Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-02-09 / 33. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1929 február 9. Héttőn délután öt órakor a Ferencesek fehértermében előadás lesz a Katholikus Szanatóriumról dőan villanyt kell használni. Ud­vara pedig oly szűk, hogy még levegőt is alig kapnak az udvari helyiségek. Az épület átalakítása is örületes összeget emésztene fel. Egy ilyen nagyfontosságú jóléti, közegészségügyi és a követel­ményeknek megfelelő intézmény csakis egy, erre a célra emelt, vagy vétel útján teljesen alkal­masnak talált épületben helyez­hető el. Biztosítani kell ezen jóléti intéz­mény befogadó képességét és célszerű elhelyezését az egyes hivataloknak, az orvosi karnak és a betegeknek. A megfelelő méretű, tágas, vilá gos és egészséges helyiségek mellett igen fontos az összes hivataloknak és orvosi rendelők­nek célszerű elhelyezése, úgy, hogy a betegek ne legyenek kényte­lenek sötét és szűk folyosókon az egyes irodákat és orvosi rendelőket keresgélni. Összpontosítva kall lenni külön- külön, az intézet minden egyes összetartozandó szervének. Ezt az ' elengedhetetlen legelemibb követelményt a Széchenyi szál­loda épületében megvalósítani képtelenség. Ezt elvárhatja nemcsak a város, de az iparosság is, hogy igen te­kintélyes hozzájárulásával fenn­tartott jóléti intézmény a tagok illetve a betegek jogos igényeik­nek megfeleljen; továbbá, hogy a nehéz helyzetben lévő építő iparosságnak munkaalkalmat biz­tosítson. Itt sürgősen cselekedni kell, amíg nem késő. Az illetékes tő nyezőknek haladéktalanul közbe kell lépni a Társadalom Bizto­sító Intézet nagynevű elnökénél Budapesten, hogy ez a szeren­csétlen terv megakadályoztassék. (Lapzártakor arról értesülünk, hogy a Társadalombiztosító or­szágos központja elejtette a szék- házvásárlás tervét és a közel­jövőben építkezni kíván Eger­ben.) Miért nem takarítják a városháza udvarát? A háztulajdonosok egy­másután kerülnek a kihágási biró elé, ha nem gondozzák a gyalog járdákat; mert első a közönség testi épsége. Ám a közönség csont jaira nemcsak az utcán, hanem a középületekben is ügyelni kellene. Elsősorban pedig a városházán. A háztulajdonosnak, akit például pénteken délelőtt büntet meg a rendőrség, módjában áll különösebb vigyázatlanság nélkül kitörni a nyakát a városháza udvarán, ame­lyet -— eltekintve a rendőrségi hivatalok előtt elhúzódó résztől — senki sem takaríttat. Ajánljuk az illetékesek figyelmébe. * Elveszett 7-én este Tacsi névre hallgató daxli és egy Lux névre hallgató farkaskutya. Meg találója értesítse Bállá vendéglőst. * Ha utazik: Füzesabony, Mis kolc, Kál-Kápolna, Hatvan, Vámos- györk és Gyöngyös pályaudvarain vegye meg az Egri Népújságot. Eger, február 8. Az Egri Népújság több cikk ben ismertette már a Katolikus Szanatórium ügyét. Városunk társadalma meleg érdeklődést tanusit a nagyfontosságú moz­galom iránt. Az egri társadalmi egyesületek, intézmények és tes­tületek vezetői n8gy számban Az Eurőpaszerte dühöngő spanyol influenza hazánkat majd­nem elkerülte. Budapesten tincs nagy mértékű influenza-járvány, amely nagyobb aggodalomra adhatna okot. Egerben alig van komoly spanyolnáthás megbate­A tejszövetkezet kérdésében tájékozásul említem meg, hogy 1922-ben Ostoroson a tehénállo­mány 113 volt. A csarnokba 15—20 egyén hordta be kezdet­ben a tejet, mely naponként cca 50—60 liter volt. A kitartó mun­kával elértük, hogy 1926-bsn már 184 tagra emelkedett a ter­melők száma s ez év folyamán 171 878 liter tejet gyűjtöttünk be, adtunk el Egerben, 515 és fái millió korona értékkel, sőt az 1927. december 31 -i pénztári ki­mutatás szerint a községnek — beleértve az uradalmat is — 52.500 P-t kitevő összadőjával szemben a tagoknak cca 55.000 P-t fizettünk ki. A szövetkezet tagjait a törvénytiszteletre, vala­mint a fennálló törvényes ren­deletek betartására tanítjuk. A szövetkezet az akkor is eszközölt hatósági tejrazziák alkalmával nem vitette vissza, vagy annak vezetője nem öntette ki a tejet, hogy a vizsgálat alól kibújjon, mert tudta, hogy ebból kellemet­lensége nem származhatik. Azon­ban nagyon sok községbeli ter­melő, ki hátán cipelte Egerbe a tejet, úgy a múltban, mint moi' tanában is, nemcsak hogy buj­kált a hatósági közegek elől, hanem tejét, mert félt a vizsgá­lattól, ki is öntötte s mikor a hatósági közegek elfogták az illetőt, az üres kannából nem lehetett ellenőrzői vizsgálatra tejet venni s így a lelketlen ter­melő nem került az illetékes büntetőbiró elé. Azonban ha hatósági ellenőrzés aznap nem fognak megjelenni február 11-én hétfőn délután 5 órakor a fe­rencesek fVártermében azon az előadáson, amelyet a szanató­rium ügyében bud*pasti kikül­döttek és a mozgalom egri in­tézőbizottságának elnöke; Török Kálmán prépost-kanonok tar­tanak. gedés. Eddig mindössze egy-két beteget utaltak kórházba, akik­nél az influenza tüdő-kompliká­ciókkal járt. Tömeges megbete­gedések nem fordultak elő vá­rosiunkban könnyebb természetű influenzában sem. közlemény. — lett volna, úgy Eger város fogyasztó közönsége kénytelen lett volna, ellenőrzés hiányában, azt a kiöntött tejet megvenni és és elfogyasztani. Lehet, hogy Vida képviselőtestületi tag űr is ez esetben oly szerencsés hely­zetbe került volna, hogy ilyen tejet vettek volna mag részére ■ joggal hiszem, hogy ő kívánta volna a mennél gyakoribb és szigorúbb ellenőrzést. Az Eger városát környező községek lakói látva az ostoros! tejgyüjtő állomás eredményét, községeikben az ostorosihoz ha­sonló csarnok felállítását sürget­ték. Ennek hatása alatt dr. Szabó Gyula az egri járás főszolgabi- rája vette kezébe a tej szövetke­zet ügyét s tett lépéseket illeté­kes helyen egy minden tekintet- bán ■ céljának megfelelő tejszö­vetkezet létesítésének létrehozá­sához. Hosszas tárgyalások után a főldmivelésügyi miniszter ura legnagyobb nehézségen segítette át az érdekelt termelőket és fo­gyasztókat, amidőn megbízta az Országos Magyar Tej szövetke­zeti Központ igazgatóságát a tejszövetkezet megalapítására, valamint az ő útjukon bccsáj- totta rendelkezésre a szükséges tőkét. így 1928. december 12 én Egerben az üzem rendeltetésé­nek átadatott. Ezidőszerint 10 községben van tejcaarnok. Min­den tejcsarnok a törvényben előírt gépekkel, ellenőrző eszkö­zökkel, újonnan épített jégver­mekkel s tele hordott jéggel van ellátva, ügy az üzem, mint a csarnokok felszerelése, építke­zése igen nagy összegbe került. Hogy Vída képviselőtestületi tag urnák a kifogásolt 24 filléres terme­lési tejár fizetésére válaszolhassak, szük­sége* kimutatnom a követke­zőket. Eger városának tejfogyasztása naponként körülbelül 6000 liter tej. Mármost a működésben lévő 10 község tejcsarnokába az ed­dig beiratkozott 840 szövetkezeti tag teheneiből, leszámítva az ellés alatt állő, vagy mán okból nem fejhető 340 tehenét, így a fejhető 500 darab tehén után minimális számítással, darabon­ként csak 4 litert számítva, 2000 liter tej jönne be. Ez a tej meny - nyiség március és áprilisban a duplájára emelkedik. A befekte­tett tőke törlesztése, annak ka­mata, az üzem és gyüjtőtelepi fuvarozási költségeink a 2000— 4000 liter tejet terhelnék. De mi a helyzet? Ma 1000—1100 liter tej jön be. így természetes, hogy a mai összes rezsiköltség ezt a tejmennyiséget terheli s ennek következménye, hogy tagjaink kevesebb tejet szállítva be, a költségek nagyobbak és ha e költségeket leszámítjuk, áll elő a tagoknak fizethető 24 filléres termelési tejár. Azonban ezt jól figyelje meg Vída képviselőtestületi tag ur: ha a fent említett, « Egerhez közel eső e még nem működő községek tejcsarnokaiba a köz­ségekben lévő cca 5000 darab tehénnek a tejét szállítanák be s onnan üzemünkbe, t egy darab tehén után évi átlagban, napon­ként esek 3 liter tejet számítva, 15000 liter tej állana a szövetke­zet rendelkezésére. Ha most ez­zel szemben beállítjuk az alapul vett 6000 literes tejfogyasztást, ebből leszámítva az uradalmak és gazdatisztek napi átlagos tejeladását coa 1000 litert, úgy szövetkezetünk naponként 5000 liter tejet tudna eladni. Ez eset­ben a termelők is jobban járna, mert a napi régié költség az 5000 liter tejre, valamint a fennmaradó 10,000 liter tej fel­dolgozására esnék s így többet kapna a tejéért, a fogyasztók pedig olcsóbban kapnák a tel­jesen kifogástalan elsőrendű te­jet. Ebből folyik aztán, hogy a közönség kénytelen a piacon és házalóktól valamint kofáktól ezidőszerint 36—40 fillérért ven­ni olyan tejet, melynek szállí­tói félnek úgy a szövetkezeti, valamint a hatósági tej-ellenőr­zéstől. Ezzel kapcsolatosan hang­súlyoznom kell, hogy a múlt év­ben husvét előtt, aratási idő­szakban, amikor a tejszövetke­zetünk még fal sem épült, telje­sen üzemben sem volt 32 fillér­ért árusította a tejet, sa piacon Egerben jelentéktelen a spanyol- nátha megbetegedések száma Az egri tej szövetkezet alapításának előzményei Válasz Vida Ferenc városi képviseld interpellációjára. — Második

Next

/
Thumbnails
Contents