Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-03-27 / 21. szám

á h ä 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS SÁL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 7 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. fík'i3 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT, BALRA. — TE­LEFONSZÁM: 11. — :: HIRDETÉSEK :: MILIMÉTERES DÍJ­SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :: XL. évfolyam 21. szám ♦ Szerda # Eger, 1929. március 27. 551 Égetőensttrgőssévált Eger város magasabb lakbérosztályba sorolása. Eger, március 26 A városi vízvezeték éa csa­tornázás építésével kapcsolatosan mozgalom indul: meg Egerben a városnak magasabb lakbér­osztályba sorolása érdekében. A város és a vármegye vezetői és országgyűlési képviselőink is alátámasztották ezt az indokolt mozgalmat. Akkor azonban az illetékes kormánykörökből az a válasz érkezett, hogy a városok lakbéroeztáiyainakkérdését egy­ségesen fogják rendezni és en­nél az általános rendezésnél tel­jesül ez egriek kérése is. Azóta elég hosszú idő telt e!t megépült az egri vízmű és en­nek következtében a lakások után úgy a háztulajdonosnak, mint a bérlőnek tetemesen emelkedett a kiadása. Ennek ellenére Eger város ma is ugyanabban a negyedik lak­bérosztályban van, amelyben a vízvezeték megépítése előtt volt. Az egri házak közül hatezer van megterhelve bankkölcsönökkel, az egri pénzintézetek már alig- alig adnak házra hitelt, mert azt tartják, hogy ha csak egyezerre húsz ház kerülne árverés alá a hatezerből, a mai viszonyok mel­lett nem akadna húsz megfelelő vevő. Nemcsak a közalkalmazottak­nak, hanem elsősorban a ház- tulajdonosoknak érdeke tehát, hogy Eger várost a negyedikből leg­alább a második lakbérosztályba sorolják. Ez emelné az egri házak érté­két és föltétien kell, hogy vele­járója legyen a város nagy erő­feszítéssel történő fejlesztésének. Várják a húsvéti locso­lókat az illatszerárűsok. A helybeli droguisták, gyógy- szertára:: és egyéb illatszerkeres- feedők gazdag készletet szereztek be a húsvéti igények kielégíté­sére. Bőven van az üzletekben a legfinomabb márkákból, azon­ban roppant nagy a választék az éppen olyan jő, de lényege­sen olcsóbb magyar parfümök sorozatából is. A vidéki városokra nem terjesztik ki a harmincéves házadómentességet i Eger, március 26. Ismeretei, hogy Wekerle Sán­dor pénzügyminiszter törvény­javaslatot nyújtott be a képvi- selőháshoz az ideiglenes ház- adómentességről. Eszerint Buda­pest területén 30 évre terjedő rendkívüli házadőmentességben részesíti az olyan épületeket, amelyek 1930. november 1.-ig, vagy ha azok lebontott házak helyébe épülnek, 1930. május elsejéig teljesen lakható állapotba kerülnek. A pénzügyminisztert e javas­latának beterjesztésekor az a meggondolás vezette, hogy a lakásínség és lakásuzsora idején a lakásügyet máskép megoldani nem Lhet, mint ez építkezési kedv fellendítésével. Ennek pedig kiváló eszköze a harminc évi adómentesség. Viszont uj építkezések megindu­lásával lesz megint munkaalka­lom és kereseti lehetőség, ftllen- dül bz ipar és a kereskedelem és injekcióhoz jut a gazdasági élet. Ezek az érvek és meggondo­lások azonban éppúgy állanak a vidékre is, különösen a nagyobb vidéki városokra. Éppen ezért a városok kongresszusa erőtel­jes lépéseket tett abban az irány­ban, hogy a vidéki városok együttesen kérjék a pénzügy- minisztertől a rendkívüli 30 évi adómentesség megadását. Sajnos, a pénzügyminiszter álta­lános pénzügyi okokra való hi­vatkozással, nem tudta teljesí­teni ezt a kérelmet. ■ így a vidéki városokra nem terjesztik ki ezt a Budapestre megadott kedvezményt. A leg­újabban kiszivárgott hirek sze­rint azonban nem zárkózik el a pénzügyi kormány azslöl, hogy a vidéki városoknál városrende­zési szempontból megjelölt bel­területeken épült házakra kiter­jeszti a 30 éves házadómentes­séget. Értesülésünk szerint a váro­sok kongresszusának állandó választmánya nem elégszik meg ezzel a részletkedvezménnyel, hanem újabb érvekkjtl fölsze­relve tovább fog harcolni annak érdekében, hogy a vidéki lakáe- termeléi előmozdítása és a mun­kanélküliség enyhítése végett Budapest után a vidéki váro­sokra is általában terjesszék ki a 30 éves házadő mentességet. Hogy milyen nagy jelentősége van egy ilyen rendkívüli adó­kedvezménynek, erre vonatko­zólag csak a Korona-szálló pél­dájára keil hivatkoznunk. Ha a Korona-szállót a birtokon kívüli felebbezás kimondásával b az építkezés azonnali megkezdésé­vel nem sikerült volna 1928 de­cember 31 ig tető alá hozni a 1929 májusáig a használatnak áladni, a 25 évi éa a 30 évi adó kedvezmény figyelembevételével körülbelül 60 ezer pengővel drá gult volna meg az építkezés. Tehát a 30 évi adókedvezmény elnyerésével 60 ezer pengőt ta­karított meg a város. Ha a 30 évi adókedvezmény eln yerése ez egész városra nézve nem sikerülne, a város vezetősége az Érsek­kert hátamögőtti részt fogja olyan területként megjelölni, ame­lyen való építkezés fellendítése városrendezési szempontokból el­sősorban látszik kívánatosnak. Amennyiben a Vargha-fóle városrendezési tervek megvaló­sulnának, e terv szerint is a vá­ros jövő fejlődése ezen a terü­leten történne. Bárhogy is áll a dolog, az építkezéseket Égerben minden energiával újra meg kell indí­tani, mert az ájult állapotban levő egri ipar é* kereskedelem, valamint ez ezer bajtól sújtott egri földmüvesség felssgítőse érdekében ez mutatkozik egye­dül célravezetőnek. A verpeléti csordást halálra taposta a falu bikája Tegnap délután Tóth Mihály 18 éves verpeléti pásztorfiűt, aki a falu csordáját őrizte, a meg­vadult bika megtámadta. A fia­tal ember menekülni akart az állat elöl, de az hamarosan utolérte és szarvaira kapva a levegőbe dobta, majd rágázolt. Az arra halsdő emberek ta­lálták meg a földön heverve, véresen, eszméletlen állapotban a fiatal csordást. Kocsira tették és azonnal beszállították Egerbe, az Irgalmasok kórházába. Itt mindjárt megoperálták, azonban a gyors műtét sem segített rajta, mert ma éjjel a súlyos sérülé­sekbe belehalt. I Nyugdíjasok szervezkedése. Eger, március 26. A Nyudíjas Közalkalmazottak Országos Egyesületének egri csoportja folyó hő 25.-én, délután fél 4 órai kezdettel a Városháza tanácstermében tartotta alakuld gyűlését mintegy 300 nyugdíjas rész­vételével. A Magyar Hiszekegy elhangzása után Buday Elemér elnök ismer­tette azokat az okokat, amelyek a nyugdíjasokat arra kénysze- ríiették, hogy törvényei és jogoe kívánságaik kiküzdése érdeké­ben önálló egyesületbe tömörül­jenek. A jelenlevők egyhangú lelke­sedéssel fogadták a szervezkedés gondolatát e az alapszabályokat, amelyeket Porubszky Bála is­mertetett, magukévá téve, meg­választották a szervező bizott­ságot. Addig is, amíg az alap­szabályokat a belügyminiszter jóváhagyja, teljes erővel meg­indul a tagok gyűjtése. Azok, akik a gyűlésen nem jelentek meg, a belépési nyilatkozatot a Köztisztviselők városháza mel­letti üzletében bármikor aláírhat­ják. Eddig 6 önálló egyesület és szövetség jelentette be a Nyug­díjasok Országos Egyesületébe való belépését 25.000 taggal, amely körülmény biztató jel ar­ra, hogy a nyugdíjasok végre, az egyesülésben rejlő hatalmas erő révén, elérik törvényben biztosított 8 méltányos alapokra épített kí­vánságaikat. Teleki László mondja: »Bátor igyekezetnek minden lehetséges s csak annak orvosolhatatlan helyzete, ki önmagát hagyja el.« A Graf Zeppelin elindult keleti útjára. A Gráf Zeppelin felszállott utolsó prőbautjára, amelynek sikeres lefolyása után elindul keleti útjára. A földközi-tengeri útnak újabb akadályai merültek fel. Az angol kormány közölte a német kormánnyal, hogy a transzjordáni terület átrepülé- séfű nem ad engedélyt. A Zeppelin utján, mint isme­retes, Budapest felett is elrepül.

Next

/
Thumbnails
Contents