Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-02-22 / 44. szám

SB« 10 FILLÉH Előfizetési díj «ostaä szállítás­sal: egg hőnapra 2 pengő 50 fillér, V« évre 7 aengő, egg es szám árs 10 fillér, vasár- * nap 20 Sllér. * Szerkesztőség és kiadóhivatal s Eger, Licenm, földszint, balra. Telefonszám: 11. «Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint « számíttatnak. ♦ ^szerkesztő: Pr. DBBÄW GUSZTÁV POLITIKAI NAPILAP felelős szerkesztő: KELEMEN AN90B XL VI. év/. 44. szám . » Péntek <* .Eger, 1929. február 22. Minden órában ketten halnak meg Magyaror­szágon tüdővészben. A kormány­zódé jó szívének szeretetteljes feldcbbanáca és tevékenységé­nek új útja e rettenetes bategség leküzdése elleni küzdelemben, fájdalmas kényszerűséggel mutat rá arra a borzalmas pusztításra, mely lassan, de biztos tempóban ritkítja a magyarság sorait. EgéBZ kuhúrmivohuakuaknagy szégyene, hogy ebben a szörnyű eraberrithításban a világ minden nemzete között mi vezetünk. Sokan a szegények betegségé­nek tartják ezt a romboló kórt s az bizonyos is, hogy megfelelő táplálkozás, higiénikus lakás és munkahelyek, normális életrend a legjobb leküzdői ennek a ve­szedelemnek. Azonban mégsem lehet kizárólag a szegénység kór­jának tartani, mert hiszen ra- gályszetűen terjed a jobb élet­körülmények között élők sorai­ban is, ami azt a követelményt támasztja, hogy az egész társa­dalomnak, mint egy embernek kell fellépnie a baj ellen. A társadalom nem várhat min­dent e téren sem az államtól, mert elsősorban az ő faladata a jól megszervezett tuberkulózis elleni hadjárat győzelemre jut­tatása. Az igazi fajvédelmi poli­tika nem a politikai pártok izo­lált programmpontja kell, hogy legyem, hanem mindnyájunk kö­zös törekvése, mert a máskülön­ben oly életerőm magyar fajnak ezt a szörnyű gondját csak kö­zös erővel lehet megoldani. Mindenekelőtt meg kell gyúj­tani a tudatlan nép felé a felvi­lágosítás Rzövétnekét, figyelmez­tetve őket a veszedelemre s en­nek érdekében az állasa tehet a legtöbbet, ha üdvös törvényei- j belássál megjelöli a tüdővész j elleni társadalmi hadjárat köve- I telméüyeit. A társadalomra leginkább a felvilágosító munka, a gyógyítás 0 a betegek izolálásának mun­kája vár. Ebben a munkában részt kell vennie a hatóságok­nak, az iskoláknak, a papságnak, az orvosi karnak, egyáltalában mindenkinek, akinek szívén lel ; kén vérző sebet üt a magyarság j nagy szégyene : az óránkénti két ; tüdővészes halott. Borsodvarmegye törvényhatósága nem engedi Kistálya községet Hevesmegyehez csatolni A törvényhatóság határozatának megokolása szerint a csatlakozás megbontaná Borsodvármegye területi egységét. — Kistálya Borsodé marad. — Eger, február 21. A Hevesmegye izékvároiával szomszédos Kistálya borsodme- gyei község régóta panaszkodik szód, hogy bár közgazdaságilag! valamint közigazgatási és kul­turális kapcsolatokban Hevesme­gyéhez, illetve ennek székváro­sához, — Egerhez áll legköze­lebb, — mégis Borsodmegye közigazgatása alá tartozik és ez az állapot igen nagy hátrányára van a községiek. Az Egri Népújság annak ide jén részletesen kifejtene, hogy Kistálya évszázadokon ét szoros viszonyban állott Egerrel. Tör­ténelme is Hevesmegye székhe­lyéhez fűzi, de gazdaságslag is erős a kapcsolat. A köziég mai helyzete szinte nevetségesen kel­lemetlen a közigazgatás szem­pontjából. Ha lakosai törvény elé mennek, ha a közigazgatási fórumokhoz fordulnak ügyes- bajos dolgaikban, nem jöhetnek az alig néhány perc távolságra fekvő Egerbe, hanem hevasme- gyei területen át Mezőkövesdre vagy Miskolcra kell utazoiok, nagy költséggel és fáradsággal. Ami pedig a gazdasági indoka kát illeti, ezek a községek Egerből élnek és Egerben érté­kesítik terményeiket. A tejgazdaságnak hasznára lenne a csatlakozás, mert Kis- tálya az Eger és Vidéke Tej- szövetkezetnek egyik értékes gyüj- tőállomáse. Kistályát,valamint a szomszé­dos Andornak és Ostoros köz­ségeket már régóta foglalkoz- tata a Heves vármegyéhez való csatlakozás terve. A múlt év szeptemberében már komoly moz­galom indult meg abban az irányban, hogy ezeket a falva­kat vonják ki Borsodmegye köz- igazgatása alól és kapcsolják Hevetmegyéhez. Időközben azonban — nem tudni miért — a másik bét köz­ség elállóit szándékától és csak Kistálya képviselőtestülete hatá- * rozta el, hogy benyújtja a bor­sodi törvényhatósághoz a csat­lakozás iránti kérését. Február 19-én, kedden tár­gyalta Borsodvármegye közgyű­lése az ügyet éB Kistálya község határozati kérelmét Eödy Kál­mán községi jegyző felebbezé- sére elutasította azzal az indo­kolással, hegy a csatlakozás megbontaná Borsodvármegye te­rületi egységét. így tehát Kistálya minden gazdasági, közigazgatási és kul­turális érdek ellenére is eddigi állapotában marad. A rendkívüli hideg tél egyes helyeken nagy károkat okozott az őszi vetésekben A gyümölcs és szőlőtermelés évekig sinyleni fogja az idei telet. Eger, február 21. Magyarországon emberemlé­kezet őta nem észleltek olyan rendkívüli hideget, mint az idei téleD. Az ország, növényzete, amely nem akiimatizálődott a szibériai fagyhoz, sok tekintet­ben érősen meg is «inyleite a kegyetlen hideget. Túlzott azonban az a laikusok körében elterjedt felfogás, hogy a 30—32 fokos hideg elpusz tította az ország jövő évi termését. A beérkezett jelentések szerint Hevesvármegya és Falsömagyar- or*zág mezőgazdasága nagyobb megrázkódtatás nélkül viselte el a hideget. A szőlő és a gyümölcs- termelés azonban rendkívüli ká- rohat szenvedett. Az őszivetések azokon a he­lyeken, ahol az erős fagy beállta előtt sok esett, a vastag hótakaró alatt alig szenvedtek valamit, sőt tekintettel az átlagon felült csapadékra a terméskilátások elég kedvezőek. A fagy a vetésekben csak ott okozott tetemes kárt, ahol a gyakran megismétlődő viharok éB hófúvások leseperték a szán­tásokról a havat és a fedetlenül maradt vetés közvetlenül szen­vedte el a szokatlan hideget. — Teljesen megbízható és pontos értesítést tudősítőink még nem küldhették, mert dacára a beállt olvadásnak, a szántóföldeket még a legtöbb helyen olyan vastag hő fedi, hogy nem tudták meg­állapítani a fagy és hidegokozta hatást. Szomorúbb a képe FelsŐma- gyarorczágon a szőlőművelésnek. Azokon a helyeken, ahol a sző­lőket nem fedték, óriási károkat okozott a fagy, sok szőlő telje­sen kifagyott, mások pedig esz­tendőkön keresztül fogják siny- leni ez idei telet. A gyümölcsösökben, különösen a friss ültetésekben, igen nagy kárt okozott a hideg, csak a fagyálló erős fajták ál­lották ki kellemetlen következ­mények nélkül a szokatlan erős hideget. A termés a legtöbbet az ország területén az Alföldön szenvedte, különösen az Alföld be nem fá­sított, teljesen sík vidékein, ahol a téli viharoknak s a hófúvás­nak semmi sem állott útjában. Elkészült a házadómentességi törvényjavaslat. Értesülésünk (szerint a házadé- mentességről szőlő törvényjavas­lat-tervezet a pénzügyminiszté­riumban elkészült. A tervezet szeiiat a házadómentesség meg­adása a törvény tető alá hozásá­val számított három éven balüli időre szol éspedig a törvényja­vaslatban részletesen körülírt területre.

Next

/
Thumbnails
Contents