, mások. Szar­vaskői asszonyok. Rágalmazták egymást. Pereg a nyelvük, letor­kolják egymást. A termet betölti a nagyhangú asszonybeszéd. A biró hallgatja őket, nagy türe­lemmel. Ül, mint egy fahir, vagy Buddha szobor. Csodálva nézem és szeretném tőle megkérdezni, hogy sohase vágta-e még falhoz a tintatartől? Veszem a kalapom és indűlok. A folyosón az elintézett pörös- ködők veszekednek. Hogy meg­látnak, abbamarad a sző. Azt hiszik, én is a törvény vagyok. Bizalmatlanűl néznek végig, ki­csit haragszanak is és összesúg­nak mögöttem. Biztosan nincse­nek megelégedve a kimért igaz­sággal. (nyilas) 1929 március 28. HÍREK 1929. március 27. Időjárás. Budapest, március 27. A Meteorologiai Intézet je­lenti ma déli 12 órakor: Hazánkban az idő többnyire enyhe, sok helyen a-(-15 C fokot is meghaladta. Ma reggel a fagypont körül állt a hőmérő. Budapesten ma délben —|—13 C fok a hőmérséklet. Prognózis: Változó idő, némi hö- sülyadéssel, egyes helyeken kevés esővel. * Eger, március 27. A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben teg­nap -j-13'2 C fok volt a maximá­lis hőmérséklet. Éjszaka —0 0 G fokot mutatott a hőmérő, mig reggel hét órakor —2 2 C fokot mértek. Gyenge északnyugati szél fújt. — Szinyei Merse Jenő kinevezése. Dr. Szinyei Merss Jenőt, a hat­vani választókerület országgyűlési képviselőjét a vallás- és tanúim ány- alap előadójává nevezték ki. E tisztet házelnökké történt megvá­lasztásáig Almássy László dr. töl­tötte be. — Halálozás Mint részvéttel ér­tesülünk, Borsodi Miklós ciszterci rendű áldozópap, nyugalmazott fő­gimnáziumi tanár, életének hatvan­kettedik, áldozópapságának har­minchatodik évében hosszas bete­geskedés után elhunyt a zirci anya­monostorban. Borsodi Miklóst sok kedves kapcsolat fűzte az egriek­hez. 1910.-ben helyezték az egri gimnáziumba, ahol tiz esztendőn át tanította és nevelte az ifjúságot. Tanítványai szeretettel őrzik em­lékezetét. — Ugyancsak részvéttel vettük a hirt hogy Hódit Béla kistályai körjegyző, Borsod, Gö- mör, Kishont vármegyék törvény- hatósági bizottsági tagja Kistályán, 1929. március 26 án életének ötve­nedik évében csendben elhunyt. Holttestét Kistályán, 1929. március 28 án d. e. ll órakor fogják be­szentelni s onnan Egerbe szállítva a »Fájdalmas Szűz« ről nevezett sírkertben lévő családi sírboltba d. u. 5 órakor örök nyugalomra helyezni. — Mayer János földművelésügyi miniszter fiát doktorra avatták. Mayer Károlyt, Mayer János föld- mivelésügyi miniszter fiát, aki a közgazdasági egyetem mezőgazda- sági szakosztályát végezte és a doktori szigorlatot cum laude tette le, a közgazdasági tudományok doktorává avatták. — Vívótanfolyam Egerben. Felici Lajos vívómester f. évi április hó 1-től kezdődőleg kéthónapos tőr­és kard vívótanfolyamot tart höl­gyek, urak és gyermekek részére Egerben. Egyéni tanítás. Gyerme­keknek (négy évtől) vívás és spe­ciális ujrendszerü gyermektorna. Vívószereket a mester ad. Jelent­kezni lehet: Szvorényi ucca 18. szám alatt. — Pásztói postatisztviselö kitün­tetése A debreceni postaigazgató­ság Szabó Antal pásztói postatiszt­viselőt a jászapáti postahivatal vezetésével bízta meg.

Next

/
Thumbnails
Contents