Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-02-12 / 35. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1929. február 12. ■nirmwiWWiffiTiTfiTrTirmiTn-^— A helyőrség tisztikarának műsoros farsangi estélye Eger, február 11. j Az egri helyőrség tisztikaré, a 14. honvéd gyalogezred tiszti étkezőjében változatos műsorral egybekötött zártkörű teaestélyt rendezett szombaton, febr. 9 én. Az orosz fsgvhullám ellenére is nagyon meleg és valósággal a békeidők forró hangulatát visszavarázsoló estélyen a tisztek és családtagjaik, valamint a meghívott elókelő polgári közönség vettek részt. A terem, & tiszti étkezőnek máskor hadtörténelmi levegőjű, az egri ezred dicsőségét, a magyar vitézséget képekben, díszítésekben hirdető terme, erre az estére csodálatosau elváltozott. Előkelő, fénye» .e<ulötő lett a terem. Körül a falakon nagyméretű, scű vészi vonalvezetésű rajzok és festmények tarka változatossága. Improvizált, de Ízlésesen szép keretekben. (Sokan mondották is, hogy Waldemar százados űr, ezeknek a rajzoknak és képek- nek mestere, a művészi pályán is szerezhetne aranycsillagokat.) Körül a teremben fehér asztalok. Az asztalokon intim világíiásű színes lámpák. Fenn közép in hatalmas transzparens szórja fényét a ragyogóan sima parkettre. A teremnek már a külsejéből is egy párisi mulató hangulata áradt. A műsor nem egyfolytában pergett le, hanem a rendezés ötleteeségéből, időközönként fel felváltotta ez általános táncot. Dingha Nóra és Danek Edith ritmikus táncjelenete volt a műsornak bevezetője és egyik legbájosabb része. Kirchner Jőztef, Veörös Kovács Andor, Petrik László, Hamsa Gábor, Kisiday József, Danek István éa Antal Károly főhadnagyok a »Visszakérem a tan- díjat« c. kacagtató jelenetet adták elő pompás sikerrel. Danek István később Veörös Kovács Andor madolínkisérete mellett szellemes kuplékkal emelte a derű* hangulatot. A szerkesztőségi életből merített »Daisy« c., viharos derültséget keltó jelenetben Hartyánszky Istvánná (Cencl) művészi jáíékátésDingha Nóra Daity hármas alokitásá- nak bravúrját, valamint Veörös Kovács főhadnagy (szerkesztő) kiemelkedő sziaeszi kvalitását elragadtatással élvezte az estély közönsége. Kirchner József főhadnagy Veörös Kovács Andor főh dnagy zongorakieóretével tréfás kup- lékat adott elő, majd Danek Edith és Udvarlaky Gábor főhadnagy jazz-táncjeleneta következett. Danek kisasszony oly graciozusan és annyi tatupara- mentummal táncolta ez epacs- jelenetet kitűnő partnerével, hogy a közönség viharos tetszése nem nyugodott addig, mig meg nem ismételték. íáy Gjörgyörnsgy és Kirchner wrmvitnmBXtsmmi József főhadnagy pazar szelle- nsesRégű konferánszai vezették be az ötletes műsor számait. A tánc állandóan emelkedett hangulatban reggelig tartott. Az ezred- zenekar kitűnő muzsikája mellett mindig legalább 40—50 pár táncolt. Farsangi jókedv, fesztelen hangulat uralkodott kezdettől végig az estélyen, és természetesen mindenben az a kifogástalan úri modor, amely a tisztikar mulatságait a háború előtt is mindig jellemezte. Oly Eger, február 11. Az Emericana Agria eorpora- tiőja folyó hő 10.-Sn, vasárnap délután öt órakor nívós kultűr- dáluténí rendezett a Ferencesek fehértermében. A közönség, mint mindig, ez alkalommal is n*gy számmal jelent meg, bár a tél egyik leghidegebb napja volt a vasárnapi. A megnyitó beszédet Evetovics Kunő dr. ciszterci tanár, sub- prior mondotta, megemlékezvén arról a világtörténelmi jelentőségű tényről, amely ma leginkább foglalkoztatja a világ katolikusait: a pápsi állam visszaállításáról. Az a szellem, atnoly lehetővé tette h z évszázadok óta fennálló ellentétek kiegyenlítékitüoően érezte magát mindenki, hogy még azok is, akik szilárdén elhatározták, hogy éjféltájban, vegy legkésőbb egy órakor távozni fognak, csak a késő hajnali órákban hagyták el a tiszti étkező termét. Egyszerűen nem volt szivük megválni a kedvesen, ragyogóan sikerült estélytől .. . Ez pedig elsősorban az avatott rendezésnek az érdeme, annak a rsndezésnek, amelynek lelke, mozgatója és fáradhatatlan irányítója Fáy György őrnagy volt. ®ét, táplálja és fűti az Etnericá- náí is és győzni fog, mert győznie kell megasabbrendűségénél fogva. Nobilis Tibor, az Agria öreg- ura két szép Schubert-dalt énekelt. Tömör basszusa kitünően érvényesült Tarján Pál dr. öregűr finom zongorBkiséreta mellett. Kókay B liáné: »Kérdsz e. fiam« című versét szavalta eztán 7b- biás lüké, ez Agria kisasszonya. A kedvesen éa áiérzéasel előadott költeményt meleg tapsokkal jutalmazta a közönség. Lovrich József dr. egyetemi tanár tartotta meg ezután a mai influenza-járványos időkben nagyon is aktuális előadását »Közegészségügyi problémák címen. „Észszerű testedzéssel és témával kell az emberi testet ellenállóvá tenni, nem rekord-őrülettel.. Dr. Lovrich József egyetemi tanár előadása az Agria kultúr- délutánján. — Állandó harcban áll az emberiség a járványok okozóival. Éljen a Pápa! Szent beszéd. Irta és elmondotta az egri főszékesegyházban 1929. február 10.-én XI. Pius pápa aranymisés jubileuma alkalmából: Holik Sámuel dr. theologiai tanár. Öröműnsepat ülni jöttünk ösz- sze 50.-ik évfordulóján annak a szent eseménynek, amikor Isten Szentségen Atyánk homlokát a regele sacerdotiumnak, a királyi méltósággal vetekedő papi méltóság koronájával övezte Holnapután lesz hetedik évfordulója annak, hogy ezt a homlokot egy másik, fényesebb korona, a legfőbb papság, a pápaság tiarája érintette. A közeli napok meglepő eseményei következtében e két koronához immár egy harmadik is járul, a pápa jogi és territoriális függetlenségének, az egész világ előtt önálló‘terű lettel dokumentált ezuverénitásá- nak koronája. Mialatt ez utóbbi események hatása alatt, melyek nemzetközi hordereje beláthatatlan, a katholikus táboron kívül állő világ figyelme ie izgatott kíváncsisággal fordul a Vatikán felé, ezalatt a hivő katho likusok millióinak szemében ez öröm könnyei ragyognak s szívükben a szeretet, ez odaadár, az Isten iránit hála túláradó érzelmei szakadnak fel, hogy kitörjenek a történi Imi kiáltásba : Éljen a pápa! Ez a híres kiáltás a foglalatja e katholikus hivősereg minden óhajának és imájának. Mert ha a pápa él, akkor megvan nekünk a legnagyobb vigasztalásunk és örömünk: Jézus Krisztus köziünk való életének boldog tudata. Mert, kedves hallgatóim, a pápa nem más, mint a földön láthatóan, folytatólagosan köztünk élő Jézus Krisztus. Azért ha a pápák nagy eágáí elemezzük, ha arra s fényességre etneSjük tekintetünket, ■»melyben ma Szentsége* Atyánk XI. Pius áll, akkor itt elsősorban nem az a fontos, hogy Piuinek vaey Benedeknek hívják a. A pápánál nem fontos a név; egy név fontos csak, melyet az égbe- távoző Krisztus adott neki, mikor így szólt Péterhez: Legeltesd bárányaimat, legeltesd juhaima*. A pápa Krisztus nyájának itt maradt és örökké itt maradó pásztora; ez elköltözött isteni Pásztornak itt maradt képmása, vicariui christi, a földön láthatóan tovább élő Krisztus’. Követ kezölsg a 1 gfenségesebb hatalom, a legmagasabb tekintély, amely mellett eltörpül a leghatalmasabb földi király méltósága i*. Páratlanul, egyedül álló nagyság e földön, melyen az isteni világ refiexa játszik. Halandó, de minden halandók közt legközelebb áll Istenhez. Teremtmény, mint mi, da ez Istenség nevében és tekintélyével beszél. A földön él, mint mi, da mindig az égről *zóJ, mégha látszó lag földi dolgodról baazél is. Az áléiban benn állé* állandó összeköttetést tart fenn a holtakkal, a tisztító tűz egyházával. Bűnös és mégis minden bűnt törülhet a a menyország kulcsát bírja. Napjaink gyermeke és mégis ősréginek tűnik fel, mert az örökkévalóság képviselője. Ott ült már, raiaor Mátyás király slatt osztatlan volt még hitiben és osztatlan volt még erejében ez az ország. Ott ült már é* látta a N gy Lajos királyunk jogarától összetartott határokat, melyeket három tenger mosott. Ott ült, mikor a tatárok dúlták e hont s vigasztalta az üszkös romok közt bujkáló magyar népet s a kereszténység »védőbástyájának« becézgette. Ott ült és beszitlt már Szent István követeivel a övé volt a magyar, mielőtt még Lutheré vagy Kálviné lett volna. Ott ült és látta felnyargalni *a hontberető Árpádot a Kárpátok gerincére, amikor még lakatlan vadon volt e haza. Ott ült, mikor még bira hamva «esn volt a magyarnak, csak testvéreit, a hunokat ismerték v ő már beszélt Attilával. É* beszélt a pogány Róma császáraival, kiknek homlokára keresztvizet öntött e beszélt az első századok vértanúivá!, kikbe ő ver'e a leiket i beszélt az apostolok tanítványaival s beszélt az Isten egyszülött Fiával, Jézus Krisztussal, aki azt mondta neki: Te kószái vegy, terád építem any-iszentegyiiázamat, örökké fogsz állni * a pokol kapui nem vesznek erőt rajtad. Mint a tova vonuló futó felhők, olyanok a királyok, dinasztiák, kormányok, nepek a pápaságnak örök arci előtt b füst- szerű elmúlásuk annál jobban kiemeli b kiválasztja az efemer földi dolgok lefutó s tova tűnő habjaiból ezt az örök Isten állította sziklát. Jel a pápaság, b. Hallgatóim!, magasra emelt jel a népek között, mely gondolkozóba ejt minden gondolkozni tudó embert. El lehet mellette haladni gondolat utlkül, léhán, sőt acsarkodva, mert a grandiózus piramisok aljában is lehat filiszteri életet élni, de aki gondolkozni tud és tekintetével végig meri mérni ormáig a pápaság piramisát, az megbökken és ha szereti az igazságot, a hitetlen Papimkkal, a protestáns Cheatertoiiokkal; a szocialista Mussolinikkal oda szelídül a pápa lábaihoz. Vannak, kiknek semmisem imponál, mert ehhez ia érzékeny lélek kell ; lesznek, kikre a páp . mindörökre csak egy hideg fogalom marad, de ösztönszerű gravitációval
