Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-03-14 / 12. szám
2 EGER 1929 március 14. *?»flt^:aMwm3«^re* — — mi .■——■ i mi mmm■■■■■——B— Hevesmegye területén elfagyott a szőllők 50 százaléka Nagy károkat okozott a hideg időjárás. Eger, március 13. Az simult hőnep időjárása rendkívül hideg és a mezőgazdaság szempontjából nagyon káros volt, mert a megye területének legnagyobb részén nem volt hótabarő a 20—30 fokos hidegek alatt. De talán még nagyobb veszedelmet jelent a vetésekre a mostani változó és éjjeli fagyokkal járó idő, mert részben a felfagyás, részben pedig a mélyebb helyeket jégkéreg borítván, a kipállás veszélyével fenyegeti az abnor- mis téltói elcsigázott őszi vetéseket. A gyümölcsösökben és szöllőkben bár pontos számszerű adatokkal még e téren sem rendelkezünk, mégis jobban lehet a fagykárok nagyságára következtetni, mely különösen a szöllőkben,ahol azok takaratlanul teleltek a 100%-ot is eléri, míg átlagban 40—50% ra tehető a termőrügyek elfagyása következtében beállott kár. Közvetett kárt az időjárás azzal okoz, hogy még {mindig lehetetlen a tavaszi munkálatok megkezdése, mert a helyenkint száztíz cantiméterre lefagyott és nagyon lassan kiengedő földre még nem lehet rámenni. Szerencsés helyzetben vannak, akikja hosszúŐBzt{kihasználva, előkészítették földjeiket a tavasziak alá. A gazdasági munkák igy legtöbb helyen csak a ház körüli munkákra szorítkoztak, míg az utóbbi enyhe napok a víznek a vetésekről való levezetését teszi lehetővé. A tulaj- docképeni földmunka még nem kezdődött meg. Az állatállományt a hideg elcsigázta s a takarmányniánnyal együtt alaposan lerontotta a kondíciót, mégis most már nsgy áldozattal bár, de biztosítottnak látszik a nagyobb ínség nélkül való kitelelés. Egy óra az egri törvényszék fogházában citás, vezetés dolgában a pályázat nyertesét a Salgő—Borsodi r. t.-ot teljesen megbízhatónak kell tartanunk. — Technikai szempontból biztosabb, mint az Alföldi, mert mig az Alföldi vezetékeit csak egy telep táplálja, addig a Salgő— Borsodiét két telep. \ — Pénzügyi szempontból óriási főlényben van a Salgő ajánlata az Alföldi felett, mert bár az Alföldi az első 4 évben olcsóbb áramot ad. azonban a 6—15 évben a Salgő árai 18%-kal esnek s kb. 400.000 pengő megtakarítást jelentenek. Elméletben elképzelve a dolgot, ha a megtakarításokat évenkint bankba tennénk, 5% os kamat mellett, ötven év alatt 20 millió pengő volna a megtakarítás. — Fizetésképtelenség vagy bármely ok folytán, ha a H.V.R T.- nek át kellene venni a centrálá egész berendezését, ezt könyvértékben tehetné meg, mig az Alföldi-nél az apci erőmű megváltása lehetetlen kikötés. — Megtámadták a H. V. R. T. igazgatóságát amiatt, hogy a Közszállitáti Szabályzat 30. § át nem tartotta meg, mely szerint a pályázat folyamán ármérséklés, anyagi előnyök elérése iránti tárgyalás tilos. Eltekintve attól, hogy a szakértők véleménye szerint nem történt jogszabálysértés s a döntés az írábeli, nem kifogásolható ajánlat értelmében történt, még akkor sem lehetne a döntést érvényteleníteni, mert a Közszállitási Szabályzat olyan idők terméke, amikor ily nagyarányú és őgas- bogas technikai munkálatok ismeretlenek voltak s különben maga a kormány is elől jár alkudozási példájával, ahogy pl. a Talbotcentrálénál történt. Szolnok városa pályázat nélkül kötött szerződést, tehát az egész Közszállitási Szabályzatot félretette. — Minden hónap halogatása óriási kárt jelentene. Ki vállal ezért felelősséget? A H. V. R T. igazgazgatőságot kizárólag az egyenesség s becsületesség vezette, a két város érdekeit szem előtt tartva, Isten és emberek előtt lelkiismerete szerint vállalja a felelősséget. Dr. Puky Árpád polgármestert zajosan megtapsolta az értekezlet az alapos és részletes előadói beszéd után. Az előadást hosszú, változatos, nívós vita követte, melyben Petro Kálmán dr., Heller József dr., Hacker Béla dr., Ma- tuszka Mihály, ÖszterreicherDezső és Nagy Dezső vettek részt. A vita anyagát és Puky dr. válaszát lapunk holnapi számában közöljük részletesebben, most csak annyit jpgyzünk meg, hogy ez az informativ jellegű értekezlet magáévá tette a Salgó-Bor- sodi ajánlatát s az erre épített szerződés anyagát kisebb részletkérdések megvitatása céljából s a szerződés végleges megszövegezését egy kisebb városközi bizottság elé utalta, mely a legrövidebb időn belül Györgyösön fog összeülni. A városok képviselőtestülete elé a bizottság által véglegesen megállapított szövegű szerződés fog kerülni. Eger, március 13. Néha rácsos ablakok, sötétlő falak alatt vezet el az utunk. Néha szemek tekintenek felénk, szigorú, zárt ablakok mögül és mi megyünk, megszállottan a magunk gondjával az ablak alatt. Csak ritkán sóhajtja valaki: szegények; av8gy: bűnöztek, ők lássák. A városok forgatagában más, kicsiny városok húzódnak meg, hallgatva és titokzatosan. És mi elmegyünk mellettük gondolattalanúl. Futunk az irodákba, rohanunk a munka után, vagy kergetjük a vidám órákat s tölünk, a mi színes világunktól pár lépésnyire, mint átokverte várak, sötétlenek fel- tornyollőn és hallgatva-hailgat- nak a börtönök. Igaz, ma már csak kívülről félelmetesek. Bent, a kőkockás folyosókon egyedül a kéksipkás, puskás őrök juttatják eszünkbe, hogy börtönben vagyunk, vagy a Vas-kosaras ablakok. Csak a csönd nagyobb, mély bb és furcsább, ha megállnak a kongó lépések, és a rabok neszelése titokzatosabb a zárt ajtók mögött. De egyébként, mintha kaszárnyában volnánk. Bemegyek az irodába. Nagy- bajúszú börtönör mellett megil- letödve áll kopott kabátban egy magyar. Buzgón rakosgatja ki zsebeiből a pipát, dohányos zacskót, mert hogy itt se rabnak, se másnak nem szabad füstölni. Az atyafi reszketeg hangon, mintha gyerek vizsgázna, kérdi: — »A zsebkendőt is kitegyem, kérem alásan?< — Nem kell, — nyugtatja meg jőlelkűen az őr. Űj rab, űgylát- szik, most van ilyen helyen először. Biztosan a »virtus« hozta ide, valamelyik palóc faluból. Megkérdezném, de nem szabad vele beszélni. Beljebb kerülök a fogház-gondnok szobájába, ahol nagy polcokon szigorú, bőrbekötött könyvek terpeszkednek. Biztosan a rabok anyakönyvei. A gondnok úr kedvesen beszél az itteni éleiről. Aránylag nem rossz dolga van itt az embernek. Táplálják, vigyáznak reá és ha valakinek nem túlságosan nagy az étvágya, meg is hízhat. Napjában háromszor étkeznek, délben két fogást. Hetenkint egyszer hús is van. Reggel hét órakor kelnek, nyáron hatkor, reggeli után séta az udvaron, körbe körbe. Baszélniök nem szabad. Ebéd után is séta. Napközben foglalkoztatják őket különböző műhelyekben, nyáron a fogház kert-gezdaságá.ban dolgoznak. A nói foglyok és a fiatalkorúak elkülönített szárnyban vannak, de mont ciak kevesen. Pénzt is lehet itt keresni, mert ami munkát végeznek, azért fizetség jár, a koízt, lakás meg ingyenbe van. Akadnak is embarek, akik már tízszer, tizenötször is meglakták ezt a házat. Sőt olyanok is vannak, akik télen, mikor kevés a munka, vagy a tüzelő, nagy fifikával záratják el magukat a téli hónapokra. Elvégre mindenki nem telelhet Kairóban. Érdeklődöm, hogy van-e sok rab? Hát mostanában kevesen vannak, azok is jobbára csak verekedésből kifolyólag ülnek, meg cigányok. Mindössze egy gyilkos, meg a káli templomrablók érdemelnek említést. A beszélgetést egy börtönőr zavarja meg. Tálcán hoz egy tányér levest, meg tésztát. A rabok ebédje, amiből porciózás előtt behoznak a gondnoknak, aki megkóstolja, hogy kiosztható-e? Ma tésztás nap van, darás metélt van a tányéron, úgy látom. Minden rab kap belőle 35 dekát, a levesből 3 és fél decit. Reggel köménymagost kapnak, meg 70 deka kenyeret. A gondnok úr azt mondja, hogy az élelmezés most jobb, mint a háború előtt volt. Kérdezem, hogy fegyelmi esetek fordúlnak-e elő? Hát csak igen ritkán. Többnyire csak összevesznek egymás közt, ha unatkoznak. Ilyenkor aztán vagy összeszidják őket, vagy külön zárkába csukják. Esetleg vasat is kap, vagy böjtöl pár napig. Egyebet nem igen lehet elmondani, mert hát szigorúak a szabályok. A gondnok úr biztosít, hogy elég kellemes élet van itt. Lehet. Én elhiszem. Azonban szívesebben didergek télen az az uccán, minthogy itt vendég legyek három hónapig. Búcsúzom s hogy nyitom az ajtót, elkapom még az irodában dolgozó darőcruhás tekintetét. Irigy és vágyakozó. Azt hiszem, ő is az én véleményemen van. Az uccán h tavaszi napok meleg sugár Ígérete vág az arcomba. Lélekzem. Mélyről és nagyot, mint a most szabadúlt rab. Mögöttem dongva csapódik be a vasrácos kapu. (nyi la) Ä kecskeméti jogakadémia nyerte az akadémiai kardcsapat bajnokságot. Eger, március 13. Vasárnap délelőtt és délután zajlottak le a Kecskeméten rendezettvidéki jogakadőmiai kardcsapat és egyéni vívóversenyek. A verseny kezdetén a rendező egyesület nevéban Szemerey Miklós jogáezelnök, a kecskeméti ref. jogakadémia nevében pedig dr. Meczner Sándor jogakadémiai tanár, egyetemi magántanár üdvözölte az egri és a miskolci jogaksdőmiák versenyzőit. — Az egri jogakadémiai kör nevében dr. Schönvitzky Bertalan jogakadémiai tanár lelkes szavai után adták át a kör ajándékát: a művészi ezüst serleget. A szép és nívós küzdelemben az állandó tréninget nélkülöző egri csapat harmadik lett, mig az egyéni versenyben Réti Sándor egri joghallgató a hetedik helyezést érte el. A példásan megrendezett, a közönség nagy érdeklődése mellett, a legteljesebb összhangban lefolyt versennyel a vidéki jog- akadémiák nagy kulturális és társadalmi hivatásuknak újabb bizonyságát adták.
