Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-03-23 / 19. szám

2 Egerbe hozzák Kovács Mihály hírneves festő hamvait. Eger, március 22. A kerepsii üti temető negyven- kilencedik parcelláját tavasszal kiürítteti a főváros. A temető­nek ebban a részében pihennek Kovács Mihálynak, a hevesvár- megyei születéíű neves festőnek hamvai. Kovács Mihály 1819 júliusában született Tiezaabádon és Buda­pesten halt meg 1892-ben. Fest­ményeivel már tíz esztendős korában felkeltette bárő Orczy László figyelmét, aki a tehet­séges gyermeket pártfogásába vette és saját költségén nevel­tette. Csakhamar BScsbe került, ahol Danhauser úgy beszélt róla, mint legkitűnőbb tanítványáról. Innen Olaszországba ment, be­járta Velencét, Pisát és Bőmát és közeli barátságba került a legnevesebb festőkkel, akik nagyrabecsülték tehetségét. — A szabadságharc lezajlása után Pesten rendezett be magának műtermet. Művei közül legismer­tebb az »Árpád fejedelemmé vá­lasztása« című történelmi kom­pozíció. Miután Kovács Mihály Heves- megye szülötte, illő volna, hogy hamvait hazaszállítsák. A törvényhatósági bizottság legutóbbi közgyűlésére Erlach Sándor dr. nyújtott be eziránt indítványt, amelyet a közgyűlés a legnagyobb megértéssel tett magáévá és megkérte az alispánt, hogy a város polgármesterévé! egyetértőleg állapítsák meg azo­kat a módozatokat, amelyek alapján a tervet meg lehet va­lósítani. Megszűntek a spanyol" országi zavargások. Madrid, március 22. A spanyol kormány hivatalos jelentést adott ki arról, hogy az országban megszűnt minden rendbontó törekvés. Megállapítja a kormány, hogy a külföldön rendszeres rágalomhadjáratot folytatnak a lépők spanyolor­szági levelezői. Egyéni vélemé­nyeiket tényként állítják be. A kormány ezután az ilyen rágal­makról nem vesz tudomást s azok megcáfolásába nem bocsát­kozik. Elég cáfolat, — mondja a je­lentés, — a külföldi jóhiszemű újságírók és az országot tízezer- számra látogató turisták elfogu­latlan megállapítása. A kormány biztosit mindenkit, hogy a most uralkodó rendszer teljes mérték­ben biztosítja a tökéletes bizton­ságot. Barcelonában nagy tün­tetések voltak s a tömeg han­gosan éltette Primo di Riviera tábornokot s az uralkodót. EGEB sV V 1929. március 23. Az egri posta műit évi működése számokban Több mint ezer közönséges levelet, 200 ajánlott levelet és 60 táviratot adnak fel átlag naponként — Az új postapalota minden tekintetben megfelelt a hozzája fűzött várakozásoknak. Eger, március 22. A sok panasz, ami az érde­keltek köréből a régi egri posta­épület ellen annak szűkössége és túlzsúfoltsága miatt felhang­zott, a város s az állam együt­tes összefogása b áldozatkész sége folytán az új posta meg­vásárlásához s a kor kívánal­maihoz méltó berendezéséhez vezetett. Az új postapalota gyönyörű barokkstilű homlokzatkiképzése folytán Eger főutcájának, a Sző- chenyi-utcának egyik díszét ké- pezi. De a postát igénybevevőket 8 a forgalom embereit nem ez épület külső szépsége érdekli, hanem inkább annak a kérdés­nek az eldöntése, hogy mennyi­ben felelnek meg a támasztott igényeknek a posta új helyisé­gei s belső berendezései. Egy séta az összes hivatalszobákon keresztül, a forgalom a a kiszol­gálás megfigyelése a posta éle­tének minden fázisában, meg­győz bennünket arról, hogy az egri posta méltóan kapcsolódik be abba a munkába, mely a ma­gyar posta hírnevét külföldi vi­szonylatban is elsőrendűvé és tiszteidé teszi. Ha visszaemlékezünk arra a zsúfolt, rosszlevegőjű, régimódi berendezésű felvételi teremre, ahol a közönség s a hivatalnokok egyaránt szenvedtek a régi pősta épületében, VEtlőságos felüdülés a közönségre a a munkáját min­den körülmények között lanka­datlanul végző tisztviselői karra az uj felvételi terem bankszerü nyílt berendezése. A forgalom emelkedésével automatikusan ba- állítődik egy segéderő, amely a szükséglethez mérten segít a felgyülemlett munkát levezetni. De nemcsak a felvételi terem tágas, levegős volta, hanem az összes helyiségek, mint a fő­pénztár, a csomag-mérlegelő, a telefonezoba, az irányító és ér­keztető helyiségek mind móg sokkalta nagyobb forga­lomra is alkalmasak, mint ami most van. A sok ellenkező véleménnyel és híreszteléssel fezemben az objek­tiv szemlélőnek meg kell állapí­tani, hogy az új postapalota a körülményekhez képest legki­sebb költséggel, a kényelemnek oly fokával van ellátva, hogy a várható forgalomnagyobbodás« nak ia teljesen megfelel, sőt a terjeszkedésnek a telek nagy­sága folytán tág tere van. Az egri posta múlt évi műkö­déséből ragadunk ki néhány mozzanatot, hogy szádokkal szemléltethessük azt a szép teljesíimányt, amit ez az intézmény Melna Gyula posta- főnökkel az élén, derék tisztvi­selőivel s ellisstjeivel együtt ki­fejt. 350.000 közönséges levelet, 75 ezer ajánlott levelet, 45 000 csomagot, 50 000 pénzes utal­ványt, százezer csekk átutalást adtak fel a műit évben ez egri postán. Az érkezett küldemények száma körülbelül ugyanazokat a kereteket mutatja: 320 ezer közönséges levél, 80 ezer aján­lott levél, 50 ezer utalvácykifi- zetés érkezed. Nagy eltolódás csak a csomag­érkezésben s a csekk kifizetés­ben mutatkozott, ami szintén Eger szegénységének egyik bi­zonyítéka : 90,000 ciomag és 20,000 ciekk átutalás érkezett. Az Egerből küldött táviratok száma 19000, az érkezettekké ugyanannyi. A telefon előfizetők 28,000 helyi és 200 városközi beszélgetést bonyolítottak le, ezzel szemben az Egerbe érke­zett beszélgetések száma 23,000 volt; átmenő beszélgetések szá­ma 11,000. A telefonszolgálatot négy kapcsolótábla mellett három tisztviselő végzi. Hogy a levél és hírlapok za­vartalan. és gyors kézbesítése lehetővé váljék a békebeli 8 le- vélbordő helyett íizst állították szolgálatba, a hírlapok kihor­dását pedig az eddigi hat közeg helyett már nyolcán látják el. Ezek az újítások lehetővé teszik, hogy a postaforgalom, amely eddig i« kifogástalan volt, ezután még zavartalanabb legyen. A rádióelőfizetők száma ro­hamosan gyarapodott. Mig 1928 januárjában 15 előfizetője volt a rádiónak, ez a szám hónapról- hónapra sokasodott, úgy hogy a decemberi 125 bejelentés maxi­mumával 1928 végén összesen 311 re, 1929. márciusáig pedig 900-ra emelkedett a rádióelőfizetők száma. E számadatok beszédes jelei annak a «.unkának, ásni az egri postán folyik. Ha ehhez hozzá­vesszük azt a tényt, hogy a posta vezetősége meghallgat minden kívánságot és panaszt és a ren­delkezésére álló eszközökkel azonnal segítségére siet a kö­zönségnek, ebben a tényben örömmel láthatjuk meg azt az utat, mely a közönség és a posta harmonikus együttműködéséhez vezet. Ä Hevesmeggei Gazdasági Egyesület feliratban üdvözli a pénzügyminisztert. Eger, március 22. A Heveemegyei Gazdasági ÉgyesületigazgaSő választmánya Gosstony Andor alelnök vezetése alatt Egerben öléit tartott. Az elnök megnyitójában megemlé­kezett Wakerie pénzügyminiszter expozéjának a gazdákat érintő vonatkozásairól s indítványára a választmány elhatározta, hogy feliratban üdvözli a minisztert. Napirend előtt visontai Kovách László tett indítványt a közte- nyésztősi állatok ‘ beszerzésére vonatkozóan, továbbá javasolta, hogy a mezőgazdaságot az utóbbi évek során rendszeresen sújtó tavaszi fagyok elleni védekezés módjait tanulmányoztassa az egyesület s azt terjessze a gaz­dák között. Győrffy Kálmán az egyesületi közlöny megjelenteté­sét indítványozta, amit el is ha­tározott a választmány. Balogh István titkár a gyöngyözi te­nyészállatvásárról számolt be, majd jelentést tett az egyesület által rendezett 17 szakelőadás eredményéről. Ezzel kapcsolat­ban felhívta ez illetékesek figyel­mét arra, hogy a különböző szak­oktatási faktorok egyes közsé­gekben 4—5 előadást ia tartot­tak, mig van számtalan falu a megyében, ahol évek óta nem volt egyetlen ismeretterjesztő délután sem. A napirendre tűzött különböző kérdések letárgyaiása után vé­gül elhatározta az egyesület, hogy június folyamán a mező­hegyes uradalom megtekintésére szervez tanulmányi kirándulást. A Heves* megyei Gazdasági Egyesület legközelebbi gyűlése április 17.-én, Gyöngyösön lesz. Mennyi aprópénz van forgalomban Magyar- országon? A legfőbb állami számvevő­szék kimutatása szerint a most elmúlt gazdasági év végén Magyarországon forgalomban volt 39.294.105 darab egypengös. Vagyis a kormánynak még mód­jában áll 5.715.895 darab egy- pengőst veretni. A nikkel érmék közül forga­lomban van 14921474 darab ötvenfiiiéres, 25 829.690 darab húszfilléres, 30.225 553 darab tizfilléres. A bronsérmák közül az or­szágba közkézen forog: 69 999 950 darab kétfilléras ás 22 999.980 darab egyfilléres. Talán nem is kell említeni, hogy arany tízpengös vegy száz- pengős ninc* forgalomban. Az ál­lam nem veretett, bár megvan a lehetősége. Elmegy a pénz papír­ban is . . .

Next

/
Thumbnails
Contents