Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-03-07 / 6. szám
2 EGEB 1929 március 7. mmmmhi vonai máig ia elvégezték munkájukat, de tegadbatatlan, hogy ■okkal több kertészre van czük- aég, akik nectak az emberpalánták kóroa kinövéseit nyesegessék, hanem a termőföldre, a családi környezetre is ügyeljenek, mint a megalakuló mén- helybizottságok tagjai s ahol ellenőrző munkájuk alkalmával azt tapasztalják, hogy a fejlődő leikébe a rossz oltatik be, gondoskodni fognak az ellenoltátről. A magyar asszonyok gyámo- litó szeretete fog még több és minél több ruhácskáról, topán- káról gondoskodni s arról, hogy ez a ruhácska jól táplált, egészséges és tiszta testecskével megtöltessék. És ezek a gyenge gyermek- topánkák egyszer csak vasszöges bakancsokká fognak megerősödni ■ dübörögve fognak megindulni Nagymagyarország határai felé! Dr. K. J. A megszállott felvidéki közalkalmazottak memoranduma. Prága, március 6. (M. T. I.) A Lidove Írja: a felvidéki közalkalmazottak memorandumot nyújtottak be a kormányzóhoz, amely a »Podkarp Hlas« c. lapban megjelent cikk- sorozattal foglalkozik. Nemrégen írta ez az újság, hogy a ruszin- kói közalkalmazottaK, tanárok, tanítók, postai alkalmazottak politikailag megbízhatatlanok. Tisztek között cipészek, tisztviselők közt kereskedösegédek vannak, akik közűi bármelyik egy pohár sörért állami titkokat is elörúl. A felvidék bűnök tanyája ■ ez a rendszer alkalmas arra, hogy a csehországi nemzetiségeket ellenzékbe kergesse. A Mansz. belekapcsolódik az elhagyatott ggermekek megmentésére irányuló munkába. *" Mai vezércikkünk méltatja azt a tényt, hogy a Magyar Asszonyok Memzeii Szövetsége a népjóléti miniszter megbízása folytán országos szervezeteinek működési körét kiterjeszti a gyermekvédelemre is, Magyarországnak erre a legfontosabb problémájára. A Mansz. mindazokban a városokban, ahol állami gyér- mekmenhelyek vannak, kerületi szervezeti gyűlést tart és megalakítja a társadalmi gyermekvédő bizottságokat. Miskolcon most vasárnap volt a szervezeti gyűlés négy érdeklődés köze pette. Debrecenben már több mint 1000 gyermeket vett gondozásába a Mansz. Ennek az új munkakörnek a feladata lesz a sors mostohaséga következtében a kellő családi gondozástól megfosztott gyermekeket védőszárnyai alá venni, ügyelni arra, hogy az állam nagy áldozatai valóban a gyermekek javára fordíttaosanak, másrészt, hogy minden gyermek érezze az állam s a társadalom szeretetét. Szibériából életjelt adott magáról egy halottnak hitt ostorosi gazda Tizenöt évvei ezelőtt került hadifogságba — most hazakivánkozik. Harminc magyar ember Ostoros, március 6. A borsodmegyei Ostoros községben márvftnyoszlopra vésett aranybetük hirdetik a háborús hősök emlékét. Nevek sorakoznak egymás mellett a márványtáblán és köztük egy név : Ztikár László. A mozgósítás idején vonult be katonának. Az egri 60. honvéd gyalogezrednél jelentkezett azolgálaitételre és rövidesen kikerült a frontra. OroszLengyelországban folyt akkor a harc. Zakar László is a küzdők sorában volt. 1914 november 19-én orosz fogságba jutott. — Hadifogságbajutásáról még értesítette feleségét, aki azóta egészen 1929 február végéig egyetlen sort sem kapott, egyetlen szót sem hallott férjéről. Éveken keresztül várta a férjét, mint annyi sok tízezer feleség és hiába várta, ezerszer is elsiratta, mint annyi sok tízezer asszony. Huszonegyével lett László fia, aki hatéves volt, amikor édesapja a csatába ment. Margit leánya eladó sorba került. Tizennyolcővea és alig emlékszik tizenöt évvel ezelőtt háborúba ment édesapjára. És 15 éves a Rózái gyerek, akit szive alatt hordott édesanyja, amikor megkezdődött a nagy embermészárlás s vérbe borult a világ. Tizenötéves és csak hírből ismeri édesapját. Elmúlt a háború és megindult a nagy népvándorlás a frontokról. Ugylátszik azonban, hogy még most sem ért véget a hazatérő foglyok bosszú sora, még igen sokan élnek magyarok Oroszországban és Szibériában, akikre várnak, másfél évtized óta folyton várnak hozzátartozóik. Alig van hónap, hogy életjelt ne adna magáról egy-egy jelentkezett Szibériából. eltűntnek, vagy halottnak vélt, vagy bolttá nyilvánított hadifogoly. Ezek sorába számit Zakar László volt örvezetö is, akit halottnak hittek és akitől a napokban levél jött a messzi Szi bériáből. »Most már igen szépen köszönök hozzátok a messze távolból, Szibériából« — így kezdődik a levél, mely érkezett tizenöt éven át tartő szorongó várakozás, tengernyi könny és marcangoló kétség után a borsodmegyei Ostoros községbe »özvegy Zakar Lászlónóhoz.« Az van a levélben, hogy Zakar László szeretne hazatérni. Reklamálja az általa küldött levelekre a folytonosan elmaradt választ. Azt kérdezi, hogy szívesen várják-e haza, elfogadják-e, nem költözött-e új férfi az ő helyébe és emlékeznek-e még rá a gyermekei és hallott-e róla a legkisebb gyermeke, akiről azt sem tudja, leány-e, vagy fiú. — Egyben Írja, hogy rajta kívül 30 környékbeli magyar várja a szabadulását, akik jönnek is, ha pénzük lesz. Az illetékes útlevélhatóság tegnap továbbította Zakar László iratait, amelyek elindultak a hivatalos úton, bogy megjárva annak minden szakaszát, eljussanak abba a szibériai faluba, •hol Zakar László harmincad magával várja évek óta a szabadulás pillanatát.« Ha megérkeztek az iratok, eggyel megfogy a harminc hadifogolyok tábora. Zakar László tizenöt év múltán elindul Szibériából haza a borsodmegyei kis faluba, Ostorosra, ahol rokonok, jőba- rátok várják és felesége, három gyermeke. Mit olvasnak az emberek Egerben? Eger, március 6. Állok a nagy polc előtt s várom, hogy rám kerüljön a sor. Vevő ugyan nem sok van, de a kiszolgáló is kevés, hát várakozni kell. Mellettem egy hölgy könyvet vásárol. Ahogy elmegy, megkérdezem a könyvest, megy-e az üzlet? Panaszkodik persze. Kevés az állandó vevő, mert a gazdasági helyzet nehéz; akinek pénze van, nem vesz könyvet, aki meg venne, annak pénze niDCS. De azért olvasnak az emberek. Hogy mit ? Hát leginkább könnyű kalandos-, meg detektív regényeket. Scherlock Holmest, Wallace könyveket. Hát hiszen ez természetes is egy kicsit, mert a mai, hajszás élettől való menekülést leginkább ezek a realitást nélkülöző írások segítik elő. Izgatott a kíváncsiság: meglátni az egri könyvolvasók általános képét. Beszélgettem a könyvesboltok tulajdonosaival, vezetőivel, akik az obiigát panaszból, hogy nem olvasnak az emberek, a végén kihámozták: leginkább a magyar írókat keresik. Zilahy, Komáromi és Móricz, a költők közül Ady, Babits, Petőfi a kelendőbbek. A külföldi irodalomból inkább a német elbeszélőket veszik, mint Schnitzlert, Hauptmannt, de a francia regényeknek is van közönsége. A nehéz regényeket, amelyek nem annyira szórakozás, mint tanúlmány-jellegűek, nem igen keresik. Örvendetes, bogy a szakkönyvek, mint a rádió, autó, sőt a repülőgép ismertetői is kedvelt olvasmányod. Különösen az iparosok vásárolják a szakmájukba vágó műveket. A nyelvek tanűlása után is érdeklődnek sokan, de ennek inkább szomorú jelentősége van : a kivándorolni készülők angolul tanúinak. Az egyik könyvesboltban havonta 10—15 ilyen nyelvtant is eladnak. A »Széchenyi« könyv- kereskedésben igen sok újszövetségi Szentirást vesznek, az olcsó, új kiadásból, de az ifjúsági könyv • vásárlásnak még mindég az a mottója: »Kérek egy könyvet 15 éves gyerek számára.« Mindenütt panaszkodnak, hogy a rádió sok embert visszatart a könyv-vásárlástól, de a zeneművekben ennál nagyobb a kereslet, mióta a rádiót bevezették. Örvendetes jelenség, bogy a fiatalabb generáció sokat és szívesen olvas. Vannak, úgynevezett »állandó vevők,« akik fizetésük 20—25 százalékát könyvek vételére fordítják. A »Szivek harca,€ és hasonló rémségek kora már lejárt. Nem igen kell senkinek, bár az elmúlt esztendőben nagy olvasó-tábora volt, nemcsak a háztartási alkalmazottak és egyéb naiv elemek, hanem intelligensebb egyének között is. A könyvesek szerint az általános pangás oka tisztán a gazdasági helyzet moatohaságában keresendő, de talán, ha egészen tárgyilagosak akarnánk lenni, más okokra is reámutathatnánk. Nevezetesen arra a kulturális ietbargiára, amely a háború óta szinte epidemikus jelleget öltött. Az emberekből kiölte a gondolat iránti érdeklődést, a mélységbe látás vágyát az anyagiasság és a mindjobban tornyosodő gond s a csöndes, igaz hangot elnyomták a rikoltó, idegeken tornászó rémségek, mint a szor- dinós hegedű muzsikáját megfojtotta a tomboló dzsessz. És akik aggódva figyelik ezt a pogány.dúlást az irodalom, igazi irodalom földjén, rossz sejtelmekkel telten fohászkodnak fel: »Igaz szemű Ítélet, jöjjön él a te országod.« nyi-la. A kereskedelmi miniszter elhalasztotta a szállítások szabályozására egybehívott értekezletet A MTI. jelenti. A kereskedelmi miniszter a március 10-re összehívott értekezletet, amely a szállítások szabályozására lett volna hivatott, bizonytalan időre elhalasztotta. Az új időpontról külön értesítést kapnak az érdekeltek.
