Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-01-09 / 7. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1929. január 9. vetés visszaállítását, mert arra nagy azükaég van, csupán olyan rendelkezésre kéri az aliipánt, hogy a költségvetéiekban tisztán tünteiaék fel a felekezeti terheket. Okolicsányi Imre alispán : Meg fogom tenni az intézkedést, hogy minden tekintetben rend legyen. Ezután az egyes előadók ol* vasták fel havi jelentéseiket. Országszerte beállott a hideg idő. Hétfőről keddre tiz fokkal zuhant a hőmérő. — Kaposváron 18 fok volt a hideg. Budapest, január 8. Az Országos Meteorológiai Intézet jelenti: Hazánkban erősen •ülyedt a hőmérséklet. Tegnap íok helyen a fagypont fölé is emelkedett a hőmérő, éjjel azonban már —15 C. fokon is alul volt. A leghidegebb volt Kaposváron: —18 C. fok. Sok helyütt köd van. Budapesten ma reggel —9, délben pedig —3 C. fok volt a hideg. Jóslás: Túlnyomóan derült és főleg éjjel igen hideg idő várható, helyenként köddel. A Meteorológiai Intézet egri állámásának kedd reggeli jelentése : — A légnyomás 7775 mm; tegnap reggeltől ma reggelig! a hőmérsékleti maximum -f- 5 0 O, éjjeli minimum — 80 Cot a reggeli hőmérséklet — 4'8 O; szélirány gyenge északi. Melyek Eger város legforgalmasabb útjai? Eger város mérnöki hivatala teljes erővel dolgozik az útépítési programra tavasszal kezdődő megvalósításán. Az útburkolő- anyagok kiválogatásánál nagy figyelemmel kellett lennie az utak teherforgalmára. Ebből a célból megfigyeléseket végeztetett az útmesterekkel és űtkapa- rókkal. A megfigyelés eredménye érdekes adatokat szolgáltat a város különböző részeinek forgalmára vonatkozólag. Legnagyobb a Széchenyi út forgalma, melynek napi maximálisa 1902 tonna. Utána a Deák Ferenc út következik 1483 és a Rákóczi út 1032 tonnával, míg a Vörösmarty út napi 751, a Szvorényi út 402, a Makiári út 323, a Kertész utca 293 és a Víciey út 287 tonna napi maximális forgalmat bonyolít le. Összeesett a pályaudvaron egy munkás. Szegedi Lajos kistályai gazdasági munkás az egri állomáson hirtelen rosszul lett és észmé- lntét vesztve összeesett. A telefonon kihívott mentők beszállították az irgalmasok kórházába. Villannyal varr Ön? A SiDger motor megkíméli Önt a fáradságtól, hogy varrógépét lábbal haitsa ! Szíveskedjék valamelyik Singer fióküzletben a Singer motor bemutatását kérni. Vételkényszer nincsen. Kállay Zoltán u. 12. agyar búza tragédiája A tavasz óta tizenkét pengőt esett Heves megyében a búza ára. — Elkeseredve panaszkodnak a gazdák. — Most boldog, aki aratáskor eladta termését. — Még boldogabb az, aki tavaszkor zöldkötést csinált. Eger, január 8. A magyar gazdasági élet tragédiáinak Írója, a Sora, vagy a a saját Hibánk, roppant termékennyé vált az utóbbi tízeszten- dőben. Néhány évvel ezelőtt megírta a magyar bor tragédiáját, ma pedig már előttünk van a magyar búsa tragédiája ia. A tegnapi egri vásáron láttuk a búza-tragédia néhány jelenetét. A hevesi rónák máskor délceg és büazke szántóveiői voltak a főszereplők. A mindig bízó szorgalmas magyar gazda már elvesztette eddigi rátartó modorát, hetyke megjelenését, azt a bizonyos felsöbbséges magatartást, amit sokan a magyar paraszt arisztokrata gőgjének neveznek. Most kedvetlenül vállba húzza nyakát, vagy alázatosan mellre görbíti fejét a magyar föld büszke fia akkor is, ha 50, akkor is ha 100 és akkor is, ha 300 hold fekszik mögötte. Pipa- szó mellett, vendéglőben, vonaton hallatszik ajkukról a panasz. Már kevés öntudattal, kevés káromkodással, de annál több fájdalommal folyik a sző, nem is a zsellérek, hanem a legjobb gazdák szájából: Tiborc keserű szava. Valami hiba van a gépszetbeD, ahogy Széchenyi mondja. Valami hiba van itt vagy ez ország, vagy az egész világ gazdasági életében. És ez a hiba végzete, katasztrófája lehet a magyar földnek. Átéltük, sőt ma is nyögjük a magyar bor tragédiáját. De a bor az másodrangű termése Árpád földjének, fontos a búza,, gondoltuk és reméltünk. De már a múlt évben is voltak nehézségek a búzával. Az idén pedig itt is bekövetkezett a nagy katasztrófa. — Aratáskor 30 pengőt, meg ennéi is többet kínáltak a búzámért, — beszéli egyik alföldi gazda, — nem adtam el, mert azt tanácsolták, hogy őszöd, vagy karácsonyra 40 pengő is lesz az ára. Most 40 pengőt se kapok érte. Azt is mondták tavasszal, hogy vigyázzunk, ne adjuk el zölden a búzát. Uram, az a boldog, aki zöldkötést csinált. Valóban különös, ami a búzával történt. Tekintsünk végig a búza áralakulásán a tavasz óta. Április elején 3250—33 pengő volt a búza Egerben, április közepén 32—32-50 pengő. Május elején ugyanaz a helyzet, május közepén 3150 peDgő, Junius elején ugyanez az ára, junius közepén a búza 32 50—33 peDgő, junius 25. táján ugyanez az ár, junius végen megkezdődött az aratás és julius elején már 28 pengőre esett a búza, juliua közepén 27 peDgő, augusztus közepén 25 50—26 pengő, szeptemberben ugyanilyen ár körűi ingadozott, október végén már 23 50—24 pengőn állt. Ezen az áron maradt egész novemberben, december elején a malacok vásárlása következtében némi kis javulás állott be, azuián újra esett. Ma 20—21 pengő körül áll Egerben a búza ára. Tehát az aratás utáni kb. 27 pengős árral izemben kb. 6 pengős áresésen, ez aratás előtti kb. 33 pengős árral szemben pedig Kb. 12 peDgős áresésen ment keresztül mai napig a búza ára. Ennek az évtizednek első éveiben voltak olyan idők, amikor országszerte a búzához alakultak az árak, sőt részben a közterhek is. Ma a búza áresése nem csökkentette sem a gazda közterheit, sem az iparcikkek árát, sőt még az élelmi cikkek sem olcsóbbodtak. A gazda ellenben odajutott, hogy tekintélyes birtokosok még húsz pengőért is a bankba mennek, adójukat pedig már hosszabb ideje bank-kölcsönből fizetik. A búza katasztrófája sokak szerint a magyar közgazdasági életnek nem megfelelő vezetésében leli okát. Nem egyszer halljuk : most már külön közgazda- sági miniszterünk is van és pont most következik be ez a szerencsétlenség a búzával. Bizonyos, hogy többet is lehetett volna tenni felülről a magyar búzáért éppenúgy, mint annak idején a magyar borért, mint eddig tettek, de ne felejtsük el, hogy mi rendszerint későn szoktunk ébredni, 8 agrár államunkban álmodni sem mertek eddig arról hogy jöhet idő, amikor a híres, acélos szemű magyar búzát nem lehet exportálói. Sajnos, nemcsak a mi hibánk közvetlenül hanem világgazdasági jelenség, ami a magyar búzával történt. Amerika a modern kémia és a modern teohnika felhasználásával szédítő mennyiségben termeli a legjobb búzát, amellyel hajóin elárasztja a világot. Ide vezetnek a magyar búza tragédiájának szálai. És ez a tragédia, amelyet kisgazda és nagybirtokos, a falu és váron közönsége egyformán szenvednek agrár hazánkban, nagyobb körültekintésre kényszeríti termelésének irányításában a magyar mezőgazdaságot. Nem azt kell termelnünk és nem úgy ahogy megszoktuk, hanem azt kell termelnünk ésj úgy, amit és ahogy a kereslet kívánja a hazai és a világpiacon. Az új magyar gazdának, ha boldogulni akar, nemcsak búzát és más megszokott cikket kell termelnie, mart aki nyitott szemmel figyelte a piacot és nagyban termelt pl. zöld borsót, most nem sír a búzáért. A magyar mező- gazdaságnak komolyabban kell fogiabíoznia az állattenyésztéssel, a tejtermeléssel áa a baromfitenyésztéssel. Ezeknek van most jövőjük és több áldást hoz általuk a föld, miut régi módi él egyedüli búzatermeléssel. Mindezek ellenére a kormányzatnak é® as illetékes tényezőknek a búza katasztrófában segítségére kell sietniük a magyar gazdának. S mint értesülünk, már tanácskoznak is az áresések megállapításáról. Kulanten Andor. Min dentitt kapható I Tonnelt 5 Orsz.J^^^Magy. TejszävetkezQtl K6z|NMW| Budapest, Horthy Mlklóiatt 119/121* Jugoszláviában még tisztázatlan a helyzet Zágrábi jelentések szerint a horvátok abban bíznak, hogy Sándor király az abszolutizmust követő új alkotmányban decentralizálja a közigazgatást és a Jugoszláviában egyesült tartományok önálló állami életet élhetnek majd az államszövetség keretében. Szerb körökben alaptalannak tartják a horvátok reménykedését és azt hangoztatják, hogy a decentralizáció Jugoszlávia szétbomlására vezetne. Sir Sidney Low a londoni Daily Mail tegnapi számában erősen támadja a jugoszláv diktatúrát. A jugoszláv válság okát Trianonban találja az angol politikus. A horvátok nem szerbek, — mondja, — és Horvátország éppúgy, mint Erdély évszázadok hosszú során át Magyarországhoz tartozott. Nem lesz addig nyugalom sem a Balkánon, sem KözépsurőpS- ban, amíg a diplomaták trianoni botlásait jóvá nem teszik.
