Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-03-17 / 14. szám
2 1929. március 17. A Gárdonyi-síremlék EGER ®MBBBBBBMBMB^OB8a®lHESaBfiBJSWS»Ha!S*afiS!BKSSSI®M Halálos szerencsétlenség a bélapátfalvai cementgyárban. Bélapátfalva, máreius 16. Berecs Béla kcctitolő már régebben a bálapáifalvai cementgyár vasújánál volt alkalmazva. Tagnap délután a gyár telepén több teherkocsit állítottak össze és ebben a munkában a kocsi- toló i* rászívott. Éppen két teherkocsit akart összekapcsolni, amikor a vonat eddig még ismeretlen körülmények között megindult és a szerencsétlen embert borzalmas segélykiáltásai között nyomta össze a két ütköző. A mellét valósággal összeroncsolták az erősen összeütközött teherkocsik ütközői és a halál nyomban bekövetkezett. A szerencsétlen ember véres holttestét a közelben dolgozó munkások emelték ki az ütközők közül. — Eltörlik a társadalombiztosítói kézbesítődíjakat. Az Ipartestületvk Országos Szövetsége az Egri Ipartestület kezdeményezésére a legutóbbi február 26-ikí választmányi ülésének határozata alapján kül- dőttségiieg felkereste a Társadalombiztosító Intézet igazgatóságát és különösen az iparosságra sérelmes és a járulék számlákban a vidéki kézbesítéseknél felszámított 76 filléres portónak ás a helybeli kézbesítőiteknél számlázott 53 filléres kézbesítő díjnak elengedését kérték. A Társadalombiztosító Intézet vezetősége a megbeszélésen megígérte, hogy április elsejétől kezdve ezeket a kézbesítési díjakat elengedi és csak a második e további fel- uzólíiások alkalmával számítják fel. Ezzel a kedvezménnyel a munkaadók évente állng 6—8 pangó megtakarítást érnek el. Kilátásba helyezte az intézet vezetősége azt is, hogy a közazál- liláitok alkalmával szükséges igazolványok kiállításánál, amelyeknél eddig 2—4 pangót számított fel a Társadalombiztosító, «sin- tén megkönnyítik az iparosok helyzetét. A baleseti előlegeknél azt a könnyítést lépteti életbe a népjűléii miniszter, hogy az előlegeket a munkaadók 12 részletben fizethetik. A panaszok orvoslása céljából ezentúl az iparosok részére külön tisztviselő áll rendelkezésre. Az iparos családtagját a jövőben nem kell biztosítani, csak abban az esetben, ha tan- »zerződSsael alkalmaztak. — Az Ipartestületek Országos Szövetsége ezeken az engedményeken kívül kérte a kamatamneaztia megadását őa ezt, hogy a hátralékban lévő iparosok is részt- vehessenek a közszáliításokban. — Remény ven arra, hogy az iparosság kívánságait a népjóléti miniszter teljesíteni fogja. Ez az intézkedés minden társadalmi osztályt érint, smennyi- bsn az állami tisztviselőkön kívül minden alkalmazott, még a háztartásbeliek is, bejelentésre kötelezettek. így meg fog szűnni az elégedettlenség, a sokszor 1—2 pengős havi járulék befizetési számlán felszámított 53 fillér, postai küldéssel 76 fillér kézbesítési díjnak az eltörlésével. Eger vára délkeleti bástyáján hét esztendeje várja a felváltást az az egyszerű fakereszt Gárdonyi Gáza porai felett, A város adományából snegvalősííás előtt áll a mauzóleum, de ebben a kérdésben szót kór az oly sok kulturboi- rányt elszenvedett egri vár is! Bármily kolosszális műremekek legyenek a pályatervek, nem számoltak az egri vár országos műemlék voltával. Az egri vár megbecsülése, helyrehozása, restaurálása, ha későn is, ha ezer akadállyal küzdve if, de megindult és dr. Pálosi Ervin vezetése alatt már három éven át a legjobb úton halad egykori európai dicsősége felé. Ezen az úton az első grandiózus, fenséges lépés, kétségtelenül az egri vár és magyar haza védés apotheozisa: az * Egri csillagok.* Ezért pihennek Gárdonyi porai ahol pihennek, a legmegilletőbb helyen, ha eddig még nem is méltó környezetben, formában. A méltó környezet és forma most már megvalósítható, da nem olyan formában, ahogy az eddigi tervezetek óhajtják. Dobó vára elpirulna bármely klasszikus alkotás előtt, mely oda nem való! Ebbe a várba pedig nem illik oda semmiféle építmény, amely valaha ott nem voit! Ha tudunk valamit az egri várban építeni, csak olyasmit építhetünk újra, amit kegyetlen kezek elpusztítottak ! Egy új, de történelmi fundamentum nélküli modern alkotás ép oly helyrehozhatatlan kulturbot- rány volna, mint a vasúti átvágás ! Da i’yaBroi, hál» az országos műemlékekről szőlő törvényeknek, ma már lehetetlen i* ! Érzi ezt az igazságot a közvélemény, a várom nemes vezetősége, sőt maguk a tervező művészek is. Ezért merült fel ez a megoldás, hogy a n*gy író hamvait elvigyék oda, abol egy modern síremlék megvalőiííhstő: a temetőbe. De kérdem, lehetségse-a ez? ! Szabad e nagy költő poraival, mint valami kilakoltatott szoba- berendezéssel hurcolkodni, egy síremlék megépítése miatt 7! Vájjon a költő csak hét évig érdemelte meg, hogy Dobó hőseivel egy földben nyugodjon, 1929 tői feezdve nem?! Az or- szágo* közvéleménybe bele van idegződve, hogy Gárdonyi ez egri várban pihen, ki merné ezt a kegyeletet megbolygatni, ki tudná a zarándoklók seregének útját megváltoztatni ? ! Egy ke-1 gyelfíti hely áthelyezőbe szinte fizikai lehetetlent ég! De erre nincs 1« semmi szükség ! Eger, március 16. Csütörtökön 8 óra tájban, este, Szilágyi Gyula, Könyök uccai lakos a Práff malom melletti lejárónál kocsiját akarta mosni a patakban. Áz olvadás következtében megdagadt víz azonban kocsistól elragadta az emberi. Az ár felfordította a kocsit s a Mária uccai híd felé sodorta. Tűzoltókat hívtak ki, a az egész Megoldható a Gárdonyi-emlék az egri várban méltó módon, sőt a legffiélióbb módon is, c*ak egy kicsit tanulmányozni kell a helyzetet. A mai ideiglenes sír háta me gett, pár lépésnyire, ott, ahonnan ma is a legszebb kilátás esik a városra, állt valaha Dobó korában, a Bástya sarkon egy kis őrtorony. Tinódi emlíii először »Az egri vár viadaláról ezőlő ének «-ben (140—145. ás 810. sor). Túlélte e torony az 1552-es, sót 1596.-oa ostromokat, a török is épen hsgyta. Bizonyítják, sőt ábrázolják e tornyot mindama rézmetszetek, melyek a várat a dőli oldalról mutatják. Hogy csak egyet említsek: a lavelező-lepok- ről is közismert 1617.-ből szármázd Hufnagel-té\e rézmetszet is. A vár 1711-ből származó alaprajzán már hiányzik. A vár utolsó, 1687-ben megkezdődött gyökeres átalakítása az u. n. Marschi-féle rendszerbe, ez eddigi magyaros jellegű u. n. ő olafez rendszerben épült várat, a snai alaprajz formájára redukálta. Da még az 1764-ből származó, a Műemlékek Bizottságának tulajdonába levő térképen is fel van tüntetve e sarok torony romja. Pár kapavágás felszínre fogja hozni « azőglettorony alapépítményeit is. Építse fel a bizottság a képek, alaprajzok szerint, korhű formában ezt a tornyot 8 képezzék ki e torony földszinti férőhelyét Gárdonyi mauzóleumnak. Helyezzék oda Gárdonyit kő- kopor*»őbarí, világítson porai fe lett örőkméc?, a kegyelet is illő formát talál, a művészek is méltó feladatot * ez egri várat is meg kíméljük újabb kulturezégyen- töl. Ez a torony lenne uz első lépáe a vár felszínének restaurálásához ; gyönyörű kilátás nyílna róla nemcsak a városra, hanem a vár egész alakjára, mely a mostani katonai célokra való lefoglalás folytán áttekinthetetlen, sót kilátás nyitna a Bükk és Mátra egész hegyrendszerére, sokkal szebb és nagyobb körű, mint a Líceum tornyából. Oly műemlékkel gazdagodna — csekély költségek árán — a város, mely a vár szép- művészeti értekét, látogatottságát is elképzelhetetlenül felfokozná! Még csak annyit, hogy e gondolat szokatlan talán, de ép oly könnyű megoldású! Ha a város vezetősége, építőművész-gárdája, és a várkutató bizottság egymást támogatja, telje? erővsT éf? önzetlenül, e nyáron e terv mag i* valósulhat. Pataki Vidor. őrség, megfeszített munka után kiemelte a vízből a megrémült kocsist és a lovát, a kocsit azonban benne hagyták a vízben, úgy hogy tovább sodorta az ár. Szilágyinak és a lovának az ijedségen kívül más baja nem nem történt. A mentési munkában Inancsik Jenő és Molnár Károly önkéntes tűzoltók is segédkeztek. ite§®sgvesfe®sa«« mmm® BUDAPEST, I., Horthy Miklós út 119—121. HÍREK 1929. március 16. A szabadság napján megforrősodoit orcájú fiatalok dobbannak a dobogóra. A szabadság napján reezkateg aggok horpadt melle ifi megtögúl . . . Rügyes ágak tapsolták meg a tavaszi »Talpra magyart« másszor és hóvirág hajlongott a három- Kzinfl lobogó előtt. Most jeges dermedés alatt alszik a hóvirág is, a kedvek is. Pedig, hejh, négy szelek szagatták a páncélos jeget. És a föld még görcsösebban húzta össze a fagyos takarót. Még Bírókat sem tudnak már ásni. Trianon rajtunk a jég. Enföldünk nemezeretése a fagyás, a mélysége«! fagyás. Óh, hogy várjuk a mi Napíugarunk h- mari jövé sét: a Szeretetét. Csillanj meg a népek ablakán, olvaszd meg a jegesvirágokat. Melegíts Napsugarunk, szeretet, hogy ne legyen drágaságombb a magunk kicsiny élete, *iint a föld, a mi földünk . . . Óh, nagyon fagyos március vagy, magyar március. Szilveszter. — Urinők lelkigyakorlata a fe rencesskrcé! P. Oslay Oswald tartományfőnök az urinők részére március 18, 19 és 20.-án lelkigyakorlatot tart a következő napirenddel : reggel 8 órakor szentmise, 9 kor első, d. u. 3 kor második, 5 órakor harmadik szentbe széd. Az urak lelkigyakorlata nem a régebben jelzett időkben, hanem a nagyhét három első napján, március 25., 26. és 27.-én lesz. Ezt a lelkigyakorlatot szintén P. Oslay fogja tartani s napi rendjét később közöljük. — A Szociális Misszió Társulat tagjai számára az Angolkisasszonyok templomában március hó 19.—20.—21. napjain d.u. 6 órakor Frindt Jenő titkár tart nagybőjti lelkigyakorlatot. — Dr. Bernofák Nándor v. miniszter, gróf Széchenyi György ny. főispán, Czikánn Zichy Móric báró és Dr. Tóth József jelennek meg az emericánás ifjúság levente avató ünnepségén. — Cserkésziiszti értekezlet. Csütörtök délután 5 órakor tartották az egri cserkészcsapatok tisztjei rendes havi értekezletüket. A csapatok munkásságáról szóló jelentés után a jövő héten Miskolcon tartandó kerületi tisztújító közgyűlésen való részvételt tárgyalta a tiszti gyűlés s az egri kerületi vezetőtiszti állásra egyhangúlag Greskovits Lajost, a Bornemissza-csapat parancsnokát jelölte. Megbeszélés tárgya volt még a cserkészcsapatok részvétele az V. országos őrsvezetői táborban, a miskolci kerületi napon, az országos távjeladási versenyen s az Országos Mentőegyesület mentőtanfolyamán. — Pontosan 5 órakor kezdődik vasárnap délután a Fehérteremben az Emericana kulturdélutánja és avató ünnepélye. A megáradt patak kocsival, lóval elsodort egy embert
