Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-02-12 / 35. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1929. február 12. ■nirmwiWWiffiTiTfiTrTirmiTn-^— A helyőrség tisztikarának műsoros farsangi estélye Eger, február 11. j Az egri helyőrség tisztikaré, a 14. honvéd gyalogezred tiszti étkezőjében változatos műsorral egybekötött zártkörű teaestélyt rendezett szombaton, febr. 9 én. Az orosz fsgvhullám ellenére is nagyon meleg és valósággal a békeidők forró hangulatát visszavarázsoló estélyen a tisz­tek és családtagjaik, valamint a meghívott elókelő polgári kö­zönség vettek részt. A terem, & tiszti étkezőnek máskor had­történelmi levegőjű, az egri ez­red dicsőségét, a magyar vitéz­séget képekben, díszítésekben hirdető terme, erre az estére csodálatosau elváltozott. Előkelő, fénye» .e<ulötő lett a terem. Kö­rül a falakon nagyméretű, scű vészi vonalvezetésű rajzok és festmények tarka változatossága. Improvizált, de Ízlésesen szép keretekben. (Sokan mondották is, hogy Waldemar százados űr, ezeknek a rajzoknak és képek- nek mestere, a művészi pályán is szerezhetne aranycsillagokat.) Körül a teremben fehér asztalok. Az asztalokon intim világíiásű színes lámpák. Fenn közép in hatalmas transzparens szórja fényét a ragyogóan sima par­kettre. A teremnek már a külsejéből is egy párisi mulató hangulata áradt. A műsor nem egyfolytában pergett le, ha­nem a rendezés ötleteeségéből, időközönként fel felváltotta ez általános táncot. Dingha Nóra és Danek Edith ritmikus táncjele­nete volt a műsornak beveze­tője és egyik legbájosabb része. Kirchner Jőztef, Veörös Kovács Andor, Petrik László, Hamsa Gábor, Kisiday József, Danek István éa Antal Károly főhad­nagyok a »Visszakérem a tan- díjat« c. kacagtató jelenetet ad­ták elő pompás sikerrel. Danek István később Veörös Kovács Andor madolínkisérete mellett szellemes kuplékkal emelte a derű* hangulatot. A szerkesztő­ségi életből merített »Daisy« c., viharos derültséget keltó jele­netben Hartyánszky Istvánná (Cencl) művészi jáíékátésDingha Nóra Daity hármas alokitásá- nak bravúrját, valamint Veörös Kovács főhadnagy (szerkesztő) kiemelkedő sziaeszi kvalitását el­ragadtatással élvezte az estély közönsége. Kirchner József főhadnagy Veörös Kovács Andor főh dnagy zongorakieóretével tréfás kup- lékat adott elő, majd Danek Edith és Udvarlaky Gábor fő­hadnagy jazz-táncjeleneta kö­vetkezett. Danek kisasszony oly graciozusan és annyi tatupara- mentummal táncolta ez epacs- jelenetet kitűnő partnerével, hogy a közönség viharos tetszése nem nyugodott addig, mig meg nem ismételték. íáy Gjörgyörnsgy és Kirchner wrmvitnmBXtsmmi József főhadnagy pazar szelle- nsesRégű konferánszai vezették be az ötletes műsor számait. A tánc állandóan emelkedett hangulat­ban reggelig tartott. Az ezred- zenekar kitűnő muzsikája mel­lett mindig legalább 40—50 pár táncolt. Farsangi jókedv, feszte­len hangulat uralkodott kezdet­től végig az estélyen, és termé­szetesen mindenben az a kifo­gástalan úri modor, amely a tisztikar mulatságait a háború előtt is mindig jellemezte. Oly Eger, február 11. Az Emericana Agria eorpora- tiőja folyó hő 10.-Sn, vasárnap délután öt órakor nívós kultűr- dáluténí rendezett a Ferencesek fehértermében. A közönség, mint mindig, ez alkalommal is n*gy számmal jelent meg, bár a tél egyik leghidegebb napja volt a vasárnapi. A megnyitó beszédet Evetovics Kunő dr. ciszterci tanár, sub- prior mondotta, megemlékezvén arról a világtörténelmi jelentő­ségű tényről, amely ma leginkább foglalkoztatja a világ katoliku­sait: a pápsi állam visszaállítá­sáról. Az a szellem, atnoly lehe­tővé tette h z évszázadok óta fennálló ellentétek kiegyenlíté­kitüoően érezte magát mindenki, hogy még azok is, akik szilár­dén elhatározták, hogy éjféltáj­ban, vegy legkésőbb egy órakor távozni fognak, csak a késő haj­nali órákban hagyták el a tiszti étkező termét. Egyszerűen nem volt szivük megválni a kedve­sen, ragyogóan sikerült estély­től .. . Ez pedig elsősorban az avatott rendezésnek az érdeme, annak a rsndezésnek, amelynek lelke, mozgatója és fáradhatat­lan irányítója Fáy György őr­nagy volt. ®ét, táplálja és fűti az Etnericá- náí is és győzni fog, mert győz­nie kell megasabbrendűségénél fogva. Nobilis Tibor, az Agria öreg- ura két szép Schubert-dalt éne­kelt. Tömör basszusa kitünően érvényesült Tarján Pál dr. öreg­űr finom zongorBkiséreta mellett. Kókay B liáné: »Kérdsz e. fiam« című versét szavalta eztán 7b- biás lüké, ez Agria kisasszonya. A kedvesen éa áiérzéasel elő­adott költeményt meleg tapsok­kal jutalmazta a közönség. Lovrich József dr. egyetemi tanár tartotta meg ezután a mai influenza-járványos időkben na­gyon is aktuális előadását »Köz­egészségügyi problémák címen. „Észszerű testedzéssel és témával kell az emberi testet ellenállóvá tenni, nem rekord-őrülettel.. Dr. Lovrich József egyetemi tanár előadása az Agria kultúr- délutánján. — Állandó harcban áll az emberiség a járványok okozóival. Éljen a Pápa! Szent beszéd. Irta és elmondotta az egri főszékesegyházban 1929. február 10.-én XI. Pius pápa aranymisés jubileuma alkalmából: Holik Sámuel dr. theologiai tanár. Öröműnsepat ülni jöttünk ösz- sze 50.-ik évfordulóján annak a szent eseménynek, amikor Isten Szentségen Atyánk homlokát a regele sacerdotiumnak, a királyi méltósággal vetekedő papi mél­tóság koronájával övezte Hol­napután lesz hetedik évfordulója annak, hogy ezt a homlokot egy másik, fényesebb korona, a legfőbb papság, a pápaság tia­rája érintette. A közeli napok meglepő eseményei következté­ben e két koronához immár egy harmadik is járul, a pápa jogi és territoriális függetlenségének, az egész világ előtt önálló‘terű lettel dokumentált ezuverénitásá- nak koronája. Mialatt ez utóbbi események hatása alatt, melyek nemzetközi hordereje belátha­tatlan, a katholikus táboron kí­vül állő világ figyelme ie izga­tott kíváncsisággal fordul a Va­tikán felé, ezalatt a hivő katho likusok millióinak szemében ez öröm könnyei ragyognak s szí­vükben a szeretet, ez odaadár, az Isten iránit hála túláradó érzelmei szakadnak fel, hogy kitörjenek a történi Imi kiáltásba : Éljen a pápa! Ez a híres kiáltás a foglalatja e katholikus hivősereg minden óhajának és imájának. Mert ha a pápa él, akkor megvan nekünk a legnagyobb vigasztalásunk és örömünk: Jézus Krisztus köz­iünk való életének boldog tudata. Mert, kedves hallgatóim, a pápa nem más, mint a földön láthatóan, folytatólagosan köztünk élő Jézus Krisztus. Azért ha a pápák nagy eágáí elemezzük, ha arra s fé­nyességre etneSjük tekintetünket, ■»melyben ma Szentsége* Atyánk XI. Pius áll, akkor itt elsősorban nem az a fontos, hogy Piuinek vaey Benedeknek hívják a. A pápánál nem fontos a név; egy név fontos csak, melyet az égbe- távoző Krisztus adott neki, mikor így szólt Péterhez: Legeltesd bárányaimat, legeltesd juhaima*. A pápa Krisztus nyájának itt maradt és örökké itt maradó pásztora; ez elköltözött isteni Pásztornak itt maradt képmása, vicariui christi, a földön látha­tóan tovább élő Krisztus’. Követ kezölsg a 1 gfenségesebb hata­lom, a legmagasabb tekintély, amely mellett eltörpül a legha­talmasabb földi király méltósága i*. Páratlanul, egyedül álló nagy­ság e földön, melyen az isteni világ refiexa játszik. Halandó, de minden halandók közt legközelebb áll Istenhez. Teremtmény, mint mi, da ez Istenség nevében és tekintélyé­vel beszél. A földön él, mint mi, da min­dig az égről *zóJ, mégha látszó lag földi dolgodról baazél is. Az áléiban benn állé* állandó összeköttetést tart fenn a hol­takkal, a tisztító tűz egyházával. Bűnös és mégis minden bűnt törülhet a a menyország kulcsát bírja. Napjaink gyermeke és mégis ősréginek tűnik fel, mert az örökkévalóság képviselője. Ott ült már, raiaor Mátyás ki­rály slatt osztatlan volt még hi­tiben és osztatlan volt még ere­jében ez az ország. Ott ült már é* látta a N gy Lajos királyunk jogarától összetartott határokat, melyeket három tenger mosott. Ott ült, mikor a tatárok dúlták e hont s vigasztalta az üszkös romok közt bujkáló magyar né­pet s a kereszténység »védőbás­tyájának« becézgette. Ott ült és beszitlt már Szent István követeivel a övé volt a magyar, mielőtt még Lutheré vagy Kálviné lett volna. Ott ült és látta felnyargalni *a hontberető Árpádot a Kárpátok gerincére, amikor még lakatlan vadon volt e haza. Ott ült, mikor még bira hamva «esn volt a magyarnak, csak testvéreit, a hunokat ismerték v ő már beszélt Attilával. É* be­szélt a pogány Róma császárai­val, kiknek homlokára kereszt­vizet öntött e beszélt az első századok vértanúivá!, kikbe ő ver'e a leiket i beszélt az apos­tolok tanítványaival s beszélt az Isten egyszülött Fiával, Jézus Krisztussal, aki azt mondta neki: Te kószái vegy, terád építem any-iszentegyiiázamat, örökké fogsz állni * a pokol kapui nem vesznek erőt rajtad. Mint a tova vonuló futó fel­hők, olyanok a királyok, dinasz­tiák, kormányok, nepek a páp­aságnak örök arci előtt b füst- szerű elmúlásuk annál jobban ki­emeli b kiválasztja az efemer földi dolgok lefutó s tova tűnő habjaiból ezt az örök Isten ál­lította sziklát. Jel a pápaság, b. Hallgatóim!, magasra emelt jel a népek kö­zött, mely gondolkozóba ejt min­den gondolkozni tudó embert. El lehet mellette haladni gondo­lat utlkül, léhán, sőt acsarkodva, mert a grandiózus piramisok al­jában is lehat filiszteri életet élni, de aki gondolkozni tud és tekintetével végig meri mérni ormáig a pápaság piramisát, az megbökken és ha szereti az igaz­ságot, a hitetlen Papimkkal, a protestáns Cheatertoiiokkal; a szocialista Mussolinikkal oda sze­lídül a pápa lábaihoz. Vannak, kiknek semmisem imponál, mert ehhez ia érzékeny lélek kell ; lesznek, kikre a páp . mindörökre csak egy hideg fogalom marad, de ösztönszerű gravitációval

Next

/
Thumbnails
Contents