Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-03-15 / 13. szám
2 EGER 1929 március 15. Beszámoló az Eger—Gyöngyös Tárosközi értekezlet vitájáról Beszélgetés Meilinger Dezsővel. Eger, március 14. A Görömbölyi búcsú előtt állunk. Mélyen kék ég alatt meggörnyedt emberek procetz- szióznek. Mintha rájuk feküdne, lenyomná Őket a mennybolt. A kép mellett áll bz alkotója. Szelíd nézésű, csönden ember. Beszélgetünk. Ügy, mintha esztendők óta ösmernénk egymást. Közvetlenül és kedvesen szól, szerényen, az »arrivék« pózai nélkül. A hitéről beszél, művészi ambiciőiről, a mesterségéről, ő mondja így: a »mesterségem.« Látó, szelíd, szürke szemével végigsimogatja a képeit: a le- helletesen finom pssztellebet, erőt és monumentalitást kifejező vásznait s kedves kis akvarell- jeit, amelyeken transzponálat- lanúl virít a természet ezer apró szépsége. Elmosolyodom. A mesterség kész tudása és biztos lendülete csakugyan rajta van minden képén. — De ne haragudjék, Mester, én még valami mást is láttam bennük. Azt a rajongó ragyogást, ami ott vibrál a szemében s amivel nézte a Liliomot kiskertet, a Dobic malmot, meg a Rőziehordőt és a többit mind, mikor festette őket. Mester, ez mégis több, mint a mesterség egyszerű tudása. — Mosolyogva beszél az emberek furcsa felfogásáról, akik még mindég úgy képzelik a művészt, hogy a kabátja szakadozott, nyakkendője rojtos, a gallérja legalább három hetes és padlás- szobában nyomorog. — Velem is megtörtént, — mondja — hogy társaságban, kaszinóban részvéttel kérdezte valaki: »Mondja, kedves művész úr, mégis, miből él maga?« Érdeklődöm a miskolci művész- telepről. — Hárman vagyunk ott, — mondja, — ketten nősek, egy legőnyettibar. Évenkint mintegy hét hónapon át dolgozunk, télen kiállítások rendezésével vagyunk elfoglalva. A miskolci közönség önmer és szeret bennünket, de én igen szívesen jövök haza, hogy beszámoljak munkásságomról. Körülnézek. A képek nagy- részén már ott a jelzés: megvették. Csakugyan szeretik a mestert, nemcsak Miskolcon, de itthon is. Aztán elbeszélgetünk még a képzőművészek egri csoportjának egyesületbe tömörüléséről. Sok reményt fűz hozzá a mester, mert élénkebbé tenné az érdeklődést egy ilyen lelkes kis társaság minden művészi törekvés iránt. — Érdekesen fejtegeti az Egyház és a piktűra jövendő kap- ciolatát, amely lehetővé tenné a festészet újabb lendületét. Búcsúzom. Melegen rázza meg a kezem s én a színek muzsikájával a szememben, elgondolkozva ballagok le a lépcsőn. Sok ilyen »mesterembert« kívánok Egernek. (nyila) Eger, március 14. Tegnapi számunkban részle teeen foglalkoztunk a városháza tanácsterméban lezajlott városközi értekezleten Puky Árpád gyöngyösi polgármester, előadó beszámolójával. Az alábbiakban az egyes hozzászólásokat ismertetjük főbb vonatkozásaikban s az értekezlet határozatát, amely egy időre leveszi a nyilvánosság napirendjéről a villamosítás ügyét. Puky Árpád dr. bevezető előadása után Petro Kálmán dr. emelkedett szólásra s elsősorban azt szögezi le, hogy ö is a Salgó- Borsodi megoldás mellett van, de a szerződéstervezetben olyan homályosságok vannak, amelyeknek tisztázása elsőrendű kötelesség. Vannak bizonyos pontok, amelyek a két városra negyon terhesek és teljesen megokolatla- nők. Ilyen például a transzformátorok ügye. A városoknak kellene ezeket megépíteni s állandóan üzemképes állapotban tartani. Ez szerinte a vállalkozó kötelessége volna. Azután az egri cantrálé ügye. Ezt szintén a városnak kellene átadni és három évig az üzecnbaheiyezés után a javításokat is eszközölni. Aggodalmai vannak az egységárak megállapítása körül is, úgyszintén a szerződés nem teljesítése esetén a szerződő felek jogai tekintetében. Túlságosan magasnak találja egy esetleges zavarnál a város által fizetendő kártérítést s viszont a vállalat által nyújtandó pönálé igen alacsony. Felhozza példaként azt az esetet, ha a városok 600.000 kilowattnál kevesebb áramot fogyasztanának. Ebben az esetben, a kártérítési kötelezettség szerint majdnem 50'/« kel túifizetnék a pönálé'akal az áram valóságos értékét. Ezzel szemben, ha a vállalat nem szállítja egy napig az áramot, csak 100 pengő kártérítéssel tartozik. Hat év múlva kizárt annak a lehetősége, hogy a városok máshonnan vegyenek áramot s akkor egy esetleges üzemzavar esetén beláthatatlan káruk lenne. Szőváteszi ezután a szerződéstervezetnek ezt a pontját, amely szériát joga van a vállalatnak olyanokkal, akiknek önálló áramfejlesztő telepük van, külön megállapodásokat kötni. Ezt helyteleníti s a tervezetből való törlését kéri. — Ezután dr. Heller József emelkedik szólásra, s hangsúlyozza, hogy nem volt alkalma hosszabb ideig foglalkozni a tervezettel. Igazat ad Puky Árpád dr.-nak, hogy három szemüvegen kell vizsgálni a szerződő vállalatot s csak azt szabad elfogadni a tervezetek közül, amelyikből az egész vármegyének haszna van. Aggályai vannak azonban a bonyolult viszony miait, amelybe a szerződő városok a HVRT-el s a vállalattal kerülnek, mert a jelenlegi tervezet szerint, ha esetleg pörre kerül a dolog a városok és a vállalat között, a HVRT-ől szemben kell elsősorban fellépni s így a városok jóformán saját magukat porolnék. Módosítást ajánl, amely szerint a városoknak közvetlen kereseti joga legyen a vállalattal szemben Ha- sonlőképen javasolja, hogy ha a vállalat más szerződéseket köt, esetleg kedvezőbb feltételek mellett, kőteleztessék automatica a kedvezmények kiterjesztésére Eger és Gyöngyössel szemben is. Azt hiszi, hogy a kérdés tisztázásának legjobb módja egy szűkebb bizottság kiküldése volna, amely tüzetesen megvizsgálná a szerződéstervezetet s ennek előterjesztése után vitatnák meg az ügyet. Matuszka Mihály kanonokplébános sajnálkozását fejezi ki, hogy nem heveamegyei vállalkozó kapta meg ezt a nagyszabású vállalkozást. Ezáltal nagy munkaalkalmat teremtettek volna és sok ezer hevesmegyei ember kenyérhez jutott volna. O legszívesebben Egerben látta volna ezt a eeatrálét, de megnyugszik a HVRT döntésében is, mert meg van róla győződve, hogy önzetlen és gondos megfontolás után határoztak. Kérdést intéz az előadóhoz, hogy vájjon a technika fejlődésével javunkra válik-e az a megállapodás és hogy miért legdrágább az esti áram épen annak a vállalatnak kalkulációjában, amelynek ajánlatát elfogadták. Egyebekben megnyugszik a HVRT állásfoglalásában. Hacker Bála (Gyöngyös) szériát a gyöngyösiek nem látták a tervezetét a szerződéseknek, így hát érdemében nem tudnak hozzászólni. Nemcsak arra kell gondot fordítani, hogy a HVRT. a városokkal minő szerződést köt, hanem arra is, hogy a Salgóval miként állapodik meg. Szsrinte is leghelyesebb volna, ha a városokat hoznák jogviszonyba a vállalattal. Csinálják meg a szerződéseket, de azok menjenek át minden retortán ; bizottság vizsgálja felül őket. Azt javasolja, hogy fogadják el a szerződést, de részletekben ne döntsenek, mert nagy a tájékozatlanság. Az értekezlet nem határozhat, ha már szerződést terjesztenek a Salgő elé. Österreicher Dezső azt hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni e mai viszonyoka*, amelyek szerint a szerződést kötni fogják s rosszalja az egyes felszólalók olyan kikötéseit, amelyekkel ad absurdum akarják vinni a dolgokat. Fái, hogy az ilyen gáncsoskodással meghiúsítják a cantrálá ügyét. A vita végén Puky Árpád megnyugtató feleleteket adott a hozzá intézett interpellációkra • számszerű adatokkal bizonyítja be a Salgő ajánlatának renlábi- litáeát. Biztosítja tz értekezletet, hogy hosszú megfontolás és a szakkérdésekben való tájékozódás után döntöttek az ajánlat elfogadása melleit s minden garancia megvan a Salgő vállalkozásának rentábilitasara nézve a városok szempontjából. Mindenesetre a közvéleményt nagyon megnyugtatja úgy az értekezlet előadójának, mint a vita során felszólalóknak komoly, kimerítő tájékoztatása, — mellyel az ügynek a közre legmegfelelőbb megoldásátszivükön viselték. A Hevesvármegye fejlődésében oly nagyfontosságú villamosítási probléma a legjobb úton halad a végleges megoldás felé. A rendőrség államosításáról szóló törvényjavaslattal együtt kerül a parlament elé a csendör8ég átszervezésének a tervezete. A rendőrség álllamosításáről szőlő törvényjavaslat, mint egészen beavatott forrásból megtudtuk, teljesen elkészült, úgy, hogy rövidesen a parlament elé kerülhet. Ez a törvényjavaslat amennyiben törvényerőre emelkedik, hatályon kívül helyezi azt a rendeletet, amelynek erejénél fogva a vidéki rendőrséget államosították. Ezenfelül igen nagy- fontosságú újításokat tartalmaz nemcsak a rendőrség belső szervezetét illetőleg, hanem a szolgálata szempontjából is ős azt célozze, hogy a magyar rendőrséget külföldi nivőra emelje. A rendőri törvényjavaslattal együtt a belügyminiszter a parlament elé terjeszti a közbiztonság megszilárdításának egy másik igen fontos törvényjavaslatát is, amely a csendőrség átszervezéséről intézkedik. Ez a javaslat elsősorban a polgári ruhás, a lovas és kerékpáros, illetve motorkerékpáros csendőrosztagok felállításáról szól, akik a nyomozásban és az országúti szolgálatban őrködnének a vagyonbiztonság fölött. Mind a két javaslatot, amelyet szakértők meghallgatása után készített a belügyminisztérium, minden módosítás nékül elfogadja előreláthatólag a parlament és ebben az esetben már a nyár folyamán megkezdődnek a szervezéssel kapcsolatos intézkedések.
