Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-03-22 / 18. szám
« 2 EGER 1929. március 22. urior un iirwiTiífiirfír íiTTtiinmrtrinrtrn-----^~TiiiTiniiiH)imri'iii imnitn r~ nmr rninr—nrír iVT-naiii-'í-‘TnvnjnrfMin-n- m rrrr- >t1fínntiiTi;^TrTffgT‘mriTflTi'fTrrT,TrTTniTTTnnFi'iiiwiiiniililll»liWi WBiiiniifnil?UHIBlmmi—«am Kovácsolt műremekek Eger új barokk épületein A főváros gyermeknyaraltatási akciója. Mb, amikor a megcsonkított hazának sohasem volt annyira szüksége egészséges, erős generációra, nagyjelentőségű vállalkozásnak mutatkozik a székes- főváros gyermeknyaraltatási akciója. Már 1922. óta folyik ez a szép akció s mind nagyobb arányokban bontakozik ki évről-ővre. Az elmúlt év nyarán már mintegy 15.000 fővárosi gyermek üdült a vidéken, ennyi elsat- nyult gyermek kapott az arcára rőzsapirt, erősödött meg testben és lélekben egyaránt. Azonban ez a szám elenyészően kicsiny, ha arra gondolunk, hogy a főváros mintegy 83.000 iskolás tanulója között az iskolaorvosok megállapítása szerint 4—6 százalék egészséges, a többi pedig mindenféle betegséggel sújtott. Ebben az évben ismét kérő szavával fordul a székesfőváros tanácsa a vidékhez, hogy a jövő nemzedék érdekében ez év nyarán is ragadjanak ki minél több gyermeket a főváros miazmás és poros levegőjéből. Akár egyének, akár intézmények, vagy községek tegyék lehetővé minél több pusztulásra ítélt gyermek megerősödését. A főváros tanácsa a vidék áldozatkészségét áldozatkészséggel viszonozza. Már az elmúlt év nyarán több város és község tanulóit látta vendégül Budapesten, ahol ingyenes ellátásban részesítette a fővárosba tanul' mány céljából feljövő gyermekeket. Az oly község, mely fővárosi gyermekeket nyaralásra elvállal,ugyanolyan számú gyermekcsoportot küldhet a főváros ba, ahol a gyermekek díjtalan ellátásban részesülnek s a fővárost tanerők kalauzolása mellett tekintik meg. Jelentkezők a következő címre küldjék szives értesítésüket: Budapest Székesfőváros Tanácsa Gyermeknyaraltatási Akciója, Budapest, IV., Cukor-utca 6. sz. Hevesvármegge is tiltakozik a »Bánk bán« átírása ellen. Eger, márciu.% 21. Ismeretes, hogy Hevesi S índor, a Nemzeti Színház igazgatója a modern színpad technikájának megfelelően át akarja dolgozni a legnagyobb magyar tragédiátf a »Bánk bánt«. Kecskemét, mint Katona József szülővárosa, tiltakozott az átdolgozás ellen és Hevesvármegye törvényhatósága is hasonló álláspontot foglalt el ebben az ügyben a legutóbbi közgyűlésen. Eger, március 21. Csodálatos ellentétek határol ják az emberi természetet: felhők fölött keresi a boldogságot és nem veszi észre a körülötte élő szépségeket. Épp igy vagyunk azzal a sok széppel, amiket hazánk termelt. Ezeket nehezen vesszük észre és inkább külföldi szépségeket méltányolunk. íme itt van a mi nagy lendülettel fejlődő városunk is, amely az utóbbi években olyan művészi szépségekkel gazdagodott, melyekre méltán büszkék lehetünk. Elhaladunk mellettük közönyösen és bizony legtöbbször pillantásra sem méltatjuk a művész kőbe formált álmait, a vascsipkébe vert költeményeket, formába hajló művészi csodákat. Pedig ezek tesznek tanúságot arról, hogy a város hű maradt tradícióihoz. Két századdal ezelőtt, amikor a nemesen egyszerű megyeházát kezdi építtetni Bar- kőczy püspök, Egerben készül a kovőcsművészetnek európai hírű remeke, a rokokó cirádás vaskapuk, melyeken hajlós, kacskaringős vonalak, virág és szőlőcifrázatok között ékeskedik a jól ismert gólya a fürttel és az építtető Barkőczy püspök címere. A gyönyörű rokokó motívumok renaissanceukatértékmeg a Pénz- ügyigBzgatóság és a Korona szálloda új épületein. A vas-cifrázat lényeges alkotó része a barokk épületeknek, nélkülük sem tökéletes szín, sem formahatás netn képzelhető. — A pénzügyi palotán a kosaras ablakok, az erkélyrács és a zászlótartó rudak, valamint a kapuzat rácsozata adják meg a stílusnak igazi hangulatát. A motivum mindegyiken egységes: a hajlíEger, március 20. A nemzeti lobogó mindenütt az állam méltóságának s a nemzeti erőnek szimbóluma, az állami összetartozásnak és megkülönböztetésnek jele. A legtöbb külföldi államban oly nagy a nemzeti zászló iránt való tiszteiét, hogy mindan külön törvényes rendelkezés nélkül is szinte beidegződött az emberek leikébe, hogy a katonai lobogó előtt való tisztelgést mindan állampolgár magára nézve kötelezőnek tartja s a magáról megfeledkező! a közönség kényszeríti kötelességének teljesítésére. Ezzel szemben sajnosán kell megállapítani, hogy a magyar tártott, szeszélyesen domborodó rácson egy folyondár motivum kúszik, tölcséres virágokkal, melyeknek tömött én mégis könnyed formája remeke az iparművészetnek. A kapurácson a szőlőmotivum is érvényesül a zárásoknál. Mint vasba ácsolt költemény lebeg a homlokzaton a zászlótartó rúd, a tervező művész ide halmozta a legtöbb díszt. Szeszélyesen és mégis szabályszerint csavarodnak és kanyarodnak a rózsák a vastartókon, csokorba fűződnek a zászlóval könnyen, libegve éB mégis erősen. Wälder tanár másik nagy művén, a Korona szállodán talán még hangulatosabbak a vas- csipkék, mint a komoly pénzügyi palotán. Az első, amely itt szemünkbe ötlik, a külső díszek, a zászlótartók, a lámpák és a cégér. Libegő, finom, csipkeszerű és hangulatos. A kapun a formák tompítottak, a díszítés nem halmozott, a fölső nemes vonalat lámpa foglalja össze. Hanem az első emelet nagy teraszán megint a mesék világa kel életre, a tarassz terét nagy rácsok bontják részekre, a rá Ciozaton rokokó nőalakok, az árnykép művészet leheletfinom alakjait verette itt vasba a művész. Még a játékos sárkány motivum is szerepel a vízcsatornán. Ezeket a kovácsolt vasból készült műremekeket helybeli iparos, Zachár Ferenc keltette életre, nagy műérzékkel, bebizonyította alkotásaival azt, hogy az iparművészet, amely Mária Terézia korában műremekeket tudott produkálni, ma épp oly otthonos ebben a városban, mint akkor volt. Chj. J. sadalomban a zászlőkultusz tekintetében a múlthoz képest erős visszaesés tapasztalható. Az emberek egy része határozottan közömbös a nemzeti zászló jelentősége iránt. Pedig igaz magyar előtt éppen jelenlegi helyzetünkben a fokozott zászlókultusz szükségességét szinte felesleges hangoztatni. Klebehberg kultuszminiszter, aki közoktatásügyi programra- jának alappillérjéül tekinti a hazaszeretetre való nevelést, elrendelte, hogy az ország összes állami, községi, társulati, magán és izraelita, elemi, nép- és polgári iskoláiban, a felső mezőgazdasági iskolákban, a vezetése és rendelkezése alatt állő középiskolákban, továbbá a tanító-, tanítónő- és kisdedóvőnőképző intézetekben és felső kereskedelmi iskolákban a tanítás közben kínálkozó alkalmakon kivül\ évenkint egyszer az iskola igazgatója vagy valamely tanára (tanítója) hazafias beszéd kíséretében hívja fel az ifjúság figyelmét a nemzeti zászlónak a nemzet életében való jelentőségére s ugyanezen alkalommal az egész ifjúság tisztelgő menetben vonuljon el a nemzeti zászló előtt. Elrendelte továbbá azt is, hogy az ifjúság, bárhol találkozzék a nemzeti lobogó alatt felvonuló katonasággal, tiszteletadás jeléül álljon meg, forduljon arccal a nemzeti lobogó felé és a fiútanulók vegyék le kalapjukat. A nagyjelentőségű akoiőba természetszerűen bekapcsolódott Heves vármegye i*, emelynek új tanfelügyelője, Bárdos Ádám ma körrendeletben hívta fel a hatáskörébe tartozó iskolák vezetőit, hogy a kultuszminiszter óhaját magukévá téve, a zászlőkultusz kifejlesztése érdekében minden lehetőt kövessenek el. Appongi a Pázmáng eggetem diszdoktora. Budapest, március 21. (MTI.) Ma adta át a Pázmány Tudományegyetem tanári kara Volrenberg Alajos rektorral az élén, Apponyi Albert grófnak az egyelem dtszdoktori oklevelét. A díszbeazédet a rektor mondotta, a diplomát Kenéz Béla adta át az ünnepeltetek, aki válaszában a tudomány és birői hivatás közötti analógiát fejtegette s rámutatott arra, hogy ezeknek milyen nagy fontossága van az államok életében. A felemelő ünnepség a parlament elnöki fogadóterméban folyt le. Mager János földmivelésüggi miniszter megtekintette a lillafüredi építkezéseket. Eger, március 21. Pénteken és szombaton előkelő vendégei voltak Lillafürednek. Mayer János földmivelésügyi miniszter, báró Prónay György földmivelésügyi és Mayer Károly kereskedelmi államtitkárok. Mayer miniszter és társasága a mélyfúrási munkálatokat, ezenkívül a pslotaszállót és az azzal kapcsolatos egyéb munkálatokat tekintette meg. A szemle után megbeszélés volt. Csicserint száműzték. Budapest, március 21. (M.T. I.) Londonból írják, hogy a szovjet száműzte Csicserin volt > népbiztost, aki azt a politikát vallotta, hogy az intenzív kommunista propagandát be kell szüntetni a külföldön. Hevesmegye Is belekapcsolódik a magyar lobogó megbecsüléséért folytatott akcióba
