Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-03-07 / 6. szám

2 EGEB 1929 március 7. mmmmhi vonai máig ia elvégezték mun­kájukat, de tegadbatatlan, hogy ■okkal több kertészre van czük- aég, akik nectak az emberpa­lánták kóroa kinövéseit nyese­gessék, hanem a termőföldre, a családi környezetre is ügyelje­nek, mint a megalakuló mén- helybizottságok tagjai s ahol ellenőrző munkájuk alkalmával azt tapasztalják, hogy a fejlődő leikébe a rossz oltatik be, gon­doskodni fognak az ellenoltátről. A magyar asszonyok gyámo- litó szeretete fog még több és minél több ruhácskáról, topán- káról gondoskodni s arról, hogy ez a ruhácska jól táplált, egész­séges és tiszta testecskével meg­töltessék. És ezek a gyenge gyermek- topánkák egyszer csak vasszö­ges bakancsokká fognak meg­erősödni ■ dübörögve fognak megindulni Nagymagyarország határai felé! Dr. K. J. A megszállott felvidéki közalkalma­zottak memoranduma. Prága, március 6. (M. T. I.) A Lidove Írja: a fel­vidéki közalkalmazottak memo­randumot nyújtottak be a kor­mányzóhoz, amely a »Podkarp Hlas« c. lapban megjelent cikk- sorozattal foglalkozik. Nemrégen írta ez az újság, hogy a ruszin- kói közalkalmazottaK, tanárok, tanítók, postai alkalmazottak politikailag megbízhatatlanok. Tisztek között cipészek, tisztvi­selők közt kereskedösegédek vannak, akik közűi bármelyik egy pohár sörért állami titkokat is elörúl. A felvidék bűnök tanyája ■ ez a rendszer alkalmas arra, hogy a csehországi nemzetisé­geket ellenzékbe kergesse. A Mansz. bele­kapcsolódik az elhagya­tott ggermekek meg­mentésére irányuló munkába. *" Mai vezércikkünk méltatja azt a tényt, hogy a Magyar Asszo­nyok Memzeii Szövetsége a nép­jóléti miniszter megbízása foly­tán országos szervezeteinek mű­ködési körét kiterjeszti a gyer­mekvédelemre is, Magyarország­nak erre a legfontosabb prob­lémájára. A Mansz. mindazokban a városokban, ahol állami gyér- mekmenhelyek vannak, kerületi szervezeti gyűlést tart és meg­alakítja a társadalmi gyermek­védő bizottságokat. Miskolcon most vasárnap volt a szervezeti gyűlés négy érdeklődés köze pette. Debrecenben már több mint 1000 gyermeket vett gon­dozásába a Mansz. Ennek az új munkakörnek a feladata lesz a sors mostohaséga következtében a kellő családi gondozástól megfosztott gyerme­keket védőszárnyai alá venni, ügyelni arra, hogy az állam nagy áldozatai valóban a gyermekek javára fordíttaosanak, másrészt, hogy minden gyermek érezze az állam s a társadalom szeretetét. Szibériából életjelt adott magáról egy halottnak hitt ostorosi gazda Tizenöt évvei ezelőtt került hadifogságba — most hazakivánkozik. Harminc magyar ember Ostoros, március 6. A borsodmegyei Ostoros köz­ségben márvftnyoszlopra vésett aranybetük hirdetik a háborús hősök emlékét. Nevek sorakoz­nak egymás mellett a márvány­táblán és köztük egy név : Zti­kár László. A mozgósítás idején vonult be katonának. Az egri 60. honvéd gyalogezrednél je­lentkezett azolgálaitételre és rö­videsen kikerült a frontra. OroszLengyelországban folyt akkor a harc. Zakar László is a küzdők sorában volt. 1914 no­vember 19-én orosz fogságba jutott. — Hadifogságbajutásáról még értesítette feleségét, aki azóta egészen 1929 február vé­géig egyetlen sort sem kapott, egyetlen szót sem hallott férjé­ről. Éveken keresztül várta a férjét, mint annyi sok tízezer feleség és hiába várta, ezerszer is elsiratta, mint annyi sok tíz­ezer asszony. Huszonegyével lett László fia, aki hatéves volt, amikor édesapja a csatába ment. Margit leánya eladó sorba ke­rült. Tizennyolcővea és alig em­lékszik tizenöt évvel ezelőtt há­borúba ment édesapjára. És 15 éves a Rózái gyerek, akit szive alatt hordott édesanyja, amikor megkezdődött a nagy embermé­szárlás s vérbe borult a világ. Tizenötéves és csak hírből is­meri édesapját. Elmúlt a háború és megindult a nagy népvándorlás a frontok­ról. Ugylátszik azonban, hogy még most sem ért véget a ha­zatérő foglyok bosszú sora, még igen sokan élnek magyarok Oroszországban és Szibériában, akikre várnak, másfél évtized óta folyton várnak hozzátarto­zóik. Alig van hónap, hogy élet­jelt ne adna magáról egy-egy jelentkezett Szibériából. eltűntnek, vagy halottnak vélt, vagy bolttá nyilvánított hadi­fogoly. Ezek sorába számit Za­kar László volt örvezetö is, akit halottnak hittek és akitől a na­pokban levél jött a messzi Szi bériáből. »Most már igen szépen köszö­nök hozzátok a messze távolból, Szibériából« — így kezdődik a levél, mely érkezett tizenöt éven át tartő szorongó várakozás, tengernyi könny és marcangoló kétség után a borsodmegyei Ostoros községbe »özvegy Zakar Lászlónóhoz.« Az van a levélben, hogy Zakar László szeretne hazatérni. Rek­lamálja az általa küldött leve­lekre a folytonosan elmaradt választ. Azt kérdezi, hogy szí­vesen várják-e haza, elfogad­ják-e, nem költözött-e új férfi az ő helyébe és emlékeznek-e még rá a gyermekei és hallott-e róla a legkisebb gyermeke, aki­ről azt sem tudja, leány-e, vagy fiú. — Egyben Írja, hogy rajta kívül 30 környékbeli magyar várja a szabadulását, akik jönnek is, ha pénzük lesz. Az illetékes útlevélhatóság teg­nap továbbította Zakar László iratait, amelyek elindultak a hi­vatalos úton, bogy megjárva annak minden szakaszát, eljus­sanak abba a szibériai faluba, •hol Zakar László harmincad magával várja évek óta a sza­badulás pillanatát.« Ha megér­keztek az iratok, eggyel meg­fogy a harminc hadifogolyok tábora. Zakar László tizenöt év múltán elindul Szibériából haza a borsodmegyei kis faluba, Ostorosra, ahol rokonok, jőba- rátok várják és felesége, három gyermeke. Mit olvasnak az emberek Egerben? Eger, március 6. Állok a nagy polc előtt s vá­rom, hogy rám kerüljön a sor. Vevő ugyan nem sok van, de a kiszolgáló is kevés, hát vára­kozni kell. Mellettem egy hölgy könyvet vásárol. Ahogy elmegy, megkérdezem a könyvest, megy-e az üzlet? Panaszkodik persze. Kevés az állandó vevő, mert a gazdasági helyzet nehéz; aki­nek pénze van, nem vesz köny­vet, aki meg venne, annak pénze niDCS. De azért olvasnak az em­berek. Hogy mit ? Hát leginkább könnyű kalandos-, meg detektív regényeket. Scherlock Holmest, Wallace könyveket. Hát hiszen ez természetes is egy kicsit, mert a mai, hajszás élettől való menekülést leginkább ezek a realitást nélkülöző írások segí­tik elő. Izgatott a kíváncsiság: meg­látni az egri könyvolvasók ál­talános képét. Beszélgettem a könyvesboltok tulajdonosaival, vezetőivel, akik az obiigát pa­naszból, hogy nem olvasnak az emberek, a végén kihámozták: leginkább a magyar írókat keresik. Zilahy, Komáromi és Móricz, a költők közül Ady, Babits, Petőfi a kelendőbbek. A külföldi iro­dalomból inkább a német elbe­szélőket veszik, mint Schnitzlert, Hauptmannt, de a francia re­gényeknek is van közönsége. A nehéz regényeket, amelyek nem annyira szórakozás, mint tanúlmány-jellegűek, nem igen keresik. Örvendetes, bogy a szak­könyvek, mint a rádió, autó, sőt a repülőgép ismertetői is ked­velt olvasmányod. Különösen az iparosok vásárolják a szak­májukba vágó műveket. A nyelvek tanűlása után is érdeklődnek sokan, de ennek inkább szomorú jelentősége van : a kivándorolni készülők angolul tanúinak. Az egyik könyvesboltban ha­vonta 10—15 ilyen nyelvtant is eladnak. A »Széchenyi« könyv- kereskedésben igen sok újszö­vetségi Szentirást vesznek, az olcsó, új kiadásból, de az ifjú­sági könyv • vásárlásnak még mindég az a mottója: »Kérek egy könyvet 15 éves gyerek számára.« Mindenütt panaszkodnak, hogy a rádió sok embert visszatart a könyv-vásárlástól, de a zene­művekben ennál nagyobb a ke­reslet, mióta a rádiót bevezették. Örvendetes jelenség, bogy a fiatalabb generáció sokat és szívesen olvas. Vannak, úgy­nevezett »állandó vevők,« akik fizetésük 20—25 százalékát könyvek vételére fordítják. A »Szivek harca,€ és hasonló rémségek kora már lejárt. Nem igen kell senkinek, bár az elmúlt esztendőben nagy olvasó-tábora volt, nemcsak a háztartási alkal­mazottak és egyéb naiv elemek, hanem intelligensebb egyének között is. A könyvesek szerint az álta­lános pangás oka tisztán a gaz­dasági helyzet moatohaságában keresendő, de talán, ha egészen tárgyilagosak akarnánk lenni, más okokra is reámutathatnánk. Nevezetesen arra a kulturális ietbargiára, amely a háború óta szinte epidemikus jelleget öltött. Az emberekből kiölte a gondo­lat iránti érdeklődést, a mély­ségbe látás vágyát az anyagias­ság és a mindjobban tornyosodő gond s a csöndes, igaz hangot elnyomták a rikoltó, idegeken tornászó rémségek, mint a szor- dinós hegedű muzsikáját meg­fojtotta a tomboló dzsessz. És akik aggódva figyelik ezt a pogány.dúlást az irodalom, igazi irodalom földjén, rossz sejtel­mekkel telten fohászkodnak fel: »Igaz szemű Ítélet, jöjjön él a te országod.« nyi-la. A kereskedelmi minisz­ter elhalasztotta a szállí­tások szabályozására egybehívott értekezletet A MTI. jelenti. A kereskedelmi miniszter a március 10-re össze­hívott értekezletet, amely a szál­lítások szabályozására lett volna hivatott, bizonytalan időre el­halasztotta. Az új időpontról kü­lön értesítést kapnak az érde­keltek.

Next

/
Thumbnails
Contents